Légszennyezés: új vezető kell

Az ENSZ számításai szerint 2050-re a világ lakosságának 68 százaléka városokban fog élni. Ahogy az államok próbálják kezelni a városokba irányuló migrációt, nemcsak az alapvető szükségletek (mint a lakhatás és a foglalkoztatás), hanem az életminőség és a közegészségügy – beleértve a légszennyezés – kérdését is kezelniük kell.

Ázsiában a legsürgetőbb ennek a helyzetnek a megoldása. Dél-Ázsia városainak 99, míg Kelet-Ázsia városainak 89 százalékában még a szokásos körülmények között is átlépik a légszennyezettségi mutatók a WHO határértékeit: 2018-ban a világ 30 legszennyezettebb városa mind Ázsiából került ki.

A WHO szerint a légszennyezés évente hétmillió ember idő előtti halálát okozza. A halálesetek mintegy harmada az ázsiai, csendes-óceáni térségben történik. Egyedül Kínában a légszennyezés miatt évente több mint egymillió ember hal meg idő előtt. A térség kevésbé fejlett részein az elavult fűtési és főzési rendszerek által okozott beltéri légszennyezés különösen súlyos egészségügyi fenyegetés. A WHO adatai szerint a beltéri légszennyezés által okozott halálesetek egy főre jutó száma az ázsiai és csendes-óceáni térségen belül Laoszban, a Fülöp-szigeteken, Kínában és Kambodzsában a legmagasabb. Az urbanizációt nem lehet megállítani, ez azonban nem lehet kifogás a légszennyezést kezelni nem képes államok számára. Miután Kína hatalmas erőforrásokkal és az állami szakpolitikai koordináció terén nagyszerű lehetőségekkel rendelkezik, vezető szerepet kellene betöltenie az urbanizációval kapcsolatos fenntartható megközelítés kialakításában.

Kína már kezdeményezően lép fel a szennyezés csökkentése terén, amit Hszi Csin-ping államfő az egyik fő prioritásként jelölt meg. Az állam szabályozza az autótulajdonlást, és nemzetközi elismerést is kapott a városi buszhálózatainak elektromossá tétele miatt. A szénipar emissziójának csökkentését célzó, többéves kampány után Kína nemrégiben szigorúbb emissziós standardokat vezetett be az acéliparban. Ám az egyértelmű előrelépés ellenére is súlyosak a problémák.

Tavaly az erőteljes szmoghelyzetnek kitett 39 észak-kínai város közül 33 nem tudta teljesíteni a szennyezés csökkentésére a téli időszakra kitűzött kormányzati célokat.

A problémák megoldásához Kínában három területen lesz majd szükség erőteljesebb intézkedésekre, ezek a szakpolitika, az innováció és a tudatosság.

Szakpolitikai tekintetben Kínának nagy az előnye: a központi kormányzat gyorsan tud meghozni különböző intézkedéseket. A környezetvédelmi minisztérium ezt kihasználva számos szabályozás kialakításán dolgozik, például az erősen szennyező járművek importjának korlátozásán, az alacsonyabb emissziójú közlekedési módokon alapuló értéklánc-átalakítások ösztönzésén és a szennyezést monitorozó kapacitás erősítésén. Az ilyen intézkedések végrehajtását azonban súlyos nehézségek övezik. Például az erősen szennyező ipari létesítmények áttelepítése segített ugyan csökkenteni az emissziót a nagyobb városokban, de növelte a szennyezés szintjét a befogadó új településeken.

Még lényegesebb szempont, hogy a legtöbb intézkedés csak a szennyezés csökkentését célozza, anélkül, hogy kezelné az energiarendszer strukturális átalakításának sürgető szükségességét. Ehhez az átalakításhoz lényeges lépésekre van szükség a vállalati szektor részéről. A szabályozások megszegése igen elterjedt az erősen szennyező vállalatoknál, ebben a cégek gyakran összejátszanak a helyi kormányzatokkal.

A megfelelő intézkedések megalkotásán túl arra is szükség van, hogy hatékonyabban tartassa be őket a kormányzat. Ez többek között azt jelenti, hogy a szabályozásoknak való megfelelést erőteljesebb kontrollmechanizmusok révén kell ellenőrizni, és a szabályozások megsértésével szemben megfelelő jogi lépéseket kell tenni.

Az innováció is elősegítheti a szennyezés csökkentését. Példaként emelhető ki Sencsen – az innovációs tevékenységéről ismert város – mobilitási projektje, amely on-demand jellegű helikopteres szállítást biztosít a forgalmi dugók kezelésére. A tudatosság a légszennyezés elleni küzdelem stratégiájának harmadik pillére. Ez nem azt jelenti, hogy az embereket a globális környezetpusztítással kapcsolatos történetekkel kell elárasztani, ugyanis ez a témával szembeni érzéketlenséghez vezethet. A kérdés tudatosítása azt jelenti, hogy biztosítjuk: az emberek ismerjék fel, a légszennyezés milyen egészségügyi következményekkel jár együtt.

A WHO szerint a világ népességének 91 százaléka van kitéve veszélyes szintű légszennyezésnek.

Mivel a világ hagyományos vezető hatalmai, például az Egyesült Államok és Ausztrália, most sem veszik elég komolyan a környezetvédelmi problémákat, igen nagy szükség van arra, hogy egy új globális vezető jelenjen meg ezen a területen. Ha Kína be szeretné tölteni ezt a szerepet, nemcsak mobilizálnia kell óriási erőforrásait és innovatív kapacitásait, a jogszabályok érvényesülése melletti elkötelezettségét is erősítenie kell.

www.project-syndicate.org