A digitalizációnál is fontos a védekezés

Csak sajnálni lehet azokat, akik röviddel a vasút megjelenése előtt sok pénzt fektettek hajózási csatornákba. Érthető például, hogy a Bridgewater Canal, Anglia talán első csatornaútvonalának üzemeltetője miért ellenezte olyan vehemensen a Liverpool és Manchester között tervezett vasútvonalat. A technológia előrehaladását azonban nem lehetett feltartóztatni, és az általa kiváltott új kihívásokat sem. Ugyanez mondható el napjaink digitális innovációival kapcsolatban.

A Liverpool és Manchester közötti vasútvonalat 1830-ban nyitották meg, ami forradalmi siker volt, elindította a gőzmozdonykorszakot, és olyan mértékben változtatta meg a világot, amit nem lehetett előre látni.

A világ most egy újabb forradalom küszöbén áll az összekapcsolódás terén, különösen annak infrastruktúrája tekintetében, ami alapvetően fogja megváltoztatni, hogy miként lépünk kapcsolatba egymással. Világosan kell látnunk azokat a sebezhető stratégiai pontokat, amelyek ezeket a technológiákat kísérik. Továbbá előre kell látnunk, hogy rossz szándékú erők miként kísérelhetik majd meg az új digitális infrastruktúrát a saját hasznukra fordítani, vagy miként próbálhatják fegyverként használni.

Az ötödik generációs mobilkommunikációs technológia, az 5G elterjedése ebből a szempontból különösen komoly kihívás. Ez jelenti a globális összekapcsolódás vázát, ami stratégiai és biztonsági kérdéseket vet fel olyan dolgokkal kapcsolatban, mint az ellátási láncok biztonsága és a termékek eredete.

Miként lehetünk biztosak abban, hogy az európai technológia jövőbeli generációinál használt komponensek – nem csak az 5G – valóban biztonságosak lesznek? Azt már tudjuk, hogy a digitális ellátási láncok biztonsági szempontból távolról sem tekinthetők hermetikusan zártnak.

Nemrégiben olyan beszámolók jelentek meg, amelyek arról szóltak, hogy titokzatos csipeket találtak vállalatok szervereinek alaplapján, amelyeket nyilvánvalóan az alaplap gyártásakor építettek be. A brit kormányzat arra figyelmeztette a távközlési vállalatokat, hogy nagyon alaposan vizsgálják át a beszállítóikat. Az USA pedig bizonyos típusú közvetlen külföldi befektetéseket korlátoz a kulcstechnológiák, például a félvezetők és a robotika terén.

A digitális infrastruktúra ellátási láncának biztonságossá tételéhez nagyobb fokú transzparenciára van szükség a technológiai komponensek gyártásával kapcsolatban.

Szintén fontos, hogy diverzifikálni kell a beszállítói forrásokat. Továbbá közös standardokra és szabályokra van szükség, hogy a nemzetközi partnerek megbízhatóságát el lehessen dönteni. Ez az alapja az Emmanuel Macron francia elnök által nemrégiben beterjesztett javaslatnak.

(Párizsi felhívás a kibertér megbízhatóságáért és biztonságáért). Ennek lényege, hogy Európa hozza létre a „bizalom internetjét”, amely a jogszerűségen és az együttműködésen alapulna. Egyetértek ezzel. Olyan stratégiára van szükségünk, amely úgy teszi lehetővé a technológiai innovációk – gazdasági jövőnk biztosítása érdekében történő – kihasználását, hogy e folyamat közben nem teremt biztonsági problémákat.

Ennek a kétségkívül hatalmas kihívásnak a kezelésekor nem szabad rövid távú, protekcionista válaszokat adnunk, vagy olyan intézkedéseket hoznunk, amelyek elfojtják az innovációt.

Ehelyett fel kell mérnünk a kockázatok nagyságát, és el kell döntenünk, hogy minek van stratégiai fontossága. Európa számára ez nemcsak azt jelenti, hogy meg kell védenie az ellátási láncokat, hanem a saját technológiai iparágaiban is jelentős mértékű, koordinált befektetéseket kell végrehajtania.

Még nincs túl késő ahhoz, hogy Európa bebiztosítsa a digitális jövőjét. A Bridgewater Canal tulajdonosa is belátta végül, merről fúj a szél, és jelentős összegeket invesztált a hajózási csatornák riválisának számító vasútba.

www.project-syndicate.org