Felelősséggel a társadalmi felelősségvállalásért

A hazai vállalati kultúrák napjainkban egyre divatosabb és gyakran használt kifejezése a CSR (corporate social responsibility), a társadalmi felelősségvállalás. A magyarországi cégek jelentős része hirdeti magáról: működése során kiemelt hangsúlyt fektet a társadalmi felelősségvállalásra, ezen belül az önkéntességre, jótékonykodásra, környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységekre.

A nem következetes, „kirakat” CSR-politika folytatása azonban kontraproduktív lehet, és a munkavállalók munkahelyükbe vagy munkáltatójukba vetett bizalmát is megrendítheti.

Önmagában véve már az is komoly felelősségvállalás, hogy megfelelő, az adott cég profiljához, működéséhez és méretéhez illeszkedő, koherens, a munkavállalók számára hiteles és vonzó CSR-stratégia szülessen. A multinacionális cégek és nagyvállalatok a legtöbb esetben rendelkeznek azzal a helyzeti előnnyel, hogy a már meglévő, anyavállalati stratégiát ültetik át a hazai viszonyokra, ehhez a szükséges financiális háttér is a rendelkezésükre áll.

Így az ott dolgozók számára szinte magától értetődő, hogy akár munkaidőben, szervezetten vegyenek részt jótékonysági akciókban, ez az adottság pedig fontos szempont lehet – különösen a fiatalabb generáció esetében – a munkahelyválasztásnál.

Ezzel szemben a kis- és középvállalkozások általában nem rendelkeznek kiforrott CSR-politikával, ám szeretnének ezen a téren is aktívak lenni. A legjobb gyakorlatok hiányában azonban nem tudnak összhangot teremteni a különböző programok között, vagy tevékenységük kimerül egy-egy csapatépítő tréning megtartásában. A legnagyobb kihívás tehát a folytonosság és a rendszeresség megteremtése és a közép- és hosszú távú társadalmi hatások figyelembevétele, annak szem előtt tartása, hogy értékes és valós tartalommal töltsék fel az aktivitásokat.

Ahhoz, hogy a társadalmi felelősségvállalás, az önkéntesség értékrendje a vállalati kultúra szerves részévé váljon, szükséges, hogy a napi működésbe is integrálódjanak ezek a programok. Ennek egyik eleme, hogy olyan jótékony célok mellett tegyük le a voksunkat, amelyekkel a munkavállalók is egyetértenek, magukénak éreznek, a munkavégzésükhöz társadalmi hasznosságot is tudnak társítani.

Ennek egyik formája például a szakmai alapokon nyugvó tevékenység, amikor a munkavállalók a saját szaktudásukat megosztva járulnak hozzá egy jó ügyhöz, ami egyszerre hordoz gazdasági és társadalmi hasznosságot. A jó CSR-nek része lehet akár egy a fiataloknak szóló munkaerőpiaci felkészítő vagy egy oktatással támogatott társadalmi integrációs program, amely az adott cég tevékenységi területén szolgál munkaerő-utánpótlási célokat.

A folytonosság alappillére a társadalmi felelősségvállalási politika átlátható kommunikálása is:

jó, ha a tevékenységünkről lehetőségünk van rendszeres időközönként mérleget vonni, amelyet, függetlenül annak eredményességétől, nyilvánosságra hozhatunk és folyamatosan finomhangolhatunk a helyi viszonyok szerint, a hatékonyság érdekében.

Fontos a folyamatos párbeszéd azokkal a szervezetekkel, alapítványokkal, helyi közösségekkel, amelyeket támogatunk, annak érdekében, hogy megismerjük igényeiket és törekvéseiket.

Természetesen a vállalaton belüli attitűdformálás is elengedhetetlen. Egy CSR-stratégiát nem lehet sikerre vinni az értékrendjével párhuzamban álló szemlélet nélkül.

Milyen szemléletre is van itt szükség? Legyen igényük a munkavállalóknak szűkebb és tágabb környezetük segítésére, legyen a segítségnyújtás mögött tudatosság és átgondoltság: amit csinálunk, annak célja van, és büszkék lehetünk az eredményére. Ha a munkavállalók nem őszintén járulnak hozzá a programok sikeréhez, hanem egyfajta kötelező, letudandó feladatként közelítik meg a kezdeményezéseket, a CSR-stratégiától nem várható el hosszú távú siker.

Nem szabad azonban megijedni a jól működő társadalmi felelősségvállalás koncepciójának kidolgozásától. Megfelelő hozzáállással, kiforrott, átgondolt ötletekkel, hasznos és tartalommal teli aktivitásokkal képesek leszünk hosszú távon értéket teremteni.