Egy amerikai recesszió véget vethet a kereskedelmi háborúnak?

Az amerikai hozamgörbe mostani megfordulása – vagyis az, hogy a tízéves amerikai állampapírok hozama jelenleg alacsonyabb, mint a rövid távú államkötvények hozama – fokozta azokat a félelmeket, amelyek szerint az év végén vagy 2020 elején recesszió következhet be az Egyesült Államokban. Paradox módon azonban az amerikai gazdaság lassulása elősegítheti a Kínával való kétoldalú gazdasági kapcsolatok javulását, enyhítheti a két ország eszkalálódó kereskedelmi vitáját.

A korábbi időszakok tapasztalatai megalapozzák ezeket a várakozásokat.

Való igaz, hogy az importkereslet csökkentésével az amerikai recessziók általában negatív hatással vannak a GDP-hez viszonyítva magas külkereskedelmi aránnyal rendelkező gazdaságokra, köztük Kínára. Mindamellett a legutóbbi amerikai recessziók során az Egyesült Államok a megszokottnál nagyobb hajlandósággal működött együtt Kínával annak érdekében, hogy ösztönözze a fellendülést.

Az utolsó súlyosabb – 2008–2010 közötti – amerikai recesszió során például Kína volt az egyetlen nagyobb gazdaság, amely képes volt és késznek mutatkozott arra, hogy erősítse a globális keresletet. Részben ennek köszönhetően erősödtek a kínai–amerikai kapcsolatok, és az USA támogatta még azt is, hogy Kína nagyobb szerepet kapjon a nemzetközi szervezetekben, így a Nemzetközi Valutaalapban és a G20-ban.

Az amerikai–kínai kapcsolatok alacsony szintre jutottak 2011 közepén, azok után, hogy egy amerikai felderítő repülőgép és egy kínai vadászgép összeütközött a Dél-kínai-tenger felett, a kínai pilóta meghalt, az amerikai gép személyzetét pedig elfogták. A 2001. szeptember 11-i terrortámadás után azonban hirtelen borússá váltak az amerikai gazdasági kilátások, mire az amerikai–kínai gazdasági kapcsolatok javulni kezdtek.

Elődeikkel ellentétben Donald Trump amerikai elnök adminisztrációja tagjainak a génjeiben talán nincs benne a nemzetközi együttműködés. Sokatmondó azonban, hogy Trump akkor indította el a mostani vámháborúját, amikor az amerikai gazdaság valamennyire túlfűtött volt, részben a 2017 végén a kongresszuson Trump által átnyomott erőteljes adócsökkentésnek köszönhetően. A kereskedelmi partnerekkel való összetűzések – amelyek sok közgazdász szerint mind az amerikai, mind a globális gazdaság számára károsak – valójában segíthetik lehűteni az amerikai gazdaságot.

Trump Kínával kapcsolatos álláspontja azonban enyhülhet, ha a recesszió bekövetkezik az USA-ban.

Két tényező azonban megakadályozhatja ennek a bekövetkeztét. Először is elképzelhető, hogy Kína nem lesz abban a helyzetben, hogy gazdasági élénkítést indítson be, vagy nem akar majd élénkítő intézkedéseket hozni. A GDP-hez viszonyított kínai államadósság ugyanis jelenleg magasabb, mint volt egy évtizede, amikor a kínai hatóságok erőteljes élénkítőcsomagot vetettek be a globális pénzügyi krízis következtében gyengülő exportkereslet ellensúlyozására. Ez a tény korlátozza a kínai állam kapacitását arra, hogy egy amerikai recesszió esetén expanzív költségvetési politikába kezdjen.

Azonban a GDP-arányos kínai államadósság-ráta még így is jóval alacsonyabb, mint a legtöbb nagy gazdaság mutatója, ami gazdasági vészhelyzet esetén valamekkora mozgásteret biztosít a pótlólagos költségvetési élénkítésre. Továbbá bár a kínai jegybank most óvatosabb a likviditás biztosításában, az általa a kereskedelmi bankokra kivetett viszonylag magas tartalékráta azt jelzi, hogy a központi banknak jelentős eszközei lennének, ha esetleg szükség lenne rájuk.

A második kockázati tényezőnek a 2017-es amerikai társaságiadó-csökkentés számít, ami a Kínával szembeni amerikai külkereskedelmi hiányt megterhelve tovább erősítette a kétoldalú kapcsolatokat.

Az USA teljes külkereskedelmi hiánya az amerikai megtakarítások beruházásokkal szembeni hiányát tükrözi. Azzal, hogy az amerikai államadósság további 1-2 ezermilliárd dollárral történő emelkedését okozza a következő évtizedben, a 2017-es adócsökkentés még negatívabbá teszi az állami megtakarítási rátát. Az adócsökkentés a magasabb külkereskedelmi hiányhoz járul hozzá, mert nem valószínű, hogy a nemzeti beruházások csökkentése vagy a magánszektor megtakarításainak elég nagy emelkedése ellensúlyozza azt. A teljes külkereskedelmi hiány az előrejelzések szerint nagyobb lesz, mint volt 2017-ben vagy 2018-ban, és ez a trend várhatóan folytatódik.

Ez azt mutatja, hogy a Kínával szembeni amerikai kereskedelmi hiány növekedni fog. Miután az amerikai politikusok és a média jó része nyilvánvalóan nem képes felismerni Trump adócsökkentése és a növekvő külkereskedelmi hiány közötti kapcsolatot, nagy valószínűséggel azt fogják majd gondolni, hogy a kínaiak valami káros dolgot tesznek. Emiatt hangsúlyozom már régen, hogy az amerikai adócsökkentés jelentős strukturális akadályozója a Kínával (és sok más kereskedelmi partnerrel) szembeni amerikai kereskedelmi hiány csökkentésének, ezért ez valószínű forrása lesz a következő néhány év feszültségeinek.

Mindamellett az amerikai kereskedelmi deficit (a GDP arányában) jellemzően csökken, amint az amerikai gazdaság gyengül, mivel az importkereslet is jellemzően visszaesik ilyenkor.

Egy amerikai recesszió így valamelyest mérsékelné Trump adócsökkentésének a kereskedelmi hiányra gyakorolt negatív hatását.

Még fontosabb azonban kiemelni, hogy a kínai kormányzat is jelentős adócsökkentést hajtott végre 2018 vége óta, mérsékelve a forgalmi adót (17-ről 16, majd 13 százalékra), a társasági adót és a munkaadók által fizetett társadalombiztosítási hozzájárulást.

Miután nem valószínű, hogy a mostani adócsökkentést a magánmegtakarítások jelentős növekedése vagy a kisebb beruházások ellensúlyozzák, ezért Kína nemzeti megtakarítási rátája várhatóan csökkenni fog. Ebből adódóan az ország teljes külkereskedelmi többlete 2020-ban valószínűleg kisebb lesz. Bár Kína az amerikai adócsökkentés hatása miatt jövőre is szinte biztosan kereskedelmi többletet fog felmutatni az USA-val szemben, az egyensúlytalanság mértéke jóval kisebb lesz.

Miközben az amerikai recesszió rossz hír lenne a világgazdaság számára a közvetlen keresleti csatorna tekintetében, egyben elősegítheti az amerikai–kínai kapcsolatok normalizálását. Ha a világ két legnagyobb gazdasága jobb kapcsolatot ápol egymással, akkor annak a világ minden táján örülhetnek a cégek és a befektetők. Ez lehet a jó oldala egy amerikai recessziónak.

Copyright: Project Syndicate, 2019

www.project-syndicate.org