A háztartások bővülő fogyasztása a gazdasági növekedés egyik motorja

Az elmúlt években a gazdasági konjunktúrával párhuzamosan kedvezően alakultak a munkaerőpiaci folyamatok. A bővülő foglalkoztatás és a reálkeresetek emelkedése növelte a lakosság vásárlóerejét, a háztartások fogyasztási kiadásai­nak gyorsuló ütemű bővülése egyre nagyobb mértékben járult hozzá a gazdasági növekedéshez.

Hazánkban a foglalkoztatottság uniós összehasonlításban is kiemelkedően bővült, 2018 negyedik negyedévében már a munkaképes korú népesség 70 százaléka dolgozott, ezzel az EU-tagországok középmezőnyéhez tartozunk (nyolc-kilenc évvel ezelőtt még az utolsó vagy utolsó előtti helyen voltunk). A keresetek reálértéke 2013 óta jelentősen, 38 százalékkal emelkedett. Ennek nyomán nőtt a háztartások rendelkezésre álló jövedelme, ami a felhasználásban is tükröződött: egyre dinamikusabban, öt év alatt több mint ötödével, 2018-ban pedig 5,3 százalékkal bővült a fogyasztási kiadásaik volumene. Noha a háztartások részben – főként a növekedés első éveiben – a válság utáni évek elmaradt vásárlásait pótolták be, és bővülő hitelkeresletük kockázatokat is hordoz magában, a fogyasztási kiadások emelkedése fontos pillére a gazdasági növekedésének. 2013 óta egyre nagyobb mértékben járultak hozzá a GDP emelkedéséhez a háztartási szektor fogyasztási kiadásai, 2018-ban a 4,9 százalékos bővüléshez mintegy 2,5 százalékponttal.

A fogyasztás növekedésére számos tényező volt hatással.

Mindenekelőtt a kedvező munkaerőpiaci folyamatok (bővülő foglalkoztatottság, emelkedő keresetek) növelték a lakosság vásárlóerejét. Csökkentek a munkát terhelő adók, különböző adókedvezményeket vezettek be (például a családi adókedvezményt), ami további többletjövedelmet eredményezett a háztartásoknál. Valamelyest javult a fogyasztói bizalom, amit a tartós termékek nagyobb arányú vásárlása is jelez. Az alacsony hitelkamatlábak, az összességében enyhébb hitelfelvételi előírások és a fogyasztói bizalom javulása nyomán élénkült a háztartások hitelkereslete, ami tovább erősíti a fogyasztást és a beruházásokat. A lakáscélú hitelek állománya az utóbbi két évben ismét emelkedett – 2018-ban 10 százalékkal –, és élénkült a fogyasztási hitelek piaca is.

A növekvő kereslet a kiskereskedelmi üzletek forgalmának bővülésében is tetten érhető. A kiskereskedelem gyorsuló növekedést mutatott az elmúlt években, 2018-ban a forgalom volumene 6,5 százalékkal emelkedett. A háztartások kiskereskedelmi költései­nek alakulásában a fogyasztói bizalom javulása mellett szerepet játszhatott az alapvető élelmiszerek és bizonyos szolgáltatások általános forgalmi adójának csökkentése.

A háztartások fogyasztásának további növekedésére több tényező is befolyással lehet.

Egyrészt rövid távon folytatódhatnak a jelenlegi munkaerőpiaci tendenciák, ennek köszönhetően tovább nőhet a lakosság vásárlóereje. Másrészt a kedvező hitelfelvételi lehetőségek és a fogyasztói bizalom erősödés nyomán tovább bővülhet a lakosság hitelkereslete. Ennek a lehetőségére utal, hogy a háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények GDP-arányos hitelállománya az utóbbi években uniós szinten az egyik legalacsonyabbra csökkent, emellett lecsengeni látszik a válságot megelőző hitelexpanzió során összegyűlt adósságállomány leépítése. Az élénkülő hitelkereslet azonban kockázatos lehet: a lakosság túlzott eladósodottsága a pénzügyi fegyelem fellazulását eredményezheti a hiteltörlesztések során, ami sérülékennyé teheti a gazdaságot. A fogyasztás növekedésével párhuzamosan a háztartások bruttó megtakarítási rátája magas szinten, 11–13 százalék között mozog, a kedvező kilátások fennmaradása esetén kismértékben csökkenhet az óvatossági megtakarítások szintje.

Emellett több szakpolitikai intézkedés – például a családokat támogató demográfiai csomag több rendelkezése – is hozzájárulhat a háztartási szektor rendelkezésre álló jövedelmének további növekedéséhez.