A befektetők igazolták vissza, hogy versenyelőny az alacsony társasági adó

Adóterületen több szempontból is az élen állunk. A kedvező fejleménnyel kezdve: milyen elismerés a magyar adópolitikának, hogy 2017-ben hazánk volt az Európai Unió legnagyobb adócsökkentője?

Ez egy nagyon elismerő cím. Az Eurostat szerint Magyarországon csökkent leginkább az adóterhelés mértéke, míg 2016-ban a GDP 39,3 százalékát tette ki, 2017-ben a 38,4 százalékát. Az adócsökkentések következtében az adóterhelés ennél alacsonyabb szinten alakult volna 2017-ben, ám a számítás sajátossága, hogy a GDP egy százalékát kitevő fehéredés megemelte az elmúlt évek bevételeit. Az adóterhelés csökkentésének folyamata 2018-ban is folytatódott, sőt a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) 2016. év végi tárgyalásain a szociális partnerekkel kötött megállapodás végrehajtásával – kiemelten a szociális hozzájárulási adó további csökkentésével – folyamatosan egyre kisebb adóterheléssel számolhatunk az elkövetkező években is. Erre ugyanakkor szükség is van, hiszen – bár most már lényegében az Európai Unió átlagos, 40,2 százalékos elvonási szintje alatt állunk – a régiós országokéhoz képest nálunk magasabb az adóterhelés.

A bérterhelés ugyanúgy versenyképességi kérdés, mint az EU-ban a legmagasabb szintre jutó áfa. Ezen a téren tényleg nem számíthatunk változásra?

Az adószerkezet átalakításával egyértelműen sikeresen felel meg az ország annak a magunk elé célként kitűzött elvárásnak, hogy a tőke- és munkajövedelmeket terhelő adók csökkentése mellett a forgalmi típusú adók irányában növekedjenek a terhek. A befektetők visszaigazolják: versenyképességi előny, hogy Európában nálunk a legalacsonyabb a társaságiadó-kulcs. Az áfa kapcsán a kabinet nem lát okot és módot az általános adómérték-csökkentésre. Azokon a helyeken, ahol szakmai, társadalompolitikai vagy épp szociális okok indokolták, az elmúlt években csökkentették az áfakulcsot, így például az idén az UHT- és az ESL-tejek áfája lett alacsonyabb.

A jelen állás szerint további célzott áfacsökkentést sem tervez a kormány, zajlik azonban a korábbi kedvezményes kulcsú területek tapasztalatainak vizsgálata, mert látható, hogy vannak olyan területek, ahol az áfakulcs csökkentése nem érte el az előzetesen kívánt hatást – például a kisebb áfa hasznát nem érezhették a fogyasztók. Pillanatnyilag az EU-ban az áfa kapcsán nem az adómérték a kardinális kérdés, hanem az áfa beszedésének a hatékonysága. Ebben messze jobban állunk, mint a régió, sőt az uniós átlagot is megközelítettük. A magyarországi áfarés – vagyis a befizetendő áfából a be nem folyt összeg aránya – 2012-ben még 22 százalékon állt. A gazdaságfehérítést célzó intézkedések következtében – online pénztárgép, EKÁER – 2016-ra az Európai Bizottság becslése szerint az áfarés 13 százalékra csökkent. A cél az, hogy az EU 15-ök átlagára, 10 százalék közelébe hozzuk le a mutatót, hiszen ez teszi lehetővé a további adóteher-csökkentést az adózók számára – s persze így növekedhet a versenyképességünk is.

Nem inkább az adórendszert kellene egyszerűsíteni? Nem azzal lehetne jobban növelni a hatékonyságot?

A hatékony adópolitikának öt ismérve van szerintem. Az adócsökkentésről már beszéltünk, s arról is, hogy a nemzetközi adókörnyezetben is versenyképes rendszert kell felállítani. A további három ismérv már valóban az adózók kiszolgálásának minősége alapján segít a hatékonyság növelésében. Nemzetközi felmérések bizonyítják, hogy a be nem fizetett adók döntő részét ma már nem az adóelkerülés számlájára kell írni, hanem azért nem fizetik be az adóalanyok, mert nem is ismerik az adott közterhet, vagy túl bonyolult a bevallási rendszer. Az egyszerűsített szabályozás, a kevesebb adófajta egyértelműen növeli az adótudatosságot, az adózók partnerként kezelése, az, hogy a szolgáltató adóhatóság nem szankcionálja, hanem segíti az adózót – mindez a sorok alján több bevételt termel, ezt a mi bevételi számaink, a rendre felülteljesített adóbevételi tervek is igazolják. A legjobb példa az új koncepcióra talán az e-szja bevezetése. Ha már a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egyre több adatot közvetlenül kap meg, észszerű elvárás, hogy a felhasználásukkal segítsük is az adózókat. A NAV 2018-ban már minden adózónak elkészítette az elektronikus szja-bevallás-tervezetét, több mint ötmillió adózói bevallás készült el. Az idén már az egyéni vállalkozók és az őstermelők is kapnak bevallástervezetet a NAV-tól. A megoldás nemcsak az adózóknak, hanem az adóhatóságnak is jó, hiszen nagymértékben lecsökkent a bevallások ellenőrzésével járó terhelés.

És hol tart a beharangozott adóadminisztráció-csökkentési program?

Még mindig több mint 277 órát kell fordítania egy átlagos cégnek az adóügyei intézésére. Ezt 2022-ig szeretnénk a felére csökkenteni. Már az idén hatályba lépő változások is mérséklik a vállalkozások bürokratikus terheit. Így például a cégautó magáncélú használatának 50 százalékos vélelme az áfában az útnyilvántartások hosszú órákig tartó vezetésétől mentesíti a cégeket. De jelentős könnyebbség lehet az is, hogy az idén öt kisebb adóval kevesebbel kell foglalkozni: az eho beolvadt a szochóba, összevontuk a biztosítási és a baleseti adót, megszűnt a hitelintézeti különadó, a kulturális járulék és a magánszemélyek magas összegű végkielégítését terhelő 75 százalékos különadó. Mindezeken túl az egyszerűsített vállalkozói adót, az evát már nem lehet választani.

Megszűnik az eva?

Nem szűnik meg, de 2018. de-cember 20-án lehetett utoljára bejelentkezni a hatálya alá. Nem akarjuk, hogy hátrány érje azokat a cégeket, amelyek ilyen módon adóznak. Még akkor sem, ha ez a megoldás ma már nem túl olcsó, illetve a kata és a kiva sokkal hatékonyabb, egyszerűbb és kedvezőbb megoldás. Míg a kata az önfoglalkoztatóknak kedvező – a legfrissebb adatok szerint már majd 310 ezer cég és egyéni vállalkozó használja –, addig a kiva a kisvállalkozásoknak teszi lehetővé, hogy alacsonyabb bérterhekkel váltsák ki a szochót, a nyereség adómentesen forgatható vissza, s elérhetővé tesz egy alternatív iparűzési alapot is. A Pénzügyminisztérium kampányolt a kiva mellett, a múlt év végén több tízezres körnek küldte ki az adóhivatal a mintaszámítást a 2017-es év adatai alapján arról, mennyit tudtak volna spórolni, ha a kivát választják. A kampány sikeres volt, 2018. december 31-ig majdnem 11 ezer cég jelezte belépési szándékát a kivába.

A teljes interjú a Világgazdaság hétfői számában olvasható