Út a GMO-mentes élelmiszerlánc kialakításához

Magyarország kezdetektől fogva határozott GMO-mentes politikát folytat. Már 1996-ban törvényi szinten említésre került a genetikailag módosított szervezetek (GMO-k) témaköre. A kelet-közép-európai országok közül elsőként, 1998-tól törvény szabályozza a tevékenységet. 2006-ban a Magyar Országgyűlés – az akkori összes parlamenti párt egyetértésével – elfogadta Magyarország GMO-mentes stratégiáját, amely 2012. január 1-jétől alkotmányos szintű védelmet kapott. 2013 óta a Büntető törvénykönyvben külön tényállásként szerepel a géntechnológiával módosított növényfajtákkal kapcsolatos kötelezettség megszegése: a génmódosított növényekkel engedély nélküli tevékenységeket végző személyek két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendők.

A termesztést jelenleg is teljeskörűen tiltják a jogszabályok. 2005 óta végzáradék van a MON 810 génmódosított kukorica termesztésére, ami tudományos indokok alapján történő termesztési tiltást jelent. Az Amflora génmódosított burgonya felhasználására is védzáradékot vezettünk be, 2010-ben pedig keresetet nyújtott be Magyarország az Európai Unió Törvényszékéhez az uniós engedélyezési határozatok megsemmisítése céljából. Az eljárásba Magyarország oldalán avatkozott be később Ausztria, Luxemburg, Lengyelország és Franciaország. Az ügyben pert nyertünk, a törvényszék 2013-ban hozott ítéletével megsemmisítette a génmódosított Amflora burgonya forgalomba hozatalát engedélyező bizottsági határozatokat. Az Amflora GM burgonya azóta nem termeszthető az Európai Unió területén.

A magyar kormány éveken át vezető szerepet játszott abban a tárgyalási folyamatban, amely végül 2015 márciusában jogi lehetőséget teremtett a GM növények köztermesztésének tagállami tiltására. Régóta kifogásoltuk – és ennek minden lehetséges fórumon hangot is adtunk –, azt a gyakorlatot, amely szerint mások döntenek helyettünk arról, hogy akarunk-e GMO-kat a magyar mezőgazdaságban vagy sem. Ráadásul olyan tagállamok döntöttek helyettünk, ahol az emberek csak a boltok polcairól ismerik például a kukoricát. A tiltást lehetővé tévő uniós jogszabályt az EU tagállamai közül elsőként ültettük át nemzeti jogrendünkbe.

A Szövetség a GMO-mentes Európáért kezdeményezést 2015. januárban hirdette meg a tárca. Ennek célja, hogy európai, regionális, nemzeti és helyi szinten konkrét lépések végrehajtásával elérjük/fenntartsuk az országok GMO-mentes státuszait. A kezdeményezést eddig 18 ország (az EU-tagállamok közül Ausztria, Bulgária, Ciprus, Görögország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Szlovákia, Szlovénia; míg az EU-n kívüliek közül Georgia, Kirgizisztán, Macedónia, Moldova, Montenegró, Oroszország, Szerbia) támogatta.

Szintén kiemelendő az Európai Szójanyilatkozat, amelyet magyar–német közös kezdeményezésként 2017. június 12-én jelentett be hazánk a Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülésén. A kezdeményezést támogató Ausztria, Lengyelország, Szlovénia, Szlovákia, Franciaország, Románia, Görögország, Belgium, Luxemburg, Horvátország és Finnország szilárd meggyőződése, hogy Európának új, átfogó fehérjepolitikára van szüksége a mezőgazdaságban és élelmiszergyártásban, amely a hazai forrásokat jobban kihasználja, és ellensúlyozza az élelmiszerekben és állati takarmányban felhasznált GMO szójabab nagyfokú, tengerentúli importtól való függését. Máig 23 ország csatlakozott az Európai Szójanyilatkozathoz.

Évente közel 100 ezer tonna vetőmagot értékesítünk exportpiacainkon. Számos intézkedéssel biztosítjuk, hogy sem a Magyarországon megtermelt vetőmagok és szaporítóanyagok, sem a hazai mezőgazdasági termelésből származó növényi alapanyagok ne tartalmazhassanak szennyeződésként sem GMO-t. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) rendszeres ellenőrzéseket végez annak érdekében, hogy az esetleges keveredés, szennyeződés időben kiderüljön, és az érintett szállítmányok megsemmisítésre kerüljenek. Nemcsak a vetőmagok, de az élelmