Növekvő bérek, növekvő fogyasztás

Az ország versenyképességének hosszú távú támogatása összetett feladatokat ró a gazdaság szereplőire és a szakpolitikai döntéshozókra. Munkaerőpiaci oldalról nézve ez magában foglalja többek között a munkaerő megfelelő mennyiségben, képzettségi és területi szerkezetben való biztosítását, anyagi motivációját, összességében a munkaerőpiac egyensúlyának fenntartását.

Az évtized eleje óta – a családi kedvezményt is figyelembe véve – dinamikusan, csaknem másfélszeresére nőtt a reálkereset, 2018-ban 8,2 százalékkal emelkedett. A minimálbér és a garantált bérminimum reálértéke ugyanezen időszakban 60, illetve 71 százalékkal nőtt, kötelezően megállapított összegük bruttó átlagkeresethez viszonyított aránya szintén jelentősen emelkedett. Emellett az elmúlt néhány évben valamelyest csökkentek az egyes régiók közötti kereseti különbségek.

A keresetek növekedését a gazdasági konjunktúra mellett, illetve részben annak köszönhetően több tényező befolyásolta.

A minimálbér és a garantált bérminimum nagyarányú emelése tovagyűrűzik a gazdaságban, az ennek következtében fellépő bértorlódások kiigazításához hozzájárult a munkavállalók erősödő alkupozíciója. A munkavállalókért folyó verseny éleződésének önmagában is keresetfelhajtó hatása van, és számottevő az átlagosnál lényegesen alacsonyabb bérrel rendelkező közfoglalkoztatottak nyílt munkaerőpiacra való kivezetésének, valamint – a nettó keresetek tekintetében – a különféle adókedvezmények igénybevételének hatása. Mindezek mellett több éven átívelő bérfejlesztésekre került sor a közszféra számos területén és az állami közszolgáltató vállalkozásoknál.

A növekvő keresetek kedvező változások egész sorát indították el a munkaerőpiacon. Többek között ennek köszönhető, hogy nő a munkaerő-kínálat, amit jól mutat az aktivitási mutatók töretlen javulása. Az emelkedő bérek az inaktív rétegek egy részét a munkaerőpiacra való visszatérésre, a nyugdíjaskorúak egy részét az ott maradásra vagy a visszatérésre ösztönzik. A közfoglalkoztatottak száma – a nyílt munkaerőpiacra lépésük következtében – dinamikusan csökken, és a hazai bérek emelkedése hozzájárult a külföldön munkát vállalók számának mérséklődéséhez is. Emellett élénkül a regionális mobilitás, ami enyhíti a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalának területi különbségeit. Erre utal, hogy új lendületet vett a belföldi vándorlás, amely jellemzően a kevésbé fejlett térségekből a gazdaságilag jobban prosperáló térségekbe irányul, enyhítve ezzel az ott jelentkező munkaerőhiányt.

A munkaerőpiacon megfigyelt változások a vállalkozási szektorra is hatással vannak: a megnövekedett munkaerő-kínálat enyhíti a munkaerőhiányt, a magasabb keresetek viszont növelik a bérköltségeket.

A munkaerő költségének növekedésén belül az utóbbi évek jellemző folyamata, hogy a munkáltatókat terhelő járulékok csökkennek, miközben a bérek dinamikusan emelkednek. A vállalkozások működési feltételeinek folyamatos javítása elengedhetetlen a versenyképesség és a fenntartható növekedés biztosítása érdekében. Ezt támogatják a vállalkozások adó-, járulék- és adminisztratív terheinek csökkentését célzó szakpolitikai intézkedések, amelyek hozzájárulhatnak a magasabb bérek kigazdálkodásához is. A keresetek emelkedése ugyanakkor a vállalkozásokat a hatékonyságuk növelésére ösztönzi.

Mindez szorosan kapcsolódik a gazdaság szürkezónájának kifehérítéséhez is. A minimálbér megemelésének nyomán a bevallottnál esetenként feltételezhetően magasabb juttatások egy része beépült az adózott jövedelmek közé. Az adóterhek mérséklését pedig részben olyan gazdaságfehérítő intézkedések támogatják, mint például az online pénztárgépek vagy az online számlázási rendszer bevezetése, amelyek következtében nőttek az állami bevételek, megteremtve az adó- és járulékkulcsok csökkentésének fedezetét.

A bérnövekedés a háztartások jöve­delemfelhasználásában is tükröződik. Az elmúlt években egyre dinamikusabban, öt év alatt 22 százalékkal bővült a háztartások fogyasztási kiadásainak volumene, ami fontos pillére gazdasági teljesítményünk növekedésének. Ez a folyamat a kiskereskedelmi üzletek forgalomnövekedésében is tetten érhető. A fogyasztásnövekedéssel párhuzamosan a háztartások bruttó megtakarítási rátája magas szinten, 11–13 százalék között mozog.