Az Egyesült Államok és Kína között zajló kereskedelmi háborút egy sor színes karakter és számtalan izgalmas fordulat jellemzi. De a hangos és látványos civakodás mögött egy sokkal komolyabb harc húzódik meg, amely a globális gazdasági vezető szerepért folyik, és amelynek mindkét fél számára fontos biztonságtechnikai következményei vannak. A fő hadszíntér a technológiai ipar, ezért a félvezetőgyártást érdemes szemmel tartani, mert az itt sorra kerülő hadműveletek más ágazatokra is hatással lesznek.
A stratégiát sokan összetévesztik a taktikával, főleg amikor az USA és Kína közötti kereskedelmi háborúról van szó. A vita pontos értelmezéséhez és végső soron a két gazdasági világhatalom hosszú távú viszonyának előre jelzéséhez külön kell választanunk és pontosan kell definiálnunk e két fogalmat.
A kereskedelmi háború megértéséhez tisztában kell lennünk azzal, hogy milyen végeredményt szeretne elérni az Egyesült Államok. Ha az USA célja mindössze annyi lenne, hogy javítsa a fizetési mérlegét – ez úgy lenne elérhető, ha Kína több szójababot vagy olajat vásárolna –, akkor a vámok kivetése mint taktika, legalábbis rövid távon, ezt a célt szolgálhatná azáltal, hogy vásárlási szokásainak megváltoztatására kényszeríti Kínát. De ha az USA-nak van egy nagyobb stratégiai célja is – amely nem más, mint Kína gyengítése és annak megakadályozása, hogy Kína olyan új világrendet alakítson ki, amelynek a középpontjában áll –, akkor talán Trump egykori tanácsadójának,
Steve Bannonnak van igaza:
A vámok csupán szimbólumai annak a nagyszabású kereskedelmi háborúnak, amely az országaink között zajlik.
Strategy – A history című könyvében Lawrence Freedman hadtörténész úgy fogalmaz, hogy a stratégiát szappanoperaként kell felfognunk, amelyben állandó szereplőkkel, több epizód során bontakozik ki a cselekmény. Ha ezt a metaforát vetítjük a most zajló kereskedelmi háborúra, nem lesz nehéz felfedezni a szövevényes cselekményt és a színes karakterekből álló szereposztást. Az egyik főszereplő az amerikai elnök erőből politizáló retorikájával és szokatlan stílusával, egy másik pedig Peter Navarro, a Fehér Ház kereskedelmi és gyáripari főtanácsadója. Ő írta a Death by China című könyvet, és ő rendezte az azonos című, 2012-es dokumentumfilmet is.
Bár a közelmúlt eseményei nagy törésnek tűnhetnek Barack Obama elnök korábbi, csendesebb stílusához képest, Trump elődje sem riadt galambként figyelte Kína törekvéseit. Vezetése alatt az elnöki tudományos és technológiai tanács javaslatokat dolgozott ki a kínai ipari politika megvalósulásának megakadályozására és erőteljes válaszlépésekre a félvezetőgyártás – amelyben a kínai előretörés veszélyes az USA nemzetbiztonságára – területén.
Ez a kétpártiság ma is érvényesül, és az Egyesült Államok képviselőháza májusban 414-0 arányban megszavazta a Tajvan és az USA szorosabb katonai és gazdasági viszonyát célzó Taiwan Assurance törvényt. Ennek szövege konkrétan megemlíti Kína átfogó katonai modernizálási kampányát, amelynek célja a Nemzeti Felszabadító Hadsereg hatalomérvényesítő erejének növelése.
A befektetők természetes módon elsősorban a vámokra koncentrálnak, mivel ezek közvetlen hatással vannak a piaci hangulatra, és potenciális gazdasági következményekkel is járnak. Csakhogy
Kína hatalmi törekvései nem csupán a kereskedelem területén nyilvánulnak meg:
ide tartozik a Dél-kínai-tengeren folytatott katonai erődemonstrációk sora és a diplomáciai kakaskodás is. Ez utóbbira példa, hogy az USA visszahívta a nagykövetét Panamából, a Dominikai Köztársaságból és El Salvadorból, miután azok Kína melletti szolidaritásuk jeleként nem ismerték el Tajvan szuverenitását – talán azért, hogy ezzel előnyöket csikarjanak ki maguknak Kína Egy övezet, egy út programjában. A helyzetet sokan hasonlítják a Reagan elnök és Japán között a nyolcvanas években lezajlott kereskedelmi kötélhúzáshoz, csakhogy az leginkább az USA iparának védelméről szólt, és nem volt közvetlen nemzetbiztonsági vonatkozása.
A félvezetőgyártás területét kiemelt figyelemmel kell kísérni. Kína függősége az Egyesült Államokból érkező csipektől gátolhatja saját ökoszisztémájának fejlődését, ideértve az 5G-technológiát is. A csipek iránt az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt kínai kereslet arra is utalhat, hogy Kína készleteket halmoz fel ebből az alkatrészből, arra számítva, hogy az USA egy napon beszünteti a szállításokat.
A napról napra változó hírek közepette a befektetőknek meg kell próbálniuk a vámok rövid távú rendeződése vagy növekedése által előidézett piaci volatilitáson túlra tekinteni, mivel ezek a fejlemények vélhetően csupán az érintett felek tágabb stratégiai céljait szolgálják. Bár a választási ciklusok következtében a szereplők személye – és így az alkalmazott taktika is – minden bizonnyal változni fog, az erőfeszítések stratégiai iránya a jelek szerint sokkal határozottabb és tartósabb lesz.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.