Egy évtized alatt kialakult egy új népbetegség

Statisztikai adatok szerint tíz év alatt megnégyszereződött Magyarországon a gerincbetegek száma. Mondhatjuk, hogy kialakult egy új népbetegség?

Igen, amíg tíz évvel ezelőtt tízezer felnőtt lakosra 665 gerincbeteg jutott, addig 2017-ben már 2618 esetet regisztrált a Központi Statisztikai Hivatal. Gyerekeknél 2003-ban 212-nek volt deformitás a gerincében, 2017-ben már 318 gyereknél diagnosztizálták ezt. A magyar munkaképes lakosság 45 százaléka szenved gerincfájdalomtól. A nyaki gerincfájdalom előfordulásának az irodában ülők 30-50 százalékánál fordul elő, a derékfájdalom 60–80 százalékuknál. Ezek sajnos figyelemreméltó adatok.

A BNO-kódok alapján mi olvasható ki a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adataiból?

BNO-kódokkal jelölik az egészségügyi ellátásban a különféle betegségeket. Ezek 2017-es összesítéséből az derül ki, hogy a gerinccel kapcsolatos megbetegedések között magasan vezetnek a deréktáji problémák. Háromszor annyi a lumbális területen regisztrált betegség, mint a nyaki régióban, de persze nem mondható elenyészőnek ez utóbbi sem. A leggyakoribb az úgynevezett lumbágó és a lumboischialgia, tehát a lábba kisugárzó tüneteket is okozó derékfájás. Ez a kettő több tízszerese az egyéb gerincbetegségeknek.

A gyakori előfordulás mellett azt is elmondhatjuk, hogy a gerincbetegség az egyik legköltségesebb mozgászervi betegségek egyike. Önnek mik a tapasztalatai e téren?

Sok páciens számol be arról az első találkozásnál, hogy már hatszámjegyű összegnél, azaz pár százezer forintnál tart a derékfájása miatti kiadásokban. A költségek mellett több hétre kiesnek a munkából is, ami a jövedelmüket is negatívan befolyásolja, hiszen táppénzen vannak ez idő alatt. Ráadásul a gerincproblémák nagyon sok esetben kiújulnak, a komolyabb fájdalmakon átesettek 80 százalékának visszatérnek a tünetei, ha nem foglalkozik rendszeresen a gerincével, tartásával, mozgásával. Márpedig az a tapasztalatom, hogy a panaszok megszűntével sajnos visszatérnek a régi, helytelen életmódhoz.

A fenti eseményeket a másik oldalról vizsgálva, a gerincbetegségek a társadalombiztosításra is komoly terheket rónak, a Gerincgyógyászati Társaság becslései szerint az orvosi vizitek, gyógyszerek, fizioterápia, röntgen-, MR-, és CT-vizsgálatok költsége évente betegenként elérheti a 3000-3200 eurót is, ami közel egymillió forintot jelent.

A betegszámok növekedése mögött a mozgásszegény életmód és az ülőmunka elterjedése keresendő?

Igen, komoly összefüggés van köztük! A mozgásszegény és ülő életmód sajnos hozza magával a teljes mozgásrendszerünk átrendeződését. Ez leginkább a lágyrészek (izmok, kötőszövetes elemek) diszbanlanszát jelenti, hiszen azok értelemszerűen alkalmazkodnak ahhoz a testhelyzethez, amiben huzamosabb időt töltünk. Ha ez eltúlzott, akkor viszont a szövetek átrendeződése miatt már az ízületek sincsenek a természetes pozíciójukban, ami pedig a normál mozgásmintáink átíródásához fog vezetni. Ezek hosszú távon pedig talajt teremtenek a mozgásszervi megbetegedéseknek.

Jómagam egy pályaelhagyó közgazdász vagyok, aki 15 évet ült irodában. Ugyanúgy, mint a legtöbb jelenlegi kliensem. Tehát megéltem ugyanezt a saját testemen. Tulajdonképpen a saját gerincproblémám fordította a figyelmemet a gyógyítás felé, ezért ültem be felnőtt fejjel a Semmelweis Egyetem gyógytornász szakára és lett második, választott hivatásom a fizioterápia.

Mi ez az új módszer, amit kidolgozott? Mesélne róla?

