Elefántok a homokozóban

Az elmúlt hetek egyik legnagyobb hatású híre a Facebook libraprojektjének bejelentése volt. A Facebook és a köré szerveződő, 28 tagot számláló szövetség 2020-tól a libra névre keresztelt digitális pénzzel kívánja forradalmasítani a fizetést. A résztvevők hivatalos célja, hogy könnyen elérhető és olcsó szolgáltatásokhoz juttassák a fejlődő országok azon, mintegy 1,7 milliárd fős lakosságát, akiket a pénzügyi rendszer hagyományos szereplői még nem képesek elérni. A kétségtelenül pozitív cél mögött azonban már különösebb képzelőerő nélkül is felsejlik egy alternatív monetáris rendszer, egy új világpénz létrejöttének lehetősége is.

A bejelentést vegyes fogadtatás övezte. A pénzpiacokon a Facebook-részvények és a bitcoin árfolyama emelkedett, miközben a szakmai sajtó is inkább pozitívan, a digitális forradalom újabb mérföldköveként hivatkozott az ötletre. A hagyományos banki szereplők még a meglepetésből próbálnak felocsúdni, a központi bankok és a felügyeleti hatóságok pedig a kezdeti távolságtartást követően az elmúlt hetekben már egyre erősebb üzeneteket fogalmaztak meg. Jerome Powell, az amerikai Fed elnöke a projekt leállítását kérte, és az európai jegybankárok is a legmagasabb szintű felügyeleti szabályok betartatását „lengették be”. Az óvatosság valóban indokolt.

Bár a Facebook szuperpénze kétségtelenül kezel jó néhányat a kriptovaluták korai betegségei közül (például skálázhatóság vagy az árfolyam stabilitása), a kérdőjelek még így is sorjáznak. Ezek részben az adatbiztonsághoz kötődnek. Elgondolkodtató, hogy alig néhány héttel a libra bejelentése után szivárgott ki a hír: a Facebook ötmilliárd dolláros bírságra számíthat a Cambridge Analytica adatvédelmi botránya miatt… A kérdések másik csoportja azt vizsgálja, elkerülhető-e, hogy a libra a terrorizmus, a pénzmosás vagy a feketegazdaság melegágyává váljon. Kétségünk sem lehet azzal kapcsolatban, hogy mint minden, több ország pénzügyi rendszerére hatást gyakorló valuta esetében, a geopolitikai megfontolások ezúttal is gyorsan az asztalra kerülnek. Végezetül talán a legfontosabb kérdés, hogy a létrejövő új pénzügyi rendszer minden körülmények között kiállja-e a pénzügyi stabilitás próbáját.

Korunk pénzrendszerében a pénz értékét nem a mögöttes fizikai tartalom, hanem a bizalom határozza meg. A közös hit, hogy a kezünkben tartott papírdarabot vagy a bankszámlánkon lévő digitális jelek sokaságát a gazdaság többi szereplője is hozzánk hasonlóan értékeli és elfogadja. Ennek a bizalomnak a része az is, hogy amennyiben a pénzügyi rendszerben zavar támad, a központi bank beavatkozik, elsimítva a problémákat. Ez az a pont, ami egyelőre teljesen sötétben marad a libra esetében. Végső támaszfunkciót betöltő intézmény és mechanizmus nélkül válságos időben még egyébként biztató kezdeményezések is katasztrófába fordulhatnak. A 2008–2009-es válság időszakában végső hitelezői funkcióit aktívan használó Fed képes volt elkerülni a teljes összeomlást, míg a hasonló lépéseket vonakodva alkalmazó EKB esetében – Mario Draghi 2012-es ikonikus mondatáig – a közös valuta léte is veszélybe került. De kire számíthatnak majd a jövő libratulajdonosai a következő válságban?

A megannyi feloldandó kérdés mellett fontos tanulság is van a felügyeleti hatóságok számára. A pénzügyi rendszer fejlődése korábban lassú, évtizedeken át zajló folyamat volt. Korunk digitális technológiái a fejlődés sebességét erősen felgyorsítják. A felügyeleti hatóságok gyakorlatukban idáig többnyire az egy-egy réspiacon újítani szándékozó fintech cégekre fókuszáltak, kontrollált körülmények között használható, úgynevezett szabályozói játszóteret biztosítva az új ötleteknek. A Facebook bejelentése azonban egyértelműen jelzi, hogy immár az óriási, úgynevezett bigtech vállalkozások is színre léptek. Esetükben csakis nemzetközi koordinációval és hatékony fellépéssel érhetők el eredmények.