A Brexit árnyékában – mit érdemes tudniuk az ott dolgozóknak a brit nyugdíjrendszerről?

Az Egyesült Királyságban több mint százezer magyar dolgozik, és mindegyiküket érinti, mi történik az Európai Unióból történő brit kiválást követően a nyugdíjjogosultságaikkal. A brit nyugellátások területén hagyományosan jóval kisebb az állam szerepe, mint a kontinentális európai országokban, ráadásul az állami nyugdíjrendszert radikálisan át is alakították 2016-ban. A brit állami nyugdíj kizárólag a brit biztosítási idő éveinek számától függő átalánynyugdíj, vagyis azonos biztosítási évszám esetén mindenkinek azonos összegű állami nyugdíj jár. Az állami nyugdíj összegében semmilyen módon nem tükröződik, hogy a nyugdíjas mennyit keresett vagy mennyi járulékot fizetett aktív korában. Ez magyar szemmel furcsa jellegzetessége az új brit öregségi nyugdíjrendszernek, akárcsak az, hogy a nyugdíjat heti összegben számolják.

Az állami nyugdíjat csak az a jogosult igényelheti, aki betöltötte az állami nyugdíjra jogosító életkorát, ami 2018 novemberétől egységesen hatvanöt év lett.

Az új állami nyugdíjra jogosító életkor idén és 2020-ban havi emelkedéssel nő, 2020 októberében éri el a hatvanhat évet. Az 1961 márciusa után született személyek részére a jogosító életkor hatvanhét évre emelkedik (2026–2028 között). A jogosító életkor már 2037–2039 között hatvankilenc évre emelkedhet, majd 2057-től hetven évre nőhet – így az 1987 után születettek már csak hetvenéves koruk betöltésével igényelhetnék az állami nyugdíjat. Az életkor emelésének vezérlő elve, hogy az Egyesült Királyságban a húszéves kortól mért felnőtt életkor legfeljebb egyharmadát töltsék nyugdíjban az emberek (longevity link).

Az új állami nyugdíj feltétele, hogy a nyugdíjigénylő legalább tíz év, legfeljebb harmincöt év biztosítási időtartamot szerezzen akár járulékfizetéssel, akár jóváírások révén. (A 2016 előtt szerzett jogosultságokat maradéktalanul átvezették az új rendszerbe.) Az új állami nyugdíj a maximális értékét harmincöt biztosítási év alapján éri el. 2019. április 6-tól ez az összeg heti 168,60 font. Ha valaki tíz és harmincöt év közötti tartamban szerzett biztosítási időt, akkor arányosan csökkentik az új állami nyugdíj maximális összegét úgy, hogy az állami nyugdíj maximális összegét elosztják harmincöttel, majd megszorozzák a tíz és harmincöt év közötti tartományban megszerzett biztosítási évek számával. A jogosultság megszerzéséhez vagy a maximális összeg eléréséhez önkéntes járulékfizetésre is lehetőség van.

Természetesen a nemzetközi nyugdíj-megállapítás során figyelembe vehetik a tíz évnél rövidebb tartamú biztosítási időtartamot is a pro rata (időarányos) brit állami nyugdíj számításához – ez a rendszer a Brexit után is feltehetően változatlanul marad, hiszen az EU-EGT összes tagállamával és Svájccal (amelyekre az EU koordinációs rendeletei vonatkoznak nyugdíjszempontból) kötött az Egyesült Királyság kétoldalú szociális biztonsági megállapodásokat, mielőtt az EU tagjává vált volna, vagyis a brit kilépés esetén visszaállítható ezeknek az egyezményeknek a hatálya a nemzetközi nyugdíj-megállapítás tekintetében is. Az Egyesült Királyságban dolgozó magyarok számára ezért különösen fontos információ, hogy ha valaki az EU-EGT tagállamaiban vagy Svájcban, illetve az Egyesült Királysággal kétoldalú szociális biztonsági megállapodást kötő más államban is szerzett biztosítási-szolgálati időtartamokat, az új brit állami nyugdíjra való jogosultságához ezek az időtartamok is beszámítanak, ha a brit rendszerben kevesebb mint tíz év biztosítási időt szerzett – akár az EU koordinációs rendeletei, akár a Brexit esetén a helyükbe lépő kétoldalú megállapodások alapján.

