Egyre több elemzés mutat rá, hogy a 21. század a nők évszázada lehet. Nos, nézzük, milyen tendenciákkal kell számolnunk szerte a nagyvilágban és hazánkban is. A The New York Times 2019. március 6-i száma egy igen érdekes hírről számolt be. A tech óriáscég, a Google, a nemi egyenlőség érdekében tavaly lefolytatott átfogó vizsgálata alapján olyan összefüggés derült ki a fizetések és az előmenetel tekintetében, amelyet nem hoztak nyilvánosságra azonnal. A kiszivárgott eredmények azt mutatják, hogy ugyanabban a munkakörben a cégnél ma már valójában több férfi van hátrányban a bérezést illetően, mint nő. A sokkhatás óriási volt, hiszen ennek az ellenkezőjére számítottak a vállalat vezetői. Az ügy előzménye az volt, hogy a női munkavállalók egy része nemi, míg a férfi munkavállalók faji és ideológiai (politikai nézet) alapú diszkrimináció miatt perelték be az óriáscéget.
Összességében már nyolcezernél is több korábbi munkavállaló képviseletében folynak a perek az amerikai bíróságokon. A pereskedés alapja egy 1963-as szövetségi törvény, amely tiltja a bérek közti különbséget nemi alapon.
Az újabb fejlemény az volt az amerikai jogban, hogy egy kaliforniai bíróság 2018 áprilisában illegálisnak minősítette azt a gyakorlatot, hogy a nők korábbi fizetéseit vegyék alapul új munkakör betöltésénél. A cikk megjegyzi azt is, hogy a cég egyre inkább használ objektív algoritmusokat a fizetések tekintetében, és a vezetőknek immáron alaposan meg kell indokolniuk a szubjektív elemeket az előmenetel tekintetében. Az egy évvel korábbihoz képest ma már több női vezető van a cégnél, ami jól mutatja a megváltozott, új körülményeket.
A Bank of England legfrissebb, illetve a Zürichi Egyetem tavaly novemberében publikált kutatásai szintén azt erősítik meg, hogy a soft skillnek nevezett tulajdonságok egyre fontosabbá válnak, ami a képzett nők munkaerőpiaci helyzetének erősödését jelzi. Ez abban is megnyilvánul, hogy Amerikában az 1980-as évektől a férfiak pozíciója romlott, míg a nőké jelentősen javult a jól fizetett állások vonatkozásában.
Ez azt is jelentheti – Sarah O’Connor, a Financial Times szerzője szerint –, hogy a „robotbiztos”, illetve a kevésbé automatizálható munkaköröket a mesterséges intelligencia terjedésével egyre inkább nők fogják betölteni.
A jövő munkahelyeinek összetétele és várható kihívásai most alakulnak ki Fotó: Shutterstock
Ezt a trendet erősíti az is, hogy a technológia egyre nagyobb mértékben képes mindazon tevékenységeket felváltani gépi erővel és intelligenciával, amelyeket korábban kizárólag nők végeztek. Történelmi mércével jó példa erre a mosógép használata és a csatornázás bevezetése, hiszen ez a 20. század elejétől napi három-öt órányival csökkentette a nők házimunkáját, ami lehetőséget kínált arra, hogy az idejüket másra fordítsák, például tanulásra és művelődésre.
Ezzel egyidejűleg a teljes foglalkoztatás felé is léphettek a kormányzatok, aminek az elsődleges oka a 20. században a világháborúk alatt bevezetett totális hadigazdálkodás és a frontokon harcoló férfiak hiánya volt az otthoni gyárakban.
(És akkor nem beszéltünk még a humanoid háztartási robotok eljöveteléről, ami szintén új fejlemény lesz.)
Ha pedig a (képzett) nők munkaerőpiaci helyzetét nézzük a versenyszférában, akkor sokak számára meglepő fejleménnyel találkozunk: a vezető pozícióban lévő nők tekintetében hazánk nagyon is előkelő helyezést ért el, hiszen az Eurostat adatai szerint megelőzünk olyan országokat, mint Luxemburg, Svédország, Franciaország vagy éppenséggel Hollandia, méghozzá úgy, hogy az Európai Únió első hat országában vagyunk ezen a téren. Ugyanakkor a hazai felmérések azt mutatják, hogy bár 1999–2000-hez képest az utóbbi időben javult a férfiak és a nők családon belüli munkamegosztása (átlagosan napi 15 perccel többet foglalkoznak a férfiak otthoni teendőkkel), a nők még mindig jóval több otthoni kötelezettségnek tesznek eleget – még munka mellett is. (A háztartási feladatok közül a legtöbb időt főzéssel töltik az emberek – a férfi sztárszakácsok korában talán több férfi főzhetne otthon, mentesítve a párját.)
A jövő munkahelyeinek összetétele és várható kihívásai most alakulnak ki:
amilyenek az oktatási viszonyok és az oktatás minősége, olyanok lesznek a várható munkaerőpiac jellemzői.
Ma már egyre több országban több nő szerez diplomát, mint férfi, és az úgynevezett reál tárgyak tanulásában is emelkedik a számuk, az arányuk. Olyannyira, hogy egyes amerikai egyetemeken már minden harmadik nő természettudományi, technológiai, matematikai vagy éppenséggel mérnöki tanulmányokat folytat.
Ezzel párhuzamosan egyre kevesebb férfi kerül be a felsőoktatásba, és a lemorzsolódók közt is magasabb a fiúk, férfiak aránya Európa-szerte. Ez azt is jelenti, hogy indokolt lehet alaposan átgondolni, hogy a fiúkat miként is kellene képezni, oktatni, és hogyan lehet az iskolai teljesítményüket serkenteni a testi-biológiai és a mentális szükségleteik-képességeik szerint.
A 21. század másik fontos, ha nem éppen a legfontosabb fejleménye a mesterséges intelligencia terjedése és a munkahelyek kiváltásának növekvő mértéke.
A mesterséges intelligencia ugyanis éppen azokat a képességeket szorítja háttérbe, amelyekben korábban a férfiakat tartották versenyképesebbnek, és helyettük azok a tulajdonságok lesznek fontosabbak, amelyekben viszont általában a hölgyeket tartják jobbnak (például kommunikáció, empátia és multitasking), és ahol a mesterséges intelligencia (még) nem képes jól teljesíteni.
A lecke tehát alaposan fel van adva, és nem biztos, hogy a feminizmus mint ideológia további erősödése, célzott erősítése a megfelelő válasz – immáron Nyugaton sem.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