A saját gerincemen megélt tapasztalatok, saját magam gyógyítása és pácienseimnél szerzett többéves tapasztalat alapján fejlesztettem ki azt a módszert, ami az akut derékfájás esetén is hatékony segítség, de méginkább a hosszútávú tünetmentességet, a fájdalom nélküli élet elérését tűzi ki célul. A TripleX training nem gyógytorna és nem is fitneszprogram. Használja az orvostudományok és a sporttudományok eredményeit, ötvözve a személyes tapasztalatokkal. Három lépcsőből álló, modern szemléletű gerincterápia.

Egyediségét talán az adja, hogy az általános terápiák nem feltétlenül alkalmazzák a sporttudományos eredményeket. Mivel én edző és jógaoktató is vagyok, így a 3 területet ötvözve egy komplexebb rendszert tudtam létrehozni.

Hogyan épül fel a TripleX training 3 lépcsős rendszere?

A legfontosabb a személeletmódja, amire épül, ahogy hozzálátunk a fájdalom kezeléséhez. Ugyanis azt kell megérteni, hogy a gerincbetegségek legnagyobb része a gerinc helytelen használatából ered, nem feltétlenül abból, hogy milyen a genetikánk. És ha ezt felismerjük, akkor a gyógyításban is azt kell átvinnünk, hogy ne csak a tünetet akarjuk meggyógyítani, hanem az okot is és ilyenkor vissza kell mennünk a kezdetekhez, vagyis meg kell tanítanunk a helyes mozgásokra a pácienseket.

Ahogy korábban mondtam, ha például sokat ülünk, akkor a szöveteink abban a helyzetben rögzülnek és kialakulnak bizonyos kompenzációk a mozgások során, melyek majd fájdalomként jelentkeznek egy későbbi időpontban. A módszer lényege, hogy szüntessük meg ezeket a kompenzációkat. Ezért az első fázisban feloldjuk azokat a limitációkat, amik nem engedik a helyes tartást és mozgást, minden ízületet visszasegítünk a helyes pozícióba és mozgáspályára. A második lépcső, amikor már minden ízület a helyére került és normál tágassággal mozog, akkor alakítjuk ki a stabilitást. Ideg-izom kapcsolatokat építünk ki, vagyis az idegrendszert tréningezzük, hogy melyik izomnak mikor kell bekapcsolnia és milyen mértékben. Fontos megérteni, hogy ez ötven százalékban izomerő, ötven százalékban idegrendszeri kapcsolatot jelent, ezért a stabilizáció speciális gyakorlatokat igényel. A módszer harmadik fázisában pedig a helyes mozgásmintákat tanítjuk meg, például, hogy hogyan emeljük fel kisgyerekünket vagy hogyan tegyük a tepsit a sütőbe. Csak mindezeket tornagyakorlatokkal tanuljuk és rögzítjük. Ahhoz, hogy a gerincbetegségek kikerüljenek a népbetegségek sorából, a mindennapi fizikai higiénia része kell legyen, hogy foglalkozunk a gerincünkkel és ezt – véleményem szerint – már gyerekkorban meg kellene tanítani.

Akkor a mindennapos testnevelés ön szerint ráncfelvarrásra szorul?

Nagyon jó törekvés, hogy a mindennapos testnevelést bevezették, hogy felismerték annak a fontosságát, hogy muszáj beiktatni tervszerűen a mozgást a gyerekek életébe. Viszont azt látom, hogy a testnevelés jelenlegi rendszere nem készült fel teljes mértékig erre a fontos feladatra. Mi szakemberek sokszor tapasztaljuk, hogy a kurrens tudományos eredményeket nem követik az iskolai testnevelés feladatai. Csak egy példa a sok közül: ha egy gyerek lábát beakasztják a bordásfal aljára és felüléseket végeztetnek vele, akkor kvázi porckorongsérves felnőtteket gyártanak. Történetesen ezt a gyakorlatot már 10-20 éve száműzték a preventív edzésekből, hiszen az ilyen típusú felülés többet árt, mint használ, ezt laborkörülmények között mutatták ki. Az iskolai testnevelésnek tehát követnie kellene a szakmai trendet és megoldást kellene nyújtani a sok ülés kompenzációjára.

Gerinckoncepció

November 17-én rendezik meg az első alkalommal az Ország Gerinctornáját, a jelenleg bejegyzés alatt lévő Országos Gerincvédő Egyesület szervezésében. Az eseményt az Országos Sportegészségügyi Intézet (Sportkórház) is támogatja. Az országos rendezvénysorozat első állomása Budapesten lesz, majd Székesfehérvár és a tervek szerint Győr következik.