Trump legújabb ellensége: az autóimport

Donald Trump nemcsak a Kínával, hanem az EU-val való kereskedelmi viszonyát is igazságtalannak tartja. Ráadásul az amerikai elnöknek már papírja is van róla, hogy az autóipari import (az európai viszonylat is), nemzetgazdasági kockázatot hordoz az Egyesült Államok számára.

Kína után az EU lehet Trump következő „ellensége”? Mitől tarthat az EU és azon belül Magyarország?

Miután az Egyesült Államok kereskedelmi minisztériuma jelentésében nemzetbiztonsági kockázatnak minősítette az autó- és autóalkatrész-importot, Trump elnök előtt megnyílt a lehetőség, hogy egyoldalúan védővámot vessen ki ezekre a termékekre. Konkrét tervről még nem tudni, de valószínű, hogy a mostani 5-ről 25 százalékra nőhet az importvám mértéke a szóban forgó termékkörre. Az elnöknek a jelentés benyújtása (február 17.) után kilencven napja van bejelenteni a változást. Lehetséges tehát, hogy amint sikerül Kínával megállapodni, az USA új fronton száll harcba, és ezúttal a többi között az EU-t is tárgyalóasztalhoz kényszeríti.

Az új védővám egyértelműen negatív hatással lehet az Európai Unió gazdaságára. Számításaink szerint ez közvetlenül csak 0,1 százalékkal vetné vissza az EU GDP-jét, közvetett hatásként azonban ronthatja az amúgy sem fényes gazdasági kilátásokat, a piaci bizalmat és a hangulatot. A védővám az EU országait nem egyenlő módon érintené.

Leginkább a német, a magyar, a szlovák és a cseh gazdaság érezheti meg a negatív hatását, mivel GDP-arányosan itt a legnagyobb az Egyesült Államokba irányuló autóipari export.

Németországban 0,2 százalékkal csökkenhet a GDP a vámok hatására. Magyarország esetében az autóipar a GDP 10 százalékát adja, de a közvetlen amerikai kitettség ennek csupán egyhuszada, tehát a közvetlen kitettség relatíve alacsony. A védővámok legnagyobb hatása valószínűleg a devizapiacon jelentkezne: a hírre a régiós valuták gyengülésbe kezdhetnek. A forint és a cseh korona jelentős, akár 3–5 százalékos azonnali értékvesztést is elszenvedhet.

A közvetlen hatásokhoz képest európai szinten jóval nagyobb kockázatokat rejthetnek a kereskedelmi háború tovagyűrűző hatásai. Az európai autóipart sújtó védővám bevezetése ugyanis hasonló lépésekre ösztönözheti az EU-t.

Amíg Trump védővámja 50 milliárd dollárnyi európai exportra vonatkozhat, az Európai Bizottság 23 milliárd dollárnyi amerikai termékre vetne ki hasonló mértékű vámot.

Ebben az esetben az EU makrogazdasági vesztesége kezdetben ötödével kisebb lehet, hiszen nőne az importtermékek ára, ami relatíve olcsóbbá és vonzóbbá tenné a helyi termékeket az európai piacokon. Az USA és Kína közötti kereskedelmi háború tapasztalata azonban azt mutatja, hogy a revansból származó veszteségcsökkenés általában rövid életű, mivel ez az Egyesült Államokat újabb protekcionista lépésekre sarkallja. Trump meggyőződése ugyanis, hogy a védővámok azért kellenek, hogy az Egyesült Államok és kereskedelmi partnerei között helyreállítsa a szerinte igazságos egyensúlyt.

Tehát ha az EU védővámmal válaszolna, Trump úgy érezné, hogy felborult az egyensúly, és újabb vámokat kell bevezetnie.

A kereskedelmi háború eszkalálódása mindkét fél számára magas költségeket okozna rövid távon, ahogy azt láthattuk az USA és Kína esetében. Ezt a költséget elsősorban a fogyasztók fizetnék meg, hiszen valószínűleg nemcsak az importált termékek ára emelkedne, hanem a hazai termékeké is, így csökkenne jövedelmük vásárlóereje. Emellett a „szemet szemért” hozzáállás okozta külföldi piacvesztés az autógyártókat (köztük a magyarországi prémiumtermék-gyártókat) is érzékenyen érintené, visszavetné a beruházásokat és a fogyasztást, és a piaci hangulatot is rontaná.

Összességében pedig a kölcsönös védővámok bevezetése nagyjából 0,7 százalékos GDP-kiesést okozna mindkét félnek.

Fontos megjegyezni, hogy habár a védővámokkal az Egyesült Államok is rosszul jár, Trump bízik benne, hogy kevesebb veszteséget realizálhat majd, mint az EU, így sikerülhet egy kedvezőbb kereskedelmi pozíciót kiharcolnia vele szemben. A legvalószínűbb az a forgatókönyv, hogy a kínai tárgyalások lezárása után Trump bejelenti, majd átmenetileg felfüggeszti az importvámot, így is sakkban tartva ellenfelét, mint tette nemrég Kínával is.