Versenyképesség és a digitális kor nomádjai

Hazánk folyó fizetési mérlegének egyenlege 2010 óta többletet mutat. Külső egyensúlyi mutatóink tartós javulása csökkentette sérülékenységünket, miközben a magyar növekedési modell egyik sarokpontjává is vált. 2017-ben a Magyarországon működő vállalkozások mintegy 8 milliárd euróval több árut és szolgáltatást értékesítettek külföldi szereplőknek, mint amennyi importoldalon hazánkba érkezett. Külkereskedelmünk eredményeit említve sokaknak elsőként nagy feldolgozóipari világcégek termékei jutnak az eszébe. Nem kérdéses, hogy ezen cégek jelenléte nagy elismerés Magyarország számára, és teljesítményük alapvetően befolyásolja az export, az import vagy az ipari termelés mutatóit.

Az elmúlt években ugyanakkor egyre markánsabban jelentkező új jelenség a magyar gazdaságban, hogy a külkereskedelmi többlet egyre nagyobb része nem áru, hanem a szolgáltatások értékesítéséből származik. 2017-ben a teljes külkereskedelmi többlet háromnegyedét a szolgáltató ágazatok adták, ami a régiós gazdaságok között is kiemelkedően magas érték.

A jelenség hátterében globális és hazai okokat egyaránt találhatunk. Világszerte megfigyelt tendencia, hogy az árucikkek mellett a szolgáltatások is egyre nagyobb arányban jelennek meg a nemzetközi forgalomban. A hagyományos külkereskedelmi szolgáltatások mellett (ilyen például a szállítmányozás vagy a turizmus) gyors ütemben zajlik a modern szolgáltatások (egyebek mellett IT, pénzügyek, tanácsadás, dizájn) nemzetköziesedése is. A hazai okok közül első helyen a turizmus és a szállítmányozás ágazatban 2010 után végrehajtott jelentős új beruházásokat kell kiemelni.

A szolgáltatások külkereskedelmének növekedése lendületesen folytatódik, amit számos jelenleg is megfigyelhető megatrend támogat. A gyorsan növekvő ázsiai gazdaságokban a jövedelmek bővülésével a középosztály száma várhatóan több százmillióval növekszik, ami a globális turizmus dinamikus bővülését vetíti előre. A folyamatot segíti, hogy a személy- és teherszállítás költsége és időigénye is drasztikusan csökkenhet, ami a turizmus mellett a szállítmányozás és a logisztikai ágazat fejlődésének is új lendületet ad. A számítástechnika és az információ-kommunikáció ágazat új vívmányai egy sor további szolgáltatás előtt is megnyitják a nemzetközi piacokat. A kereskedelem egyre növekvő része már hazánkban is az interneten keresztül realizálódik, miközben a modern szolgáltatások terén a szolgáltató központok elterjedése zajlik.

A következő fontos változást a munkavállalási formák jelentős átalakulása hozhatja. Az innovatív, kreatív munkakörökben a munkahelyi íróasztal helyett a munkavégzés helye egyre inkább a világháló lesz, ami jelentősen növeli a munkavállalás mobilitását. Az emberiség történetében eddig az emberek leginkább oda költöztek, ahol gazdag legelőket, majd később megfelelő munkalehetőségeket találtak.

A legújabb ipari forradalom vívmányaival ez a helyzet megfordul, és sokkal inkább az „ott dolgozunk, ahol épp élünk” gondolkodás válhat meghatározóvá. A modern kor úgynevezett digitális nomádjainak száma várhatóan exponenciálisan növekszik majd.

A jövő versenyképességében egyre nagyobb szerepet kapnak a szolgáltató ágazatok, amire nyitott, jelentős exporttal rendelkező gazdaságként hazánknak is érdemes jó előre felkészülnie. A hagyományos szolgáltató ágazatokban helyzetünk már most is kedvező, míg a nemzetközi mérések szerint aktuálisan Budapest a világ legvonzóbb célpontja a kreatív munkaerő gyorsan bővülő piacán. A biztonság, a családbarát környezet, a fejlett digitális infrastruktúra és a pezsgő kulturális élet fontos versenyképességi tényezővé lép elő, és ezek folyamatos fejlesztésével kiváló induló helyzetünk mellett hosszabb távon is számottevő növekedési forrásra lelhetünk.