Az eddig félelmetesnek hitt eladósodásnál mégis fontosabb lehet a vagyon

Figyelemre méltó tanulmányt (az eredeti címe: The Wealth of Nations – Governments can better manage what they own and owe) adott közre október közepén a Nemzetközi Valutaalap (IMF) arról, hogy nem elég, ha egy ország arra összpontosít, hogy mekkora az adóssága. Az is fontos ugyanis, hogy mekkora a vagyona. A vagyonba beleszámít például az utak, hidak, a termőföld, az egyéb természeti erőforrások, az állami tulajdonban lévő cégek, a rendelkezésre álló pénz és a kinnlevőségek értéke.

Az IMF ezért azt javasolja, hogy a kormányok készítsenek vagyonmérleget, és vizsgálják évenkénti alakulását. Ez a fajta gondolkodás különösen érdekes az olyan erőforrásban gazdag országok esetében, mint például Norvégia vagy Nigéria. De jelentős Oroszország, Kazahsztán és Ausztrália vagyona is.

Érdekes eset Kína, amelynek nettó vagyona – a vagyon értéke mínusz az adósságok – közelíti a GDP-je értékének másfélszeresét. Ez azt jelenti, hogy annak ellenére, hogy az adósságszintje magas, a vagyona ellenállóvá teheti egy esetleges válsággal szemben. Ebből levonható az a következtetés is, hogy általában az állami vagyon javítja a gazdaság válságálló képességét, enyhítheti az esetleges recesszió hatásait. Például lehetővé teszi, hogy ha gyengül a gazdaság, akkor a vagyonra támaszkodva ösztönözze a kormány a gazdaság működését.

Az IMF arra is figyelmeztet, hogy a lakossággal való párbeszéd szempontjából is fontos a vagyonmérleg elkészítése, mivel annak segítségével a kormány bemutathatja, hogy mekkora értékkel rendelkezik az ország összevetve azzal, hogy mekkora az adóssága. De a vagyonmérleg segítségével az ország pénzügyi kockázatát is vizsgálni lehet. Továbbá a pénzügyi tervezéshez is fontos információval szolgál. Az IMF rámutat arra is, hogy például a privatizáció segítségével csökkentheti egy ország az eladósodottságát, de ezzel egyben csökkenti a vagyonát is. Megjegyezhetnénk, hogy a görög válság idején sajnos erre nem figyelmeztette az IMF a görögöket. Éppen ellenkezőleg: óriási nyomást gyakorolt rájuk az adósságszint bármely áron történő csökkentése érdekében, aminek következtében a görögök fontos nemzeti vagyonértéket voltak kénytelenek magánkézbe adni.

Magyarországnak egyébként az IMF becslése szerint az összes vagyona nagyobb, mint az adóssága, ugyanakkor nem éri el a GDP értékét.

A Nemzetközi Valutaalap javaslata megfontolandó és nyilvánvalóan hasznos információkat szolgáltat nemcsak a pénzügyi, hanem a gazdaságpolitikai tervezéshez is. A vagyon értékének reális becslése azonban nem könnyű feladat, az érték ráadásul változik is, például a használat során romlik az utak, épületek, de még a termőföld minősége is. Így elég gyakran lehet esedékes az újraértékelés. Az IMF tanulmányának azonban van egy további gyenge pontja is, ez pedig a kizárólagos pénzügyi szemlélet.

Csakhogy egy nemzetnek nemcsak pénzben kifejezhető vagyona van.

Ezért a pénzben kifejezhető – és egyébként valóban nagy hasznos – vagyonmérleget célszerű kiegészíteni egy humánvagyon-mérleggel, amely tartalmazza a lakosság mennyiségi változását, várható élettartamának alakulását, tudásszintjének és egészségi állapotának változását. A két mérleg együtt kiváló módszertani segítség lenne egy hosszabb távú versenyképesség-javító stratégia megalapozásához is.