Figyelünk és cselekszünk

Világszerte több millió fiatal csatlakozott az idén a nemzetközi éghajlatváltozás elleni mozgalmak valamelyikéhez. A puszta beszéd helyett cselekvésre szólítanak fel, és azt követelik, hogy mentsük meg a bolygónkat, mielőtt túl késő lenne. Az éghajlatváltozás a legutóbbi európai parlamenti választáson is kulcsfontosságú kérdés volt.

A fiatalabb generáció joggal mutatott rá, hogy le vagyunk maradva, még akkor is, ha az Európai Unió szilárdan elkötelezett az éghajlatváltozással kapcsolatos célok elérése iránt. Most egy lépéssel tovább mentünk. Az Európai Bizottság javaslatot tett arra, hogy Európa gazdasága 2050-re a világon elsőként klímasemleges legyen.

Ezt könnyű mondani, de senkinek nem szabad alábecsülnie egy ilyen átalakulás velejáróit és mértékét.

Ehhez az EU összes országában, azok társadalmaiban és gazdaságaiban széles körű szerkezetátalakításra és ipari szerkezetváltásra van szükség. A terv nem valósítható meg egyik napról a másikra, és sokba fog kerülni.

A kibocsátás csökkentéséhez mindenhol nagy beruházásokra lesz szükség. Támogatni kell az alacsony és nulla szén-dioxid-kibocsátással járó technológiák – elektromos közlekedés, nap- és szélenergia – fejlesztését, hogy csak néhány megoldást említsünk. A lakásszektor energiahatékonyságának növelése egy másik példa.

Az épületek az EU legnagyobb energiafogyasztói: mintegy 35 százalékuk ötvenévesnél idősebb, és az épületállomány csaknem 75 százaléka nem energiahatékony. Természetesen nem csak a lakásszektor területén akad tennivaló.

Az uniós iparnak már most meg kell felelnie olyan kötelező érvényű környezetvédelmi célkitűzéseknek, mint a járművekre vonatkozó kibocsátási határértékek, a megújuló energiaforrások részaránya és az energiahatékonyság. Mindez jelentős beruházásokat igényel, de Európának még ennél is többre lesz szüksége, hogy elérje a párizsi megállapodásban kitűzött célokat és a klímasemlegességet.

Az elkövetkező évtizedekben évente 175–290 milliárd eurónyi többletberuházásra lesz szükségünk.

Hogy ezt megvalósíthassuk, a következő, 2021-ben kezdődő hétéves költségvetésben az uniós kiadásoknak legalább 25 százalékát fordítják majd az éghajlatváltozás elleni fellépés támogatására. Ez azonban még mindig nem lesz elegendő: a magánszférára kell hagyatkoznunk, amely segíthet tőkét bevonni olyan gazdasági tevékenységekbe, amelyek visszafogják az éghajlatváltozást, ideértve a határokon átnyúló zöldberuházásokat.

Mi az EU-ban arra ösztönözzük a bankokat, az eszközkezelőket, az intézményi befektetőket, a vállalkozásokat és a tőkepiacokat, hogy támogassák a fenntartható finanszírozás aktívabb és hatékonyabb használatát. Egyértelmű a nyilvánosság igénye az éghajlatbarát beruházásokra; sokak számára elfogadhatatlanná vált, hogy olyan vállalatokba fektessenek be, amelyek szennyezik a környezetet, vagy nem fizetnek méltányos béreket a munkavállalóiknak.

De hogyan győződjünk meg arról, hogy a gyermekünk megtakarítása a bolygó javát szolgálja?

Először is pontosan meg kell határoznunk a „zöld” fogalmát. Uniószerte egyértelművé kell tenni a fenntartható finanszírozás mibenlétét, hogy a fogyasztók és a befektetők könnyebben be tudják azonosítani a környezetvédelmi szempontból fenntartható tevékenységeket.

Az uniós osztályozási rendszerre irányuló javaslatunk – más szóval taxonómiánk – lényeges lépés ahhoz, hogy még több beruházást nyerjünk meg a zöld- és fenntartható projekteknek.

Október végéig el kell érnünk, hogy politikai megállapodás szülessen az uniós országok között. Az EU nemrégiben két jogszabályt fogadott el, amelyek remélhetőleg ösztönözni fogják a zöld pénzügyi termékekbe való beruházást.

A fenntarthatósági tényezőkkel kapcsolatos szigorúbb szabályok, amelyeket a végső befektetők számára teszünk közzé, megkönnyítik az embereknek, hogy megalapozott döntéseket hozzanak, amikor pénzügyi termékekbe fektetnek be.

Az uniós éghajlati referenciaértékek két új, önkéntesen választható kategóriája bővebb tájékoztatást nyújt egy adott beruházási portfólió szénlábnyomáról:

az egyik az éghajlatvédelmi átállásra vonatkozik, a másik pedig a párizsi megállapodás hőmérsékleti céljaival összhangban lévő portfólió kiépítését teszi lehetővé.

Fenntartható finanszírozási stratégiánk magában foglalja egy uniós zöldkötvénystandard kidolgozását, az éghajlattal kapcsolatos jelentéstétel átláthatóságának növelését a vállalatok számára, valamint az uniós ökocímke használatának a pénzügyi termékekre való kiterjesztését.

Greta Thunberg tinédzser klímavédelmi aktivista a következőt nyilatkozta: „Egyszerűen nincs elég időnk arra, hogy megvárjuk, amíg felnövünk, és mi leszünk a döntéshozók.” Gyorsan kell cselekednünk.