Közeledik a librapánik

Szkeptikus, kritikus és kimondottan ellenséges reakciókat váltott ki a Facebook bejelentése az új digitális valutáról, a libráról. Ez érthető, ha figyelembe vesszük a Facebook rossz megítélését a felhasználók személyes adatainak kezelésével kapcsolatban. Mindenesetre ez a közfelháborodás nem fogja megállítani a „move fast and break things” mottóját egykor meghirdető céget abban, hogy megvalósítsa a céljait ezen a területen, amivel akár teljes nemzetgazdaságokat forgathat fel.

A körülötte kialakult hype ellenére előfordulhat, hogy a libra a meglévő fizetési rendszereknek csak egy újabb változata lesz. Az Apple Pay, a PayPal, a WeChat és más szolgáltatók mindegyike nyújt alapvető fizetési megoldásokat. Ha a libra egyszerűen csak versenyez majd ezekkel a piaci szereplőkkel, akkor az is jelentős haszonszerzési lehetőség lehet a Facebook számára nemcsak az átutalási és átváltási díjak, hanem az adatszerzés vonatkozásában is. De természetesen a libra ennél sokkal többet kíván nyújtani. Ahogy a Facebook egyik vezetője mondta:

Olyan könnyedén akarunk pénzt küldeni, mint egy sms-t.

Ha az argentinok a mobiljukon egy egyszerű érintéssel át tudják váltani a pezójukat a stabil valutakosárhoz kötött librára, akkor nem fogják pénzüket ebbe a biztos eszközbe tenni annak az első jelére, ha az argentin gazdaság bajba kerül? A hatékony piac elmélete nem segít minket ennek megválaszolásában, mivel annak elgondolása szerint a tökéletesen működő piacok esetében az ilyen pénzáramlások önmagukat korrigálják.

Sajnos, a valóságban ez nem így működik. Ha egy gazdaságban pánik alakul ki, a nemzetközi tőke megfelelő betétbiztosítási rendszer hiányában nagyobb valószínűséggel a bankpánik logikáját követi. Amikor a betétesek a bankcsődtől tartanak, akkor a józanul gondolkodók kivonják pénzüket. Ha a bank becsődöl, akkor elkerülték a veszteséget, ha a bank megmarad, akkor egyszerűen újra elhelyezik pénzüket a pénzintézetnél kisebb költségek mellett. Amikor azonban elég sok betétes gondolkodik józanul, és dönt úgy, hogy kivonja a pénzét, akkor a bank bedől.

Ugyanez a fajta önbeteljesítő jóslat egy nemzetgazdaságban is jelentkezhet. Ha a pezó leértékelődése közelinek tűnik, akkor az összes racionálisan gondolkodó pezótulajdonos egy könnyen elérhető stabil valutába helyezi a pénzét, amivel éppen ahhoz a gyors leértékelődéshez járul hozzá, amitől tartott.

Manapság az ilyen gyors átváltások ritkának számítanak, mivel a nemzetközi devizatranzakcióknak számos akadálya van. Még a jelentősebb valutáknál is a vételi és az eladási árfolyamok közötti különbözet jellemzően 10 százalék körüli (a retail ügyfelek számára).

Nem tudjuk pontosan, mi történne, ha létrejönne egy alacsony költséggel járó, nem korlátozott lehetőség, amelynek révén a volatilis hazai valutát egy biztonságos valutakosárba tudnák váltani. A kockázatok azonban egyértelműek.

A tőkekiáramlásnak elég nagy mértékben lennének kitéve olyan országok, mint Argentína, ahol gyakrabban fordulnak elő valutaleértékelődések, és olyan közepes méretű államok, amelyek lebegő árfolyamrendszerrel rendelkeznek.

A hatékony piacok elméletének támogatói már régóta sürgetik a nemzetközi tranzakciók akadályainak feloldását, hogy maximalizálni tudják az ármechanizmus hasznát. Mindeddig azonban a rendszer nehézkessége miatt megmenekültünk az akadálytalan nemzetközi valutaáramlás katasztrofális következményeitől. A túlzott tranzakciós díjak és a pénzmosás elleni szabályok révén elég homok került a nemzetközi valutaáramlás gépezetébe, hogy ne terjedjen el nagy mértékben.

Ha azonban a Facebook egy egységes nemzetközi tranzakciós rendszert alakít ki a lakosság számára, akkor a nemzetközi valutaáramlás hétköznapi dologgá válik. Az államoknak ezért új akadályokat kell kialakítaniuk ebben a rendszerben. Az egyik részleges megoldás az egységes pénzügyi tranzakciós adó, amelyre ötven évvel ezelőtt James Tobin Nobel-díjas közgazdász tett javaslatot. Bár a Tobin-adó nem kezelné az adatvédelemmel és a pénzügyi stabilitással kapcsolatos összes problémát, gátolná a rövid távú spekulatív tőkeáramlásokat anélkül, hogy aláásná a kedvezőbb hatású tranzakciók, például a közvetlen külföldi befektetések ösztönzőit.

A politikusok világszerte évtizedek óta vitáznak a Tobin-adóról. Most, hogy a libra lehetősége felderengett, itt az idő, hogy a szavakat cselekvéssé formálják, mielőtt a Facebook megvalósítja bejelentését.

Copyright: Project Syndicate, 2019

www.project-syndicate.org