Az uniónak válaszolnia kell a klímakihívásra
A világ első nagyobb gazdasága, amely az üvegházhatású gázok emissziójának csökkentésére konkrét célt határozott meg a 2020 utáni időszakra, az Európai Unió volt 2015 elején, amikor kötelezettséget vállalt arra, hogy 2030-ra legalább 40 százalékkal csökkenti az emisszió mértékét az 1990-es szinthez képest. Ezzel elindított egy globális mozgalmat, amely a 2015 végén elfogadott párizsi klímamegállapodásban csúcsosodott ki.
Most az uniónak lehetősége van arra, hogy ismét a klímavédelmi törekvések élére álljon. A vezetői jelenleg azt vitatják meg (a ma kezdődő kétnapos EU-csúcson – a szerk.), hogy az unió milyen álláspontot képviseljen az ENSZ szeptemberi klímacsúcsán, amely António Guterres ENSZ-főtitkár reményei szerint politikai ugródeszka lesz az emisszió csökkentésére vonatkozó újabb vállalásoknak.
Az Európai Tanácsnak kell kezdenie a sort azzal, hogy támogatja az Európai Parlament által márciusban elfogadott 55 százalékos emissziócsökkentési célt az 1990-es szinthez képest. A párizsi klímaegyezmény előírja a részt vevő tagországoknak, hogy ötévente vizsgálják felül korábbi vállalásukat. Az első ilyen felülvizsgálat éppen idén esedékes.
Az ENSZ szerint mintegy nyolcvan ország már jelezte, hogy növelni fogja vállalását az idei klímacsúcson. Az EU-nak ki kell használnia ezt a pillanatot, illetve az egyre jobb lehetőségeket, amelyek a világgazdaság még gyorsabb dekarbonizálásának irányába mutatnak.
A globális átlaghőmérséklet már 1 Celsius-fokkal meghaladja az iparosodás előtti időszak szintjét, és továbbra is évtizedenként 0,2 Celsius-fokkal növekszik.
Hamarosan elérjük azt a szintet, amikor a Föld 1,5 Celsius-fokkal lesz melegebb. Ha pedig felelőtlenül tovább haladunk ezen az úton, akkor elkerülhetetlenné válik, hogy a bolygó hőmérséklete 2 Celsius-fokkal vagy annál is nagyobb mértékben emelkedjen.
Ahogy azt az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) egyértelművé tette, a gazdasági növekedés jóval lassúbb lesz egy olyan világban, ahol a hőmérséklet 2 Celsius-fokkal – és nem legfeljebb 1,5 Celsius-fokkal – magasabb. Továbbá a tengerek emelkedő szintjének, a pusztító erdőtüzeknek, a savasodó óceánoknak, illetve a szélsőséges időjárásnak a következményei még súlyosabbak, költségesebbek lesznek.
Az IPCC szerint a legrosszabb szcenárió elkerüléséhez az üvegházhatású gázok globális kibocsátását 45 százalékkal kell csökkenteni 2030-ra a 2010-es szinthez képest, majd 2050-re el kell érni a nettó zéró emissziót. A klímakutatók folyamatos figyelmeztetései ellenére a globális emisszió mértéke még mindig növekszik, beleértve Európát is.
A maga részéről az EU egy olyan terven dolgozik, amelynek célja, hogy 2050-re nettó zéró emissziót érjünk el. Miközben azonban a hosszú távú dekarbonizációs stratégiák üdvözlendők, nem helyettesítik a rövid távú intézkedéseket, és nem is lehet őket a globális felmelegedést kezelő csodaszernek tekinteni. A globális emisszió 2030-ra történő megfelezését célzó erőfeszítések nélkül nem számíthatunk biztonságos jövőre.
Szerencsére az EU kedvező pozícióban van ahhoz, hogy a klímavédelmi törekvések élére álljon. A megújuló alapú energiára és az energiahatékonyságra vonatkozó, tavaly elfogadott új célok alapján 2030-ra 45 százalékkal csökkenhet az emisszió mértéke, szemben a 2015-ben kitűzött 40 százalékos csökkentési céllal. Még kedvezőbb a helyzet abból a szempontból, hogy az adatok szerint az unió még ennél is ambiciózusabb célokat tűzhet ki. A Climate Action Tracker nemrégiben megjelent jelentése szerint 2030-ra 52 százalékkal csökkenhet az emisszió, ha az EU villamosenergia-rendszere, a lakóingatlanok és a közúti és vasúti személyszállítás okozta gázkibocsátást nagyobb mértékben fogják vissza. A jelentésben az is olvasható, hogy a legfeljebb 1,5 Celsius-fokos felmelegedésnek megfelelő emissziócsökkentés 350 ezer új állást hozna létre 2030-ra, különösképpen a szél- és a napenergia területén.
Nem lehetett volna tető alá hozni a párizsi klímamegállapodást 2015-ben az EU vezető szerepe nélkül, amely időben ambiciózus célokat tűzött ki, és segített áthidalni a diplomáciai különbözőségeket. Most döntő pillanathoz érkeztünk, ami azt jelenti, hogy Európának ismét a folyamatok élére kell állnia.
Copyright: Project Syndicate, 2019
www.project-syndicate.org
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.