Egy jó példa a nyugdíjrendszerek megújítására
A 2003-tól teljeskörűen átalakított svéd nyugdíjrendszer több olyan innovációt is tartalmaz, amely számos ország nyugdíjreformjaihoz szolgál példaként, a magyar nyugdíjrendszer fejlesztését érintő vitákban is gyakran szerepel. A leghíresebb újítást, az állami nyugdíjrendszer részeként bevezetett névleges egyéni számlákra vonatkozó koncepciót például már öt ország vette át. Hasonlóan példamutatónak bizonyult a svéd automatikus kiegyenlítő mechanizmus, továbbá az öröklési nyereség rendszere, valamint a nyugdíjszámításhoz alkalmazott életjáradék-osztók bevezetése.
Az új svéd nyugdíjrendszer filozófiája öt pontban összegezhető:
A rendszerben a zseniális svédcsavar a névleges egyéni nyugdíjszámlákban testet öltő virtuális tőkefedezeti rendszer feltalálása és ennek egy valódi tőkefedezeti rendszerrel való összekapcsolása.
– Mit érdemes tudniuk a német nyugdíjrendszerről az ott dolgozó magyaroknak?
– A Brexit árnyékában – mit érdemes tudniuk az ott dolgozóknak a brit nyugdíjrendszerről?
A svéd rendszerben teljesen megszüntették a nyugdíj összegének a biztosítási idő hosszától való függőségét (teljesen mindegy, hány évig dolgozott valaki), a mai svéd kereseti és prémiumnyugdíjak összege kizárólag a névleges és a tényleges egyéni nyugdíjszámlákon felhalmozódott névleges és tényleges nyugdíjtőke nagyságától, valamint a nyugdíjigénylés időpontjában hátralévő élettartam hosszától függ. Ezzel két szinten is teljesül a rendszerszintű igazságosság követelménye: magasabb nyugdíjra számíthat, aki több járulékot fizetett, és az is, aki később igényli a nyugdíját.
A rendszer fenntarthatóságát és önfenntartását számtalan automatizmus segíti, a biztonsági alapok rendszerétől a kiegyenlítő mechanizmus kifinomult megoldásain és az öröklési nyereség sajátos intézményén át a rendszeresen újraszámolt várható élettartamokat tükröző járadékosztókig. A svéd nyugdíjrendszerben nincs semmilyen korhatár előtti vagy korkedvezményes nyugdíj, viszont csökkentett összegben (kereseti nyugdíj) 61 éves kortól, míg a prémiumnyugdíj 65 éves kortól igényelhető.
A járulék összegzett mértéke – a nyugdíjjogosultság – évente az egyéni (a biztosított által fizetendő) nyugdíjjárulékkal csökkentett jövedelem 18,5 százaléka (a járulékplafonig terjedő jövedelmi tartományban), amelyet az egyéni nyugdíjszámlán írnak jóvá. A svéd nyugdíjrendszerben a 18,5 százalék összegzett nyugdíjjárulék-mérték a bruttó bért terhelő 7 százalék egyéni nyugdíjjárulék (allman pensionsavgift) és 10,21 százalék munkáltatói (és önfoglalkoztatói) nyugdíjjárulék (alderspensionsavgift) eredménye úgy, hogy a bruttó bért terhelő, összesen 17,21 százalék járulékot a munkavállaló 7 százalékos egyéni nyugdíjjárulékával csökkentett bruttó bér összegéhez viszonyítják. A képlet: (0,07 + 0,1021)/(1 – 0,07) = 0,185.
Az egyéni nyugdíjjárulék-fizetésnek alsó és felső jövedelmi korlátja is van. Az alsó jövedelmi korlát az a minimális éves jövedelem, amelynek mértékéig az érintett személy nem köteles jövedelemadó-bevallást benyújtani. Ez 2003 óta megegyezik az áralap összegének (prisbasbelopp – 2019-ben 46 500 korona) 42,3 százalékával, 2019-ben 19 670 koronával.
A felső jövedelmi korlát (avgiftstak) az a maximális éves jövedelem, amely után a magánszemélynek nyugdíjjárulékot kell fizetnie. Ez megegyezik a jövedelemalap összegének (inkomstbasbelopp – 2019-ben 64 400 korona) 8,07-szorosával, miután azonban az egyéni nyugdíjjárulék 7 százalékos mértékével a keresetet csökkenteni kell, a járulékplafon (intjanandetak) kisebb a felső jövedelmi korlátnál, és megegyezik az iba 8,07 × 0,93 = 7,5-szeresével, 2019-ben 483 000 koronával. (A járulékfizetők egyhatoda keres ennél többet Svédországban, az ő járulékplafont meghaladó jövedelemrészük után nyugdíjkiegészítést a foglalkoztatói nyugdíjrendszer és/vagy a privátnyugdíj-megtakarítások biztosíthatnak.)
A 2019-ben járulékfizetés révén maximálisan szerezhető nyugdíjjogosultság mértéke a 483 000 korona járulékplafon 18,5 százaléka, azaz 89 355 korona.
A 18,5 százalékos járulékösszeget a következőképpen osztják meg a névleges és a tényleges egyéni nyugdíjszámla között:
Az income nyugdíjra fizetett 16 százalék járulékot az income nyugdíjak havi kifizetését teljesítő négy állami nyugdíjalap között egyenlő arányban osztják szét. Az állami nyugdíjalapok összesített vagyona jelenleg 57 havi nyugdíj kifizetését tenné lehetővé abban a hipotetikus esetben, ha leállna a járulékfizetés.
A prémiumnyugdíjra fizetett 2,5 százalékos járulékot a biztosított által választott öt befektetési alap között a biztosított által választott arányban osztják szét. Ezt az összeget ténylegesen befektetik, a tőke- és pénzpiaci hozamokat ténylegesen jóváírják a biztosított valóságos egyéni nyugdíjszámláján. Jelenleg az öt alapot több száz befektetési alap közül választhatja ki a biztosított. Ha valaki nem kíván élni a választás lehetőségével, akkor az egyéni számláján gyűlő összeget az AP7 Safa alapba fektetik.
Járulékfizetés nélküli időszakokban (gyermeknevelés, táppénz, rokkantsági ellátás, katonai szolgálat, felsőfokú tanulmányok) a törvényben meghatározott mértékű „névleges jövedelem” (notional income) alapján járó nyugdíjjogosultságokat írnak jóvá, de ezeken felül nincs állami átutalás (költségvetési transzfer) a nyugdíjrendszerbe, vagyis a svéd felosztó-kirovó nyugdíjpillér önfenntartó. Az összes svéd nyugellátás jövedelemadó-köteles, kivéve a lakhatási támogatást és az idősellátási támogatást. Ugyanígy adóköteles a foglalkoztatói nyugdíj és a magánnyugdíj is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.