Kitörési pont előtt az egészségügyi startupok

A napokban derült ki, hogy négy magyar cég is bekerült a legjobb 25 közé a 60 ezer euró összdíjazású európai startupversenyen. Mit tudnak ők, amit mások nem?

A Clavicontnál egy IT-s szakember indult ki abból, hogy a Parkinson-kór 10-15 évvel korábban diagnosztizálható a klaviatúrán történő betűtévesztésekkel. A DiabTrend a cukorbetegek számára fejlesztett okos naplózó alkalmazást, a HEPC a hepatis B és C vírusa ellen küzd, a Spicy Analytics pedig egészségügyi adatgyűjtéssel foglalkozik. Ezek a startupok az EIT Health segítségével olyan klinikákra juthatnak be, ahol referenciákat szerezhetnek, olyan szakembereknek mutatkozhatnak be, akik segítenek az ötleteik termékesítésében.

Itthon mennyire befogadó az egészségügyi rendszer az innovatív megoldásokra?

Leginkább az egyetemi klinikákban bízhatunk. A kórházak többsége le van terhelve az adminisztrációval, a túléléssel, hiányzik a menedzsmentkapacitás. Azt tervezzük, hogy olyan szakembereket hozunk Magyarországra, és ültetünk le a rektorokkal, kórházigazgatókkal, akik elmondják, hogyan működik ez már évtizedek óta az Egyesült Államokban vagy Nyugat-Európában. Ki kell találnunk egy érdekeltségi rendszert, hogy ez jó legyen a hazai kórházaknak is.

Mi hiányzik Magyarországon?

Sokkal több ötlet kellene, ráadásul ha akad egy jó, azt is külföldön valósítják meg. Az EIT Health InnoStars a kevésbé fejlett régiókat fogja össze, ebben ugyanúgy benne van a sokkal előrébb járó Portugália és Olaszország, mint a magyarnál jóval nagyobb piacnak számító Lengyelország és Románia. Tárgyaltunk a világ második legnagyobb akcelerátorával, hogy Magyarországra jöjjön, és Budapestet közösen startupközponttá tegyük. Őket nem a már meglévő startupjaink érdekelték, hanem az, hány szakember, egyetemista, kutató van, akit érdekelhet a projekt, és segítene a startupoknak. Az is fontos szempont volt, milyen a hozzáférés a kórházakhoz, hogy ott tesztelhessék az innovatív megoldásokat, illetve hány nagyvállalat van, amely tesztelne, első ügyfélként lenne jelen. Sajnos ezeknél a pontoknál elvéreztünk.

Mióta működik az EIT Health Magyarországon?

Már három éve vagyunk jelen. Az volt a kiindulópont, hogy az Európai Unió észrevette, hiába fektet sok pénzt a kutatás-fejlesztésbe, az eredmény az egyetemek falai között marad. Egy mondás szerint a kutatás-fejlesztés az, amikor sok pénzből csinálok tudást. Nálunk hiányzik a második lépés, amikor már a tudásból lesz sok pénz. Ennek az a hátránya, hogy nincs gazdaságfejlesztés, és munkahelyek sem jönnek létre. A Horizont 2020-as kereten belül az EIT Health program azért jött létre, hogy az egészségügyben elért egyetemi eredményeket a piacon hasznosítsa. Az EIT

Health több mint 2 milliárd eurót fektet be a következő évtizedben Európa legtehetségesebb vállalkozóinak és kreatív elméinek projektjeibe, hogy olyan egészségügyi termékek és szolgáltatások fejlesztését, forgalomba hozatalát támogassa, amelyek megoldást keresnek a demográfiai változásokra. Az egyik fő motiváció, hogy az időseket minél tovább egészségesen tartsuk, és munkaképesek legyenek. Ezért az egészségügyi intézményeket fejleszteni kell, a munkahelyeket pedig átalakítani.

Mekkora költségvetésből gazdálkodnak?

Az egyetemi-vállalati együttműködésen alapuló kutatás-fejlesztési projektek 25 százalékát finanszírozza az EU. Mi azt menedzseljük, hogy az egyetemek piacorientáltabbak legyenek, a vállalatok pedig újra megtanulják, hogy igenis van hozzáadott értéke az egyetemnek.

Kik vesznek részt a projektben?

Európa tíz legjobb egyeteméből nyolc benne van a programban, olyanok, mint Cambridge,

Oxford, a Karolinska vagy az Imperial Collage, valamint München és Koppenhága egyetemei, de több kelet- és dél-európai egyetem is csatlakozott. Magyarországon a Semmelweis Egyetem és a Műszaki Egyetem, a GE és az E-Group informatikai cég csatlakozott, az európai nagyvállalatok részéről pedig a Philips és a Siemens is felsorakozott. Fontos, hogy elhozzuk a régióba az innovációkat, ezáltal is fejlesztve a térséget. Azokért a fiatal tehetségekért, kutatócsoportokért, startupokért vagyunk, akiknek-amelyeknek nem lenne lehetőségük a hazai környezetben unikornissá válni, ám a kapcsolatrendszerünk révén nagyobb pályát futhatnak be.

Három év távlatában melyek a legfontosabb eredményeik?

Ha kiemelhetek egyet, az az Alzheimer-kór minél korábbi felismeréséhez kapcsolódik. Az egyik legjobb egyetemen hat éve kutatják, hogyan lehet öt évvel korábban diagnosztizálni a betegséget, eddig 27 millió eurót költöttek erre. Egy mobilalapú tesztet állítottak össze, amellyel ötvenéves kor felett jól ki lehet szűrni, kinél jelentkezhetnek hamarosan a kór tünetei. Noha a kutatók közölték az eredményeiket a Nature-ben, nem tudták piacra vinni a terméket, így tőlünk kértek segítséget. Az EIT Health számára ők az ideális jelentkezők. Képzést kaptak, segítettünk nekik startuppá válni, bemutattuk őket ipari partnereknek, megszereztük az első fejlesztőket és az első fogyasztókat is.

A teljes cikk a Világgazdaság keddi számában olvasható