Ébresszük fel a zöld óriást!

A klímaváltozás a 21. század egyik meghatározó problémája lehet. A pénzügyi piacok részleges megoldást kínálhatnak a környezetvédelmi kérdésekre, ám a kötvénypiacok csak késedelmesen reagálnak. A zöldkötvénypiac továbbra is szerény méretű, és néhány, a környezetvédelmet fontosnak tartó befektetőt elriaszt magától a szabványosítás hiányával és a nem versenyképes hozamokkal.

Álláspontunk szerint ezeket az aggodalmakat enyhítené, ha nem pusztán a zöldkötvényekre, hanem a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére összpontosítanánk.

A zöldkötvények olyan projektek finanszírozását teszik lehetővé, amelyek környezetvédelmi előnyökkel járnak, és hozzájárulnak a gazdaság fenntarthatóbbá tételéhez. A pozitív megerősítés kulcsfontosságú előny, de az eszközosztálynak van két nagy hátránya: a zöldkötvények fogalmának nincs általánosan elfogadott definíciója. Ez az univerzum alacsony hozamokat és szpredeket kínál, főleg, ha a tágabb, globális hitelportfóliókhoz hasonlítjuk.

Mitől zöld egy kötvény? Számos független szervezet adott már ki az átláthatóságra törekvő zöldkötvény-kibocsátóknak szóló útmutatókat. A valóság azonban az, hogy bárki mondhatja, hogy az általa kibocsátott kötvény zöld. Ez a kockázat pedig aláássa az eszközosztály iránt megnyilvánuló bizalmat.

A 2014-ben kiadott Green Bond Principles hivatalos formába öntötte a világbanki normákat, de nem tette kötelezővé a betartásukat, ráadásul az értelmezésük is tág határok között mozoghat. 2017-ben a zöldkötvényeknek csaknem a negyedét egyetlen külső minősítő sem vizsgálta meg. A kibocsátott zöldkötvények értéke a rekordösszegűnek számító 2017-es 161 milliárd dollárról 2018-ra várhatóan 250 milliárd dollárra nő, mivel egyre több kibocsátó jelenik meg a piacon. Továbbra is meghatározó szerepük lesz a kormányzati kötődésű kibocsátóknak, amelyektől az eddigi kibocsátások több mint fele származott.

Mivel olcsón tudnak kötvényt kibocsátani, ezzel a tágabb hitelpiacon tapasztalhatónál alacsonyabb szintre nyomják a zöldkötvények hozamát.

Alacsony hozammal jellemezhető kör­nyezetben a befektetők még a legkisebb greeniumot (a zöldkötvényeknek a befektetők által elérhető hozamot csökkentő, ám a kibocsátóknak olcsóbb finanszírozást biztosító felárát) sem hagyhatják figyelmen kívül. Emiatt a zöldkötvények nem nagyon válhatnak egy-egy portfólió alapkövévé.

A piac szempontjából igazi paradox helyzet ez. Az olcsó finanszírozás a zöldprojektek felé tereli a kibocsátókat, ami a társadalom számára előnyös, de az alacsony hozamok visszatartják a befektetők egy részét.

Bár a piacot egyre több gond sújtja, szerintünk van olyan megoldás, amely egyrészt fokozza a környezetre gyakorolt kedvező hatást, másrészt növeli a potenciális hozamot is. Ennek lényege, hogy a hangsúlyt az elvi alapokon nyugvó megközelítésről a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére és a kedvező környezeti hatásokra kell áthelyezni.

Ha a zöldkötvényekhez az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák kötvényeit is hozzávennék, akkor drámai mértékben bővülhetne a potenciális befektetések köre, aminek számos előnye lenne.

A zöldkötvények pozitív megerősítésként szolgálnak azzal, hogy a zöldprojektekben való részvételre ösztönzik a kibocsátókat. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátást előtérbe helyező kötvények pedig a kevésbé környezetbarát kibocsátókkal szembeni diszkriminációjukkal negatív megerősítést jelentenek.

A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése egyértelmű, objektív célnak tekinthető. Gondos elemzőmunkával lehetőség lenne a szén-dioxid-kibocsátás mérésére és kézzelfogható mértékű csökkentésére is.

Lehetőség lenne olyan portfóliók összeállítására, amelyek amellett, hogy megőrzik a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez kapcsolódó céljaikat, a fundamentális portfóliókezelési módszerek alkalmazásával olyan kockázati profillal rendelkeznek, amely összevethető valamely globális vállalatikötvény-index kockázati profiljával.

Ezzel reprodukálhatók lennének a globális vállalatikötvény-jellemzők.

Nem törvényszerű tehát, hogy a környezettudatos befektetőknek rosszabbul kell járniuk a kötvényportfóliójuk összetétele miatt. Az ESG, vagyis a környezetvédelem, a társadalmi felelősség és a felelős vállalatirányítás szempontjai is érvényesülhetnek, és a környezetbarát befektetések a kiegyensúlyozott kötvényportfóliók életképes központi stratégiájává válhatnak.