Európai értékelés az innovációs teljesítményről

Magyarország innovációs versenyképességi pozíciója a frissen megjelent EU-s jelentés (European Innovation Scoreboard 2019) alapján 2018-hoz képest kéthelynyit romlott:

28 ország között a 23. helyre csúsztunk vissza. Csehország egy hellyel rontotta a pozícióját, Szlovákia eggyel javította. Lengyelországé nem változott.

A 28 ország között most Csehország a 14., Szlovákia a 22., Magyarország a 23. és Lengyelország a 25. helyen van. Érdekes, hogy Németország is rontott a pozícióján:

a hetedikről a nyolcadik helyre került. Ausztria viszont előrelépett a tizedikről a kilencedik helyre. A listát Svédország, Finnország és Dánia vezeti.

A V4-országok valamennyien az úgynevezett mérsékelten innováló országok csoportjában vannak. A rangsort az Európai Unió 27 mutató átlagos értéke alapján határozza meg. Ezek között vannak úgynevezett ok jellegű és okozati mutatók. Ok jellegű mutató például a GDP-arányos kutatás-fejlesztési ráfordítás, a felnőttképzésben való részvétel, a felsőfokú képzésben részt vevők aránya és a vizsgált időszakban termék-, technológia-, marketing- vagy szervezeti innovációt végrehajtó cégek aránya.

Okozat vagy következmény a szabadalmak száma, a tudásintenzív szolgáltatási export és a közepes és csúcstechnológiás termékek exportjának aránya a teljes exportban, illetve az adott piacon új vagy az exportáló cég számára új, innovatív termék aránya az értékesítésben. Nyilvánvaló, hogy az ok jellegű és az okozati mutatók között összefüggés van, ám ezek erősségét a tanulmány nem elemzi.

Mi okozta Magyarország lecsúszását?

Az EU-átlaghoz képest a legrosszabb, 33,4 százalékos eredményt az állami innovációs ráfordítások, az innovatív kkv-k aránya (31,5 százalék), valamint a szabadalmak és egyéb új szellemi termékek elismertetése terén értük el. (Átlagos pozíciónk az EU-átlaghoz mérve 41,2 százalék.) De romlott a pozíciónk a felsőfokú végzettségűek aránya és a felnőttképzésben részt vevők aránya tekintetében is. Az Eurostat szerint 2018-ban Magyarországon a 30–34 éves korcsoportban felsőfokú végzettsége 33,7 százaléknak van. Ezzel az EU-ban a 25. helyen vagyunk. A lengyel érték 45,7, az EU-s átlag 40,7 százalék.

De rosszul állunk a tudományos, technikai, műszaki felsőfokú végzettségűek és az ezen a területen PhD-t elnyertek aránya tekintetében is.

A 25–64 éves korcsoportból felnőttképzésben részt vevők aránya 2018-ban Magyarországon 6 százalék volt. Az EU-s átlag 11,1, az osztrák 15,1 százalék. De érdemes felfigyelni rá, hogy a listát vezető Svédországban az adott korcsoportban 29,2, Finnországban 28,5 és Dániában 23,5 százalék frissíti állandóan a tudását, ami nyilvánvalóan fontos innovációs feltétel.

Legjobb pozíciónkat a már sokszor említett területen, a széles sávú internethálózat kiépítettségében értük el. Természetesen a technika rendelkezésre állása kevés, ha hiányosságok vannak az alkalmazáshoz szükséges tudás területén. Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy a cégek által a munkavállalóknak nyújtott infokommunikációs továbbképzés terén is csak az EU-s átlag 68,4 százalékát értük el 2018-ban – bár ebben folyamatos a javulás, 2011-ben még csak 60 százalékon állt ez a mutató.

Találhatunk a tanulmányban néhány további figyelemre érdemes adatot is. Az EU-s átlaghoz képest alacsony nálunk a tudásintenzív szolgáltatásokban foglalkoztatottak aránya. Ez nyilván nem meglepő a végzettségi eredményeink alapján. Nyilvánvaló viszont, hogy ez is gátolja az innovációs pozíciónk javulását. Ugyanakkor éppen az uniós átlag kétszerese nálunk a külföldi cégek aránya a Felőállításában, miközben ismert, hogy ezen cégek többsége nem Magyarországra helyezi értéklánca innovációs szakaszát.

Ezzel cseng össze az az adat, hogy európai mértékkel kiemelkedő kutatás-fejlesztési kiadása Magyarországon egyetlen cégnek van. Meg kell azonban említenünk azt is, hogy kutatás-fejlesztési kiadások tekintetében a céges ráfordítások aránya lényegesen magasabb, mint az államé.

Végül még egy, ritkán emlegetett, de fontos szempont:

a regionális innovációs teljesítmény. Magyarország nyolc régiójának (Közép-Magyarország szétvált Budapest és Pest régióra 2018. január 1-jével) innovációs teljesítményében óriási különbségek vannak.

Az EU 238 régiója között Budapest a 130. helyen áll az EU-s átlagteljesítmény 80,6 százalékával. Ezzel szemben az észak-alföldi régió a 210., 49,7 százalékos teljesítménnyel. A nálunk sokkal jobb átlagos innovációs helyezésű Csehországban a leggyengébben teljesítő régió is a 146. helyen van. A legjobb pedig a 87. A jelentős regionális különbségek nyilván lerontják az országos innovációs teljesítményt.

A tanulmányból levonható következtetések nem lephetnek meg senkit, hiszen az említett problémák hosszabb ideje a viták középpontjában vannak. Nevezetesen, hogy az innovációs teljesítmény soktényezős jelenség, ezért nem lehet egy-egy elemét kiemelni, és azt tenni felelőssé a gyenge teljesítményért. Ha érdemi előrelépést akarunk elérni, akkor nem megúszható a rendszerben való gondolkodás és a gyenge teljesítmény okainak szigorúan objektív feltárása.

Ennek részét képezi annak elismerése, hogy a technikai, technológiai beruházások nem hozhatják meg a kívánt eredményt a humán vagyonba, a tudásba és a regionális kiegyenlítésbe történő beruházások nélkül.