MI – A jövő már elkezdődött

Japánban 2016-ban már egy mesterséges intelligencia (MI) által írt sci-fi is bekerült az egyik irodalmi díj legjobb művei közé. Az Amerikai Egyesült Államokban Songularity címmel ír dallemezt az MI, miközben az Egyesült Királyságban egy olyan új rendszernek kezdték meg a tesztjét, amely érzékelők millióinak információit nemzetközi adatbázisokkal összevetve képes lehet bűneseteket előre jelezni, és ezzel a hatóságokat a megfelelő beavatkozásra felkészíteni.

(Igen, Tom Cruise is pontosan ezt tette 2002-es nagy sikerű Különvélemény című filmjében…) Talán e rövid felsorolásból is érzékelhető, hogy az MI-vel kapcsolatos hírek immár mindennapjaink részét képezik.

A mesterséges intelligencia kutatása csaknem fél évszázada kezdődött. Évtizedek sikeres és kevésbé sikeres próbálkozásai után az adattárolási és számítási kapacitások fejlődése mára már piaci alapon is lehetővé tette a technológia elterjedését és folyamatos fejlesztését. Általános a vélemény, hogy a mesterséges intelligencia nagyobb hatással lesz az emberiség gazdasági, társadalmi és politikai berendezkedésére, mint bármely korábbi technológiai vívmány, a gőzgéptől kezdve az elektromosságon át a számítógépekig. Az MI-t korábban vagy sikeresebben alkalmazó vállalatok és gazdaságok nagy előnyre tesznek majd szert, míg az elkésők súlyos versenyhátrányba kerülhetnek.

Nem véletlen, hogy a világ nagyhatalmai sorra jelentik be az MI-vel kapcsolatos stratégiájukat. A legnagyobb fejlesztések az Egyesült Államokban zajlanak, de 2030-ig Kína is szeretne a technológia vezető gazdaságává válni. Az elmúlt években önálló stratégiát hirdetett meg Franciaország, Kanada és Japán is. A stratégiáknak minden esetben két fontos pillérük van:

egyrészt azt vizsgálják, hogyan lehet az új megoldásokat a gazdaság minél szélesebb körében elterjeszteni, másrészt elemzik, hogyan kezelhetők majd az MI akár súlyos feszültségeket is okozó, társadalmi és gazdasági következményei.

Az előbbi esetben a kulcs a rendszer használatához és fejlődéséhez elengedhetetlen adattömeg. A 21. század olajává, de az is lehet, hogy inkább aranyává az információ válik. A következmények közül leggyakrabban a munkapiaci hatásokról hallunk, azonban a hosszú távú fenntarthatóság szempontjából ugyanilyen fontos lehet a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek szélesedése, a monopolpozíciók kialakulása vagy épp a jogi következmények kezelése is.

A fejlesztések adat- és forrásigénye miatt az új technológiai forradalom éllovasa várhatóan továbbra is a nagy, egységes piacokkal rendelkező USA és Kína marad, miközben Európa gazdaságai e téren egyelőre lépéshátrányban vannak. Fontos, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazására a kis, felzárkózó gazdaságok is megfelelően felkészüljenek. Évtizedes időtávra nehezen jelezhető előre, hogy mely munkahelyek szűnnek meg, és melyek élnek majd tovább. Az azonban biztos, hogy szinte minden pozíció ember és gép folyamatos interakcióján alapul majd.

Mint azt a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb Versenyképességi programja is bemutatta, a digitális tudás alapkészséggé válik, amelynek fejlesztésére gyermekkortól az oktatási rendszeren keresztül, majd azt követően a felnőttképzésben folyamatosan nagy hangsúlyt kell helyezni. Emellett a jogszabályi környezet megfelelő átalakítása és a finanszírozási csatornák hatékonyságának növelése egyaránt ösztönözheti a vállalkozásokat az MI gyors átvételére.

Amint a téma legismertebb filmjében, a Terminátorban is elhangzik:

A jövő elkezdődött. Ebben a jövőben a tőke, a munkaerő és a hatékonyság mellett vagy helyett az MI önálló tényezővé válik. Bízunk benne, hogy az eredmények a technopesszimista jóslatokkal szemben az optimistákat igazolják, az általános jólét emelkedését hozva.

Erre azonban, mint minden változásra a történelemben, érdemes jó előre nemzetgazdasági és vállalati szinten is megfelelő stratégiákkal felkészülni.