Eljött az adózás forradalma

Az adószakmát sok évig az adónemek száma és az adókulcsok mértéke tartotta izgalomban, mára azonban sokkal inkább az adóbeszedés hatékonysága került a fókuszba. Ritka együttállásnak lehetünk a tanúi. Úgy tűnik ugyanis, hogy az adóbeszedés hatékonysága kapcsán mind a jogalkotó, mind az adóhatóság, mind az adózók hasonlóan gondolkodnak. Ez a közös irány

Mindhárom oldal jövőtudatosan keresi az előre vezető utat, amely egyértelműen a technológiai fejlesztéseken keresztül visz.

A vállalati oldalon évek óta zajlik a digitalizációs lehetőségek (ügyfélélmény fokozása, adatvagyon hasznosítása, belső folyamatok újrahangolása) feltérképezése, megkezdődött a kiaknázásuk, és a várakozások szerint még hatalmas tartalékok vannak e téren. Jó néhány cég élvezi már a digitalizáció előnyeit, és sokan dolgoznak azon, hogy a jövőben részesedjenek ezekből az előnyökből.

De mi köze van mindennek az adózáshoz? Valójában nagyon is sok, hiszen a széles körű és tudatos digitalizáció egy sor olyan adatgyűjtési, adatkezelési, adatfeldolgozási lehetőséget teremt, amely az adózásban új utakat nyithat meg. A fintech és a többi modern hívószó mellett világszerte megjelent a taxtech is, mert az új vívmányokat az adózásban is fel lehet és fel kell használni.

A taxtech új eszközei az üzleti partnerek átvilágításától kezdve a bevallások összeállításán keresztül az adóhatóság szervereivel való kommunikációig számos kérdésben nyújtanak kényelmes és egyben megbízható megoldásokat.

Nem véletlen, hogy a tanácsadó szektor is átalakulóban van: például a Deloitte magyarországi munkatársainak egyötöde már technológiai megoldásokon dolgozik.

A digitalizáció kapcsán említett vállalati előnyök és célok egytől egyig értelmezhetők az adóhatóság működésében is. Vegyük például az ügyfélélményt: ki gondolta volna akár tíz évvel ezelőtt is, hogy egyszer eljön majd az az idő, amikor szorongás nélkül fogunk gondolni a személyijövedelemadó-bevallásunkra? Pedig eljött. Idén már természetes volt mindenkinek, hogy nem bajlódik a kitöltéssel, hiszen minek is kellene, ha a hatóság számítógépei is elvégezhetik helyettünk ezt a feladatot. Mi kellett ehhez?

Rendszeres, elektronikus adatszolgáltatás előírása és teljesítése, az adóhatóságnál lévő adatvagyon feldolgozása és a végeredmény közérthető formában való internetes elérhetővé tétele.

Érdemes külön is hangsúlyozni a közérthetőséget, hiszen bonyolult szakmai kifejezések helyett azzal fogad minket a bevallásunk, hogy van-e, és ha igen, akkor mennyi a fizetendő adónk, és felajánlja, hogy rendelkezzünk az adónk 1 százalékáról. Célratörő, átlátható, érthető. Ez a megoldás a nemzetközi élvonalba juttatta a magyar személyi jövedelemadó bevallásának rendszerét.

A digitalizáció természetesen az adóhatóság belső működésére is hatással van. Az adatbázisok meghirdetett integrációja, a big data megoldások tudatos és hatékony fejlesztése korábban elképzelhetetlen támogatást nyújthat az ellenőrzésekhez. De miért jó ez az adózóknak? Azért, mert

az adatelemzésekből nagy biztonsággal kiszűrhető, hogy mely adózók hibáztak, és mely adózók csaltak.

És ezen információk alapján az adóhatóság meg tudja valósítani azt a célját, hogy a visszaélések feltárásával és visszaszorításával védje a jogkövetők érdekeit, a hibázók számára segítséget nyújtson a szabálykövetéshez, a szándékos jogsértést elkövetőket pedig derítse fel és szankcionálja.

A technológiai fejlesztések egy időben zajlanak az adóhatóság és a piaci szereplők oldalán (erre aktuális példa az online számlaadat-szolgáltatás). A közelmúlt eredményei azt vetítik előre, hogy ha a fejlesztések során folyamatos a párbeszéd a két oldal között, figyelemmel tud lenni mindkét oldal a másik elvárásaira, és a szabályozó is követi az innovatív megoldásokat, akkor alapvetően változhatnak meg az adóztatás és az adóellenőrzés formái, módszerei, nagyban javulhat az adóbeszedés hatékonysága, miközben nagyságrendileg csökkenthetők az adóadminisztrációra fordítandó erőforrások.