Tartotta a pozícióját Magyarország – Régiós versenytársaink rontottak a helyezésükön

Az IMD 2019. évi versenyképességi listáját Szingapúr és Hongkong vezeti. A 14 vizsgált ázsiai országból 11 javította a pozícióját. Az Európai Unió legtöbb országa viszont rontott előző évi helyezésén, közöttük van például Németország, Franciaország, Olaszország és Ausztria is. Tizenöt ország rontott, öt javított és nyolc őrizte meg korábbi pozícióját. Az első húsz helyen csupán nyolc uniós ország található.

A V4-ek közül Csehország és Lengyelország hátrább csúszott, Magyarország megtartotta 47. helyét.

A rangsorban egyébként Csehország és Lengyelország előttünk, Szlovákia utánunk van. A húszmilliónál kisebb népességű országok között Csehország a 19., Magyarország a 27., Szlovákia a 30. helyen van.

Az általános helyezésnél azonban fontosabbak a részmutatókban elért eredmények. A tanulmány vizsgálja az országok gazdasági teljesítményét, a kormányzati munka és a cégek működésének hatékonyságát és az egészségügy és az oktatás színvonalát, valamint a technológiai és a tudásszintet is magában foglaló, tágabban értelmezett infrastruktúra állapotát.

Ebben az évben, tekintettel a külső környezeti bizonytalanságokra, az elemzők kiemelték az intézményi rendszer megbízhatóságának, hatékony működésének és a nemzeti valuta stabilitásának fontosságát. Svájc például éppen az utóbbinak köszönheti negyedik helyét. Magyarország a négy vizsgált terület közül legjobban az infrastruktúra, legrosszabbul pedig a cégek működési hatékonysága területén teljesít.

A V4-ek között három területen Csehország, egy területen Lengyelország van az élen.

Az uniós országok a legrosszabb helyezést a gazdasági eredmények tekintetében érték el: az első tízben csak két uniós tagország, Írország és Németország található. A gazdasági teljesítmény listáját az Egyesült Államok és Kína vezeti. Magyarország a 46., ez a V4-ek között a negyedik hely.

A kormányzati munka hatékonysága szerinti lista élén Hongkong áll, az első uniós ország a hatodik helyen lévő Dánia. Magyarország a 48., ez a V4-ek között a harmadik hely. A cégek működési hatékonysági sorrendjében az első tíz között már négy uniós tagország is található: Írország, Hollandia, Dánia és Svédország. Magyarország ezen a területen érte el a legrosszabb eredményt, az 58. helyre került.

Az átfogóan értelmezett infrastruktúra színvonalát mutató listát az USA és Svájc vezeti.

Magyarország a 39. helyen van. Ez a pozíció a V4-ek között a harmadik helyre elég.

Nézzük most meg, hogy az adott területeken belül mely mutatókban értük el a legjobb és a legrosszabb helyezést!

A gazdasági területen kiemelkedően jó a helyezésünk a beruházási teljesítmény növekedése (második hely), az egy főre jutó GDP növekedése (hatodik hely) és az exportteljesítmény tekintetében (nyolcadik hely). Viszont utolsók, vagyis 63. vagyunk a magyar cégek külföldi tőkebefektetései tekintetében. Továbbá az elemzők úgy érzékelik, hogy az erőteljes gazdasági növekedés fenntartásához nem elég ellenálló a magyar gazdaság.

A kormányzati munkának az üzleti világot támogató tevékenységei közül Magyarország első helyen van a társasági adó nagysága tekintetében, de jó helyezést kaptunk a lakosság által elkölthető jövedelem alakulása és a gazdaság kifehérítése területén is. Viszont versenyképesség-rontó tényezőnek ítélik meg a kutatók a magas fogyasztási adót és a munkavállalókat terhelő magas befizetéseket. Továbbá még mindig a lista vége felé, az 50. helyen vagyunk a társadalmi tőke, a bizalmi szint tekintetében, ami szintén versenyképesség-rontó tényező.

A cégek működési hatékonyságát mutató csoport esetén értük el a legrosszabb eredményt.

A cégek működési rugalmassága, a változó világhoz való gyors alkalmazkodása, a környezeti veszélyek érzékelése szempontjából csak a 61. helyen vagyunk. De az üzleti hatékonyságot rontó tényező a szakképzett munkaerő hiánya és az agyelszívás is. A szakképzés minősége tekintetében az 58. helyre kerültünk. Fel kell figyelni továbbá arra is, hogy a munkavállalók motiváltsága tekintetében is csak az 56. hely a miénk, ami nyilvánvalóan gátja lehet a termelékenység növelésének.

Végül szintén gátolhatja a termelékenység javítását a digitális technológiák üzleti elterjedtségének alacsony szintje. E tekintetben szintén a 61. helyen vagyunk. Az infrastruktúra esetén kiemelten jó a helyzetünk a széles sávú internetre előfizetők száma (hatodik hely), az internetszolgáltatási sebesség (kilencedik hely), valamint az út- és vasúthálózat sűrűsége tekintetében (hatodik és nyolcadik hely). Azonban a digitális és technológiai képességek szintje csak a 61. helyre volt elég.

Összességében azt látjuk, hogy az IMD 2019. évi értékelése összhangban van azokkal a megállapításokkal, amelyeket a hazai elemzők is megfogalmaznak. A felvetett problémák, a gazdasági növekedés fenntarthatósága, a gazdaság válságálló képességének erősítése, a termelékenység és a digitális tudásszint emelésének szükségessége, a magyar cégek külföldi tőkebefektetési képességének javítása olyan problémák, amelyek megoldására programok készülnek. Ahol viszont nagyobb probléma érzékelhető, az a humán vagyonunkkal való hatékonyabb gazdálkodásra való átállás, vagyis annak biztosítása, hogy a humán vagyonunk a lehető legtöbb új értéket tudja létrehozni.

Ezen érthetjük például azt, hogy nagyobb erőfeszítésekre lenne szükség az agyelszívás további lassítása, valamint a külföldön dolgozó szakemberek hazatérését segítő, vonzó munkahelyek és vállalkozási lehetőségek teremtése érdekében.

De nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az itthoni munkavállalók képességéinek, tudásszintjének számottevő emelésére is. A felmérésből az is kiderül, hogy gondok vannak a hazai menedzsment színvonalával, amelynek emelése szintén feltétele a versenyképesség további javításának. Mindehhez pedig, ahogyan az 553 oldalas tanulmány bevezetőjében hangsúlyozzák, jó hátteret egy olyan erős, hatékony és minőségi intézményrendszer ad, amely támogatja és ösztönzi a teljesítményt, az innovativitást és a vállalkozószellemet.

Versenyképességi rangsor

A svájci IMD versenyképesség-kutató 2019. évi elemzése 63 országot rangsorol összesen 332 mutató segítségével. A mutatók között 143 a statisztikai adat, 92 a kérdőíves felmérés alapján gyűjtött értékelés, 97 pedig az úgynevezett háttér-információ.