Generációváltás: cégértéket a tudásból!

Magyarországon a kis- és középvállalkozások mintegy 58 százaléka családi tulajdonban van, ez a csaknem 30 ezer cég állítja elő a GDP több mint felét, és a foglalkoztatottak több mint a felének is ők biztosítanak munkahelyet.

Ezeknek a családi vállalkozásoknak a 40 százalékát érinti a generációváltás problémája, mivel a tulajdonos-ügyvezetők átlagos életkora eléri a 65 évet. Elemi érdek, hogy az alapítók szakmai (jellemzően mérnöki) tudása és kapcsolatrendszere a nyugdíjba vonulásuk után ne vesszen el – a sikeres generációváltás egyik legfontosabb része, hogy az alapítók fejében létező érték a vállalkozás értékévé váljon.

A családi vállalkozások különlegessége ugyanis, hogy a cég legnagyobb értéke, az alapító, egyben ma a legnagyobb kockázat is. Mint vezető, személyes kapcsolati hálójával és tudásával működteti a céget, annak minden részletéről tud. Ez a modell azonban felső korlátot is teremt a vállalkozás növekedése szempontjából, egy bizonyos cégméret fölött már strukturáltabb, professzionális cégvezetésre volna szükség. Nem ritka az sem, hogy az alapító több évtizednyi vezetés után nem veszi észre, hogy elhalad mellette a technológiai fejlődés.

Az igazán sikeres generációváltás titka, hogy úgy teszi lehetővé a megújulást, hogy közben az alapító felhalmozott tudását, kapcsolati hálóját, a know how-t a cég értékévé konvertálja. Az alapítói tudástranszfer magában foglalhat olyan egyszerűnek tűnő folyamatokat is, mint egy CRM (ügyfélkapcsolat-kezelő) szoftver bevezetése, amely az alapító által névről ismert partnereket, megrendelőket és beszállítókat egy mások által is átlátható és értelmezhető rendszerbe foglalja.

Ezekre az alapokra építhet ugyanis hosszú távon versenyképes vállalkozást az új menedzsment, legyen szó a család következő generációjáról vagy kívülről, többnyire multinacionális vállalatoktól érkező, korszerű ismeretekkel rendelkező vállalatvezetőkről. Szerencsés esetben friss szemlélettel, felismerve az új technológiák, a digitalizáció fontosságát, új rendszerek bevezetésével lendületet adhatnak a vállalkozásoknak – a generációváltás tehát innovációs lehetőség is. Itt jelenhet meg a vállalati sikermodellek egyik legpontosabb módszertana, az agilitás, a transzparenciával, az információátadással, az együttműködő projektmunkákkal, a képzéssel.

Mindez persze finanszírozási kérdés is. A korszerűsítés, az új technológiák bevezetése – akár az alapító fejében meglévő érték átmentését, akár az új irányba történő elindulást szolgálja – mindenképpen pénzügyi ráfordítást tesz szükségessé. E mellé társul a teljes vagy részleges exit, kilépés igénye, vagyis hogy az alapító, illetve a család készpénzre válthassa a vállalatban megtestesülő vagyont, esetleg annak egy részét. Ezen célok támogatására kiválóan alkalmas a tőkeági finanszírozás, amellyel egyrészt átfogó vállalkozásfejlesztési tervek valósíthatók meg, másrészt a tulajdonosi viszonyok újrastrukturálására is módot ad. Az MFB csoport Generációváltási tőkeprogramja az átörökítésre váró családi vállalkozások iránt érdeklődő befektetők számára nyújt társfinanszírozást, a Széchenyi Tőkealap-kezelő tőkealapjai pedig elsősorban a termelő vállalkozásokra összpontosítva támogatják a családi cégek szintlépéséhez szükséges fejlesztéseket.

Az első generáció felépíti, a második fenntartja, a harmadik feléli

– klasszikus Thomas Mann-i recept. A statisztikák még ennél is nagyobb aggodalomra adnak okot: a családi vállalkozások többsége a második generációt sem éli meg. A sikeres vállalkozók szaktudásának, kapcsolatainak a cég számára történő tudatos átörökítésével azonban a jövő sikereinek is meg lehet ágyazni. Egy új, friss szemléletű menedzsmenttel pedig egyenesen óriási innovációs lehetőséggé, a szintlépés keretévé válhat a generációváltás.