Milyen lesz a jövő lakossági energiafogyasztója?

Bár az energiaszolgáltatókat nem szokás a digitalizáció és az innováció élharcosaiként emlegetni, a fogyasztóikat érintő technoló­giai változások nagymértékben hatnak a stratégiájukra. Új lehetőségek és újfajta versenyhelyzetek jönnek létre. Az energiaszektor izgalmas változásokon megy keresztül.

Az angol szakirodalomban „energy transitionnek” nevezett hosszú távú, strukturális változás kapcsán két alapkérdést érdemes elsőként megvizsgálni. Az egyik az, hogy milyen sajátosságokkal rendelkezik a jövő lakossági energiafogyasztója. A másik, hogy milyen kihívások elé állítják ezek az energiaszolgáltatókat.

Nézzük meg először, hogy milyenek lesznek a fogyasztók!

Saját energiatermeléssel rendelkeznek majd. Az IFUA Horváth & Partners Kft. becslései szerint ilyen növekedési ütem mellett

2030-ban a magyarországi lakossági villamosenergia-felhasználás körülbelül 25 százalékát közvetlenül a fogyasztók állítják majd elő (prosumer jelenség).

2016 végére a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) beépített teljesítőképessége elérte a 165,5 megawattot, ami az előző év végi teljesítőképességhez viszonyítva 28 százalékos növekedés. Ennek nagyjából 99 százaléka napenergiát hasznosító kiserőmű. A trendet tovább erősíthetik az új finanszírozási lehetőségek és az elérhető technológiák hatékonyságának javulása.

Saját energiatárolóval rendelkeznek majd. Az energiatárolás térnyerése még a decentralizált energiatermelés mögött kullog, azonban már most is vannak olyan komplex rendszerek, amelyek háztartási energiatároló segítségével, az energia árának mozgását kihasználva a fogyasztás optimalizálására specializálódtak (HEMS – home energy management system).

Azokban az időszakokban, amikor az áram ára a napi átlag alatt van, a rendszer automatikusan tölti a központi akkumulátort. Amikor az ár a napi átlag felett van, lehetőség szerint az akkumulátor által tárolt energiát használja a rendszerre csatlakoztatott eszközök ellátására.

A lakossági fogyasztóknak az energiatároláshoz valójában már fizikai eszközre sincs szükségük. Az éves elszámolás révén Magyarországon is van lehetőség a vételezett és a hálózatba visszatáplált energiamennyiség alapján szaldóképzésre (virtuális tárolás), így a termelt mennyiség gyakorlatilag bármikor lefogyasztható, vagy a többlet értékesíthető.

Peer-to-peer hálózat tagjai lesznek. A fogyasztók olyan ellátási közösségeket alkotnak, ahol a saját maguk által megtermelt energiatöbbletet nem a közcélú hálózatba táplálják vissza, hanem a lokális hálózaton belüli másik fogyasztónak értékesítik. A peer-to-peer hálózatokra már gyakorlati példát is találunk.

A City-zen projekt keretében Amszterdam önkormányzata együttműködik az Alliander energiaszolgáltatóval és az energiamegosztásra specializálódott EXE vállalattal abban, hogy egy virtuális erőművet hozzanak létre Amszterdam egyik negyedében.

Otthoni napelemeket és tárolóeszközöket kötnek össze, és lehetővé teszik, hogy a rendszer a decentralizált termelők és fogyasztók keresletét és kínálatát egyensúlyban tartsa.

Digitális eszközökkel optimalizálják a fogyasztásukat. Az úgynevezett IHD (in-home display) rendszerek segítségével az okosmérők által továbbított fogyasztási adatok (energiafelhasználás mennyisége, energiafelhasználás költsége, szén-dioxid-kibocsátás) folyamatosan nyomon követhetők. Lehet fogyasztási statisztikákat készíteni, beállítható napi limit, amelynek túllépése esetén a fogyasztó értesítést kap. Az IHD-hez hasonló megjelenítés már mobiltelefonokon is elérhető. A HEMS rendszerekkel karöltve automatikus, egyszerű eszköze az energiatakarékosabb életmódnak. A Téli energiacsomagnak (Energy Winter Package) köszönhetően az energiatudatosság és az energiahatékonyság nem csak a háztartások belügye, a makroszintű szabályozások segíthetik a fajlagos energiafogyasztás csökkenését az Európai Unióban.

Mit hoznak az energiaszolgáltatók számára ezek a fogyasztói trendek?

Nem is a jövő, hanem már napjaink jelensége, hogy az energiaszolgáltatók az alaptevékenységükön túl olyan kiegészítő (nem engedélyesi), magas növekedési potenciállal rendelkező üzletágakat építenek ki, mint például napelemek értékesítése, töltőhálózat létrehozása-üzemeltetése, okosmérők és energiaoptimalizálásra szolgáló rendszerek értékesítése, saját eszközeik bérbeadása. Az új piacok természetesen új belépőket, ezáltal új versenytársakat is hoznak.

Az okoshálózatok (smart grid) számottevően csökkenthetik a kieséseket, és a hálózati elemek fő jellemzőiről gyűjtött adatok felhasználásával növelhetik az ellátásbiztonságot, a fogyasztási adatok automatikus továbbítása pedig nagymértékben csökkentheti az üzemeltetési és a leolvasási költségeket.

A peer-to-peer hálózatok elterjedése is rendelkezik pozitív hozadékkal az energiaszolgáltatók számára.

A hálózat kialakítása, a prosumerek felhasznált és megtermelt energiamennyiségének elszámolása vagy virtuális tárolása-szállítása üzleti potenciált rejtő új, ellátandó feladat.

Az energiaszektorra már ma is érett iparágként tekintünk, amelyben az organikus növekedés helyett sokkal inkább jellemző a felvásárlásokon, összeolvadásokon keresztül történő expanzió. A fogyasztói szokásokban bekövetkező változások azonban új impulzust és új lehetőségeket nyújthatnak azoknak a vállalkozásoknak, amelyek akarnak és mernek az új, előremutató területek felé nyitni.