A humántőke-válság kezelését szolgáló befektetések

Bármerre is járok a világban – Ruandától Zambiáig vagy Indonéziától hazámig, Bulgáriáig –, látom, hogy a technológia miként változtathatja meg az emberek életét. Ez a hatás számos módon megnyilvánul, például a digitális fizetési rendszerek vagy az egyre jobban elterjedő gig economy révén, amelyek látványos sikertörténeteket eredményeznek. (A gig economy a digitalizáció által elősegített jelenséget írja le, amelynek a rugalmas keretek között, projektalapon történő foglalkoztatás a jellemzője – a szerk.)

Ahogy azonban a technológia világszerte emberek millióinak életét teszi jobbá, úgy a munka természete is változik. A Világbank 2019-es, World Development Report című jelentése azt helyezte a középpontba, hogy az innováció miként változik, vagy számol fel munkahelyeket, és indítja el a foglalkoztatás teljesen új területeit. Ez felvet néhány nehéz kérdést. Milyen munkahelyük lesz az embereknek? Miként fogják eltartani családjaikat? Miként fogják megvalósítani a bennük rejlő lehetőségeket egy komplexebb világban?

Erőteljes új eszközök állnak a rendelkezésünkre, hogy segítsük a fejlődő országokat ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásában. A Világbank csoport és az IMF tavaly októberi, Balin tartott éves közgyűlésén bevezettük a humántőke-index mutatót. A kezdetben 157 országot lefedő index összesített mérőszáma annak, hogy egy most születő gyermek milyen mértékű humán tőkével rendelkezhet 18 éves korára, ha figyelembe vesszük az országa egészségügyi és oktatási helyzetéből fakadó kockázatokat.

Az index három fő területre összpontosít.

Először is azt vizsgálja meg, hogy mekkora a valószínűsége annak, hogy egy most születő gyermek eléri-e az ötéves kort. Másodsorban az egészségügy kérdésében azt tekinti át, hogy a gyermek ötéves kora előtt visszamarad-e a fejlődésben, egészséges lesz-e felnőttkorára, készen áll-e a munkára, az élethosszig tartó tanulásra. Harmadsorban az oktatás helyzete kapcsán az index azt veszi szemügyre, hogy milyen szintű iskolai végzettséget fog elérni az adott gyermek, és ami még fontosabb, hogy milyen szintű oktatásban lesz része.

A humántőke-index abban tekinthető unikális mérőszámnak, hogy a termelékenységhez kapcsoló indikátorokra fókuszál: a gyermekek születés utáni életben maradására, a fejlődésük alakulására, az iskolás évekre és a felnőttkori egészségi helyzetre. Emellett közvetlen összefüggést alakít ki a jövőbeli gazdasági növekedés, valamint a jobb egészségügyi és oktatási helyzet között. Mindenekfelett világos képet fest fel arról a politikai vezetőknek, hogy mennyivel lehetnének produktívabbak az adott ország munkavállalói, ha egészségesek, tanultak, és rendelkeznek a gyorsan változó munkaerőpiac igényeinek megfelelő képzettségekkel.

Az index nulla és 1 közötti skálán számszerűsíti az egyes országok eredményeit, ahol az 1-es a lehető legjobb helyzetet jelenti az oktatás és az egészségügy terén.

Az első felmérésünkkor a globális átlagérték csak 0,56-ot tett ki.

Eszerint a megvizsgált 157 országban a most születő gyermekek úgy nőnek fel, hogy mintegy feleannyira lesznek produktívak, mint amennyire lehetnének. Ennek a növekedésre – illetve ezáltal a szegénység csökkentésére – gyakorolt hatása óriási. Ha egy ország 0,50-os értéket ér el, akkor az egy munkavállalóra jutó jövőbeli GDP-je kétszer akkora lehetne, ha az oktatási, egészségügyi helyzete a lehető legjobb lenne. Ötven év alatt a GDP 1,4 százalékponttal növekedne minden évben.

Az emberekbe való befektetés egyre sürgetőbb feladat két kihívást jelentő globális trend miatt. Először is, a globális növekedés lassul. A világgazdaság kilátásaira vonatkozó, januárban megjelent jelentésünk nem véletlenül kapta a Borús égbolt címet. A világgazdaság növekedése várhatóan 2,9 százalékra lassul idén a tavalyi 3 százalékos szint után. Továbbá a feltörekvő piaci gazdaságokban és a fejlődő országokban a növekedés mértéke valószínűleg 4,2 százalék lesz, ami megegyezik a tavalyi rátával.

Másodsorban

a szegénység csökkenési üteme is lassul.

A témában megjelent jelentésünkben arra a megállapításra jutottunk, hogy 2015-ben (a legutóbbi évben, amikor megfelelő mennyiségű adat állt rendelkezésre) a súlyos mértékű szegénység 10 százalékra csökkent, ami a legalacsonyabb mutató az erről szóló statisztikák készítése óta. A még mindig súlyos szegénységben élő 736 millió embert azonban nehezebb lesz kiemelni. A törékeny, konfliktusoktól, erőszaktól sújtott területeken a szegénységi ráta a 2011-es 34,4 százalékról ugyanis 2015-re 36 százalékra nőtt, és ez a mutató bizonyára tovább fog emelkedni.

A humán tőkébe való befektetések segíthetik az inkluzív, fenntartható gazdasági növekedést. Ez azonban nem csak az egészségügyi és oktatási miniszterek feladata.

Az állam- és kormányfőknek, a pénzügyminisztereknek, a vállalatok vezérigazgatóinak, de a befektetőknek is sürgősen gondoskodniuk kell ezekről az invesztíciókról.

Ha most cselekszünk, akkor egy olyan világot teremthetünk meg, ahol a gyermekek egészséges, képzett, produktív felnőttekké válhatnak, ahol esélyük van a bennük rejlő lehetőségek kiteljesítésére. A mostani gyermekek megérdemlik ezt a jövőt. A holnap munkaadói ezt fogják megkövetelni. A világ politikai vezetői pedig tartoznak nekik annyival, hogy most hozzákezdenek a cselekvéshez.

www.project-syndicate.org