Beköszöntött az okosföldművelés kora

A Föld lakossága a jelenlegi 7,6 milliárdról 2050-re a prognózisok szerint 9 milliárdra nő. Sokan úgy vélik, bolygónk ennyi embert már nem lesz képes eltartani. Az optimisták azonban azt mondják, hogy ha a mezőgazdaság – és a legtágabb értelemben vett élelmiszeripar – kihasználja a technológiai fejlődés kínálta lehetőségeket, akkor megfelelhet az évezred talán legnagyobb kihívásának. A bizakodást számos jó gyakorlat, útmutató példa táplálja.

Ilyen egyebek között a vertical far­ming, a nagyvárosokban alkalmazható, zárt térben, több szinten működő növénytermesztési módszer, amelynek egyik úttörője az AeroFarms. A társaság, amely magát adatalapon működő mezőgazdasági cégként határozza meg, számos forradalminak tűnő újítást tudott átültetni a gyakorlatba. A gyökerek újrahasznosítható műanyag talajból nyerik a tápanyagot – ami 95 százalékkal csökkenti a szükséges öntözővíz mennyiségét –, a napfény helyett pedig a növények számára legmegfelelőbb hullámhosszú spektrumintervallumot használják, jelentősen csökkentve az energiafelhasználást.

Kisebb a szállítási költség is, hiszen nem sok száz vagy ezer kilométerről kell a városokba eljuttatni a terményeket. Ám nem kell messzire menni, hiszen példát találhatunk idehaza is:

a veresegyházi Veres Paradicsom Kft. mesterségesen megvilágított üvegházaiban, organikus kókuszrost paplanban, több méter magasan termesztik a paradicsomot.

Az okos-mezőgazdaság nem csupán az ilyen, már-már sci-fibe illő példákban jelenik meg. Az IT olyan vívmányai, mint az IoT, a big data, mesterséges intelligencia, a hagyományos gazdálkodásban is egyre nagyobb teret nyernek. A szenzorok révén a gazdák valós idejű képet kapnak a termésről, és a big data elemzés azt is lehetővé teszi, hogy a gazdálkodók az adott termőföldre vonatkozó javaslatokat kaphassanak (például arra, hogy melyik növény termesztése a leghatékonyabb, leginkább megtérülő). A talaj és a vetési mintázatok elemzésével optimalizálható az öntözés.

Már készen állnak a megoldások arra, hogy permetezni se kelljen. A betegséget terjesztő kártevők természetes ellenségét drónokkal a helyszínen tudják szabadon engedni, tehát csak ott és akkor kell bevetni a biológiai védekezést, ahol valóban szükséges.

A geográfiai információkat szolgáltató cégek már észrevették a mezőgazdaságban rejlő lehetőségeket. A piac egyik szereplője, a belga Luciad – amelynek megrendelései 70 százalékban a védelmi iparágból származnak – az SAP-vel közösen farmereknek fejlesztett ki egy alkalmazást. A talajelemzést, a légköri adatokat és az időjárás-előrejelzéseket egyaránt feldolgozó megoldás nem csupán a termesztés optimalizálásában segíti a nagyobb területen gazdálkodókat, hanem a kapcsolódó munkafolyamatok kezelésében is.

A technológia a munkaerőhiánnyal szintén küzdő állattenyésztést is támogatja. A drónok hatékonyan képesek egy helyre terelni és egyben tartani az állományt, az elkóborló jószágokat pedig a nyakörvükbe szerelt riasztó segítségével lehet visszatéríteni a kijelölt legelőre. A csirkefarmokon az állatok megbetegedése olyan mesterséges intelligenciát alkalmazó megoldással ismerhető fel idejében, amely azt figyeli, mikor változik meg a hangjuk, mikor igyekeznek egymáshoz közelebb kerülni, ezek ugyanis a betegség kialakulására utaló jelek.

Az említett példák, úgy vélem, egyértelműen mutatják, hogy a digitális átalakulás a mezőgazdaságban is a jelent és a jövőt formáló tényező. Ezt szerencsére a hazai döntéshozók is világosan látják:

a Digitális jólét programnak része a Digitális agrár stratégia, amely „minden releváns területen hozzá kíván járulni ahhoz, hogy a magyar mezőgazdaság minél felkészültebb legyen az egyre gyorsuló és elkerülhetetlen digitális átalakulásra”.

Az informatika a mezőgazdaság előtt is új horizontokat nyit meg, és kulcsszerepet játszhat abban, hogy a szó szoros értelmében létfontosságú ágazat hatékonyabban és – ami legalább olyan fontos – környezetkímélőbben legyen képes megfelelni az előttünk álló időszak kihívásainak.