Mi fán terem a jó PPP?

Idén nyáron a Világbank felkérte irodánkat, hogy vegyen részt a világ infrastruktúra-piacait összemérő, a nagy infrastruktúra-projektek hatékonyságát és transzparenciáját előmozdítani célzó Benchmarking Infrastructure Global Initiative kezdeményezés részeként a Public-Private Partnerships (PPP) kérdőív magyar helyzetet elemző kitöltésében. Ebben – a világ számos pontján megvalósuló PPP-k évek során felhalmozódott tapasztalatai alapján – értő módon azokra a sarokpontokra kérdeztek rá az ügyvédi iroda tapasztalataival egybehangzóan, amelyek kritikusak abban, hogy egy adott országban a PPP-konstrukció jól, a közpénzfelhasználás gazdaságosságát biztosító módon valósuljon meg. Ennek kapcsán vetődött fel az a kérdés, hogy

milyen alapvetések mellett lehet Magyarországon a PPP-konstrukció nemzetgazdasági szempontból jól működő modell.

A PPP a világ számos országában bevett és működőképes projektfinanszírozási megoldás: a European Court of Auditors kimutatásai szerint 1990 óta 336 milliárd euró értékben 1749 PPP valósult meg az Európai Unióban. Az elmúlt évtizedek tapasztalatait számos kutatás dolgozta fel, és egyik sem feledkezik meg arra hivatkozni, hogy a konstrukció nyújtotta előnyök mellett a PPP-nek milyen hátrányai, buktatói lehetnek, azok elkerülésére milyen jogi és közgazdasági eszközök állnak rendelkezésre, és hogy nem minden infrastrukturális gondra megoldás a PPP. Ezek legfőbb üzenete az, hogy nagy hiba, ha kritikátlanul ösztönzik infrastrukturális beruházások PPP formában történő megvalósítását.

A PPP-t csak abban az esetben szabad választani, ha a konstrukcióban rejlő előnyök meghaladják a hátrányokat. Ezt a vizsgálatot mindig a PPP-t alkalmazni kívánó ország gazdasági, jogi és politikai körülményei­nek figyelembevételével kell elvégezni. Ha a hátrányok túlsúlyban vannak, akkor az adott közszolgáltatást más struktúrában szükséges biztosítani.

Melyek a PPP előnyei?

A Világbank PPP Reference Guide útmutatója szerint meghatározott körülmények között a PPP-k segíthetnek leküzdeni a közszolgáltatás-nyújtás néhány kihívását, ideértve a megvalósításhoz szükséges források elégtelen voltát, a rossz előkészítést és projektválasztást, az infrastruktúra nem hatékony vagy eredménytelen kivitelezését, vagy éppen a nem megfelelő üzemeltetést. Azaz a magánfél szakértelmének bevonásával és megfelelő szerződéses ösztönzőkkel magas minőségű infrastrukturális beruházás jöhet létre, továbbá a magánszektor forrásainak bevonása csökkenti annak szükségességét, hogy az államnak előre kellene biztosítania a beruházáshoz szükséges összegeket.

Ezenkívül a PPP lehetővé teszi, hogy párhuzamosan több beruházás is megvalósuljon, hiszen az államnak marad forrása olyan bonyolultabb közszolgáltatások, beruházások megvalósítására is (jellemzően az egészségügy vagy az oktatás terén), amelyek nem jöhetnének létre PPP formájában.

Az előnyök és hátrányok összehasonlítására, számszerűsítésére többféle módszer létezik: például a PSC- (Public Sector Comparator) számítás, amely azt vizsgálja, hogy a PPP vagy állami beruházás biztosítja-e a jobb ár-érték arányt hosszú távon, a társadalmi-gazdasági elemzés, amely a PPP-projekt társadalmi-gazdasági hatásait elemzi költség-haszon szempontból, vagy éppen a Fiscal Affordability Assessment (pénzügyi megfizethetőségi elemzés).

Komplex struktúra lévén számtalan faktort kell súlyozni, elemezni, észrevenni, hogy a döntéshozók valós képet kaphassanak. Előny és hátrány összevetésére jó példa, hogy a PPP-nél egy eljárással tud az állam nagy volumenű, komplex infrastrukturális beruházást beszerezni. Ugyanakkor ez növeli annak a kockázatát, hogy nem lesz megfelelő a verseny az eljárás során, továbbá a bonyolult beszerzés az átlagosnál sokkal több időt vesz igénybe.

A magánszektor finanszírozásának bevonásával rövidebb időn belül meg tud valósulni egy infrastruktúra, például egy gazdaságilag elmaradottabb régióhoz vezető autópálya. Viszont az infrastruktúra használatért fizetendő díjba be fog épülni a magánfél profitelvárása, az államkötvényekénél magasabb finanszírozási költség és fejlődő ország esetén az országkockázat is.

Komoly elméleti és gyakorlati tapasztalat halmozódott tehát fel az évtizedek során a világ különböző pontjain megvalósított PPP-projektek kapcsán, amelyekre támaszkodva felelős döntés hozható arról, hogy érdemes-e Magyarországon egy adott projektet ebben a konstrukcióban létrehozni.

Public-Private Partnerships – PPP

A PPP az állam és a magánfél közötti hosszú távú szerződés közszolgáltatás nyújtására, jellemzően a közlekedés, a szociális bérlakások, a börtön-infrastruktúra és az oktatás területén. Az alapképlet általában az, hogy a közszolgáltatást nyújtó infrastruktúra megvalósításához szükséges finanszírozást a magánfél szervezi (általában saját tőkét és banki finanszírozást használva), majd nagyrészt a saját kockázatára megépíti és üzemelteti a létesítményt. Az állam ezt a komplex szolgáltatást rendeli meg tőle. Ellenszolgáltatásként a magánfél – attól a pillanattól, amikortól a létesítmény a köz számára rendelkezésre áll – az államtól rendszeres rendelkezésre állási díjat kap, vagy az infrastruktúrát használóktól szedhet közvetlenül díjat (például a fizetőkapus rendszerben működő autópályáknál a kapuknál befizetett díj). Tehát a kivitelezési időszakban a magánfél jellemzően nem kap díjat, csak az üzembe helyezés után, ekkor kezdődhet a beruházás értékének megtérülése is.