Erősítsük a vállalkozási kedvet!

Kelet-Közép-Európa olyan gyökeres változásokat tapasztalt az 1989–90-es évek környékén, amelyhez hasonlót azelőtt, a második világháborút követő néhány évben élt át utoljára. A korábban egyeduralkodó állami tulajdonlást és a teljesen kiiktatott piacot felváltotta a privatizáció, a tulajdonosi átalakulás és a vállalkozói szféra megjelenése, amely mintegy természetes folyamatként magával hozta a vállalkozásindítási kedvet a felszabadult Magyarországon is.

A magánszektor térhódítása látványos volt az országban:

1990-ben a magánszektor mindössze 16 százalékkal járult hozzá a hazai GDP-hez, 1994-re ez az arány 70 százalékra nőtt – ezt az időszakot nevezik a vállalkozási boom korának, amikor a magánszféra újraindítása és fejlesztése központi gazdasági és politikai cél volt.

Olyannyira, hogy a KSH adatai szerint Magyarországon ma már közel 1,8 millió vállalat található, amely ezer nagyvállalatot és ötezernél is több közepes méretű céget foglal magában.

Egy-egy ország gazdasága a vállalatok tevékenységére épül, a fogyasztói igények pedig ennek tetejében folyamatosan nőnek, specializálódnak – ebben a kontextusban értelmezve nem véletlenül kap egyre fontosabb szerepet a kkv-szektor. A 2008-as világgazdasági válság azonban egy összetett problémára, a vállalkozói hajlandóság visszaesésére is rávilágított: mivel fontos mozgatórugóként funkcionál a gazdaság fogaskerekei között, az egyéni vállalkozók megélhetésén túl a gazdaság alakulását is nagymértékben befolyásolja.

Törvényszerű, hogy az újonnan létrejövő vállalkozások csaknem fele öt éven belül megszűnik, illetve az is, hogy egy konkurenciával telített piac elbátortalaníthatja azokat a vállalkozó kedvű személyeket, akik nem képesek innovatív megoldásokkal megvetni a lábukat.

A kérdéskörben további befolyásoló tényező a jogszabályi háttér és a gazdaság aktuális helyzete is, például az egyéni vagy társas vállalkozási forma meghatározásánál nem mindegy, milyen adózási szabályok vonatkoznak a cégre. Még tovább árnyalja a képet, hogy közvetlenül a vállalkozás elindítása utáni időszakban jellemzően még nincs stabil bevétel, viszont addig is, amíg nem fordul pozitívba egy frissen indított cég mérlege, valamiből meg kell élni. Sokan, különösen a fiatalok nem engedhetik meg maguknak ezt a fajta instabilitást, ahogy a vállalatindítással járó kockázatvállalást sem.

A fiatalok, főképp a műszaki végzettségűek a nyolcvanas években még mertek vállalatalapításban gondolkozni. Ez a trend mára megváltozott, inkább a negyven év feletti vállalkozók vannak túlsúlyban.

Azok pedig, akik a rendszerváltás környékén alapítottak vállalkozást, és a mai napig aktívak, napjainkban egyre inkább szembesülnek a generációváltáshoz kötődő problémákkal, például azzal, hogy visszaeshet a fiatalabb generáció vállalkozási kedve.

Ahhoz, hogy fennmaradjon a gazdaság teljesítménye, nem szabad elhanyagolni a kezdő vállalkozók támogatását, egy új cég indításához, működtetéséhez ugyanis jelentős erő- és pénzforrás szükséges, ezek biztosítása sokszor akadályba ütközhet. A vállalatok finanszírozásában ezért a különböző állami támogatások és programok, bankok, hitelintézetek, kockázatitőke-befektetők – a közeli ismerősök, családtagok mellett – kiemelt szerepet játszanak.

Egy vállalkozás alapítása több komponensből áll, a rajtkő a vállalkozási kedv (és persze egy jó ötlet). Önmagában azonban nem elég a motiváció, ha a leendő vállalatvezető nem rendelkezik megfelelő szervezési és irányítási készségekkel vagy tárgyalóképességgel. Ezek fejlesztésére szerencsére vannak különböző felkészítő tanfolyamok:

sok esetben egy ilyen tanfolyam elvégzésén is múlhat, hogy megéri-e a vállalat azt a bizonyos ötéves kort.

A vállalkozói hajlandóság tehát számos tényezőre vezethető vissza, esetleges csökkenése súlyos gazdasági problémákat okozhat. Ennek tudatában érdemes és szükséges közös erővel felkarolni a pályakezdő fiatalokat, a startupok és vállalkozások alapítóit. A kedvező finanszírozási lehetőségek, feltételek javíthatják a vállalkozói kedvet, de ez önmagában nem elég: a jelenkor kihívása, hogy a komplex problémára megoldást találjanak a piac szereplői. Hiszen minden országnak szüksége van vállalkozókra, vállalkozásokra.