A fekete hattyúktól nem félni kell, hanem várni őket

A fekete hattyúk előre megjósolhatatlan, rendkívüli események, amelyek széles körű és gyakran katasztrofális következményekkel járnak. Nassim Taleb, a kifejezés megalkotója szerint ezekre a meglepő eseményekre vagy lehet számítani, vagy annyira hihetetlenek, hogy egyszerűen senki nem gondol rájuk. Az első kategóriába tartozott például a Brexit-népszavazás vagy az USA elnökválasztása. Kimenetelük kétesélyes volt, és fel lehetett készülni rájuk.

A fekete hattyúk azonban általában inkább olyanok, mint a szeptember 11-i terrortámadás vagy a 2011-es japán cunami: előre nem láthatók, és az egész világot megrázzák.

Taleb azt tanácsolja a befektetőknek, hogy portfóliójukat és döntéshozatali folyamataikat tegyék ellenállóvá, vagyis legyenek jobban felkészülve az ilyen eseményekre, még mielőtt azok bekövetkeznének. Várd a váratlant – talán az egyik legfontosabb, amit szem előtt kell tartani. A történelem megmutatta, hogy a rendkívül valószínűtlen események gyakrabban következnek be, mint gondolnánk, ezért a befektetőknek alaposan oda kell figyelniük a tail risk néven is emlegetett, kis valószínűségű, de annál nagyobb kárt okozni képes eseményekre, mert ezek katasztrofális hatással lehetnek a portfóliójuk értékére.

A kvantitatív modellek ugyanakkor vélhetően nem azonosítják a fekete hattyú jellegű kockázatokat. Ezek óhatatlanul valamilyen historikus adatokon alapulnak, míg a fekete hattyúknak a definíciójukból adódóan nincs precedensük. Az esemény mögött álló mozgatórugók ismeretlenek, az összefüggések előre nem kiszámíthatók. Csak annyit tudunk, hogy a következő válság más lesz, mint az összes korábbi. Ezért a portfóliómenedzserek megpróbálják szimulálni a piac által a korábban példa nélkül álló eseményekre adott válaszokat, majd elemzik a kvalitatív tényezőket, hogy felderítsenek bizonyos tágabb, kevésbé mérhető trendeket vagy egyensúlytalanságokat.

Ennek során azonban látni kell azt is, hogy a diverzifikáció már nem ugyanaz, mint régen volt.

A piacok egyre szorosabban összefonódnak, és a különböző eszköztípusok között hirtelen markáns korrelációk alakulhatnak ki. A portfóliómenedzserek erre válaszként megpróbálnak még többféle, különböző mozgatórugókkal rendelkező eszközt felvenni a portfólióba, hogy ezáltal csökkentsék a korrelációkat. Ezenkívül a piaci körülmények változásával párhuzamosan folyamatosan figyelemmel kell kísérniük a változó korrelációkat és eszközosztály-dinamikákat is.

Miután megértették egy piac fő mozgatórugóit és azok időbeli változásait, a befektetők képesek modellezni, hogyan reagálnának a portfóliók egy valóban kedvezőtlen, nagy hatású eseményre. A Brexit-népszavazást megelőzően például sok más befektetőhöz hasonlóan mi is abból indultunk ki, hogy az Egyesült Királyság az EU-tagság mellett fog szavazni.

Különböző forgatókönyv-elemzéseket végeztünk európai kitettségünk értékelése céljából, és azért, hogy lássuk, hogyan alakulnának a különböző változók, például a volatilitás, a profit és a veszteség, valamint a kockáztatott érték, a szavazás különböző kimene­telei esetén. Bár a népszavazás végeredménye meglepő volt, ezek a szimulációk segítettek abban, hogy ne vállaljunk túl nagy kitettséget. A kiválás konkrét lebonyolításával kapcsolatban továbbra is fennáll a bizonytalanság, ezért a forgatókönyvek elemzése jelenleg is tart.

Persze képtelenség minden piaci eseményre felkészülni, emellett a fedezeti vagy biztosítékként szolgáló ügyletek ára idővel összeadódik, ami csökkenti a portfólió hozamát. És ott vannak az alternatív költségek is. Például a Brexit hatása nagyon más lehet attól függően, hogy a kiválás „kemény” lesz vagy „lágy”, esetleg valahol a kettő között (írásunk időpontjában ez még nem tudható), ezért nem sok értelme lenne a portfóliót valamelyik konkrét változatra felkészíteni. Ehelyett célszerűbb különböző valószínű piaci reakciókra számítva tervezni, majd menet közben reagálni, attól függően, hogy hogyan alakul a helyzet.

Összességében azt lehet megállapítani, hogy a befektetők részletes elemzéssel, gondos portfólió-összeállítással és a megfelelő adatkövetési eszközökkel jobban felkészülhetnek a piaci dinamika változásaira és a jelentős hatással járó, váratlan eseményekre.

Ennek során érdemes a kvantitatív modelleket a saját gyakorlati tapasztalataikkal és ismereteikkel ötvözve vizsgálni, hogyan reagálnának a portfóliók soha nem látott eseményekre. Számolni kell azzal is, hogy az eszközosztályok közötti korreláció folyamatosan változik, ezért fontos a diverzifikáció és a problémák tovaterjedési kockázatának kezelése is. A fedezeti ügyletek sokszor felemésztik a hozamot vagy annak egy részét, ezért csak módjával, a költségek és a kockázatok tudatában érdemes élni velük. A piachoz kapcsolódó egyéb olyan kockázatokat is fel kell mérni, amelyek feszültebb periódusokban felmerülhetnek, például a nemteljesítési és likviditási kockázatokat.

A potenciális fekete hattyúk eshetőségének mérlegelésével a befektetők jobban megismerhetik saját sebezhető pontjaikat, felkészülhetnek a károk csökkentésére, és megtervezhetik a válaszlépéseiket. Mik azok az extrém forgatókönyvek, amelyekre senki nem számít? Jó kérdés, érdemes állandóan észben tartani.