Az új állami nyugdíj a maximális összegnél csak két esetben lehet magasabb.

A szegényebb nyugdíjasok támogatására a brit rendszerben a kiegyenlítő nyugdíjjóváírás ad lehetőséget. A nyugdíjjóváírás adómentes top up (a nyugdíjas tényleges jövedelme és a megélhetési küszöb értéke közötti különbséget kitöltő) támogatás. 2019. április 6-tól az egyedülálló nyugdíjas garantált heti minimális jövedelmi szintje 167,25 font, párok esetében 255,25 font. Ha az érintett nyugdíjas összes jövedelme (nyugdíj és egyéb jövedelem) nem éri el a minimális heti jövedelmi szintet, akkor a jövedelmét ki kell egészíteni erre a minimális szintre. További nyugdíjjóváírás igényelhető rokkantság, családtag ápolása, valamint bizonyos lakhatási költségek viselése (például jelzáloghitel törlesztése) esetén.

Az új állami nyugdíjpilléren kívül az önkéntes foglalkoztatói nyugdíjpillér szerepe hatalmas az Egyesült Királyságban.

Ez vagy a járadékmeghatározott, defined benefit nyugdíjat (ez esetben a nyugdíjszolgáltatás a jogosult által elért életpálya átlagkeresete vagy az utolsó keresete meghatározott százaléka lehet), vagy járulékmeghatározott, defined contribution nyugdíjat biztosít (ez esetben a nyugdíjszolgáltatás a jogosult és munkáltatója által befizetett tagi hozzájárulásoktól, kiegészítésektől, a befektetési hozamtól és az állami támogatás összegétől függ). Minden alkalmazott, aki huszonkét évesnél idősebb, de még nem töltötte be az új állami nyugdíjra jogosító életkorát, és az éves keresete legalább tízezer font, automatikusan tagja lesz a munkáltatója által működtetett foglalkoztatói nyugdíjszervezetnek (auto enrolment), amelyből kívánsága szerint kiléphet, ha akar (opt out).

Ha a kilépés mellett döntene, akkor kétféle privátnyugdíj-megoldás közül választhat: elindít egy nyugdíjcélú előtakarékossági programot (Self-Investment Personal Pension), vagy elindít egy élethossziglani személyes megtakarítási számlát (Lifetime Individual Savings Account, LISA). A LISA-n évente legfeljebb négyezer font fektethető be nyugdíjcélra, viszont a magánszemély által befizetett összeget a brit állam 25 százalékkal, de legfeljebb évi ezer font bónusszal kiegészíti. A LISA-megtakarítás az első lakás vásárlására is felhasználható. Nyugdíjcélra hatvanéves kor betöltésével vehető igénybe a számlán felgyűlt összeg. Korábbi igénybevétel esetén 25 százalék díjat kell fizetni (vagyis az állami bónusz összegét vissza kell fizetni).

A foglalkoztatói nyugdíjpillérek mellett szóló legerősebb érv, hogy mindegyikben hozzájárul a munkáltató is az alkalmazottja nyugdíj-előtakarékosságához. Ilyen hozzájárulás nincs a privátnyugdíj-programok esetében. A munkáltatói hozzájárulás minimális mértéke 2019. április 6-tól a kereset minimum 3 százaléka. A munkáltató természetesen ennél magasabb mértéket is választhat. A munkavállalónak 2019. április 6-tól minimum a keresete 5 százalékát kell a foglalkoztatói nyugdíjszervezetben vezetett számlájára utalnia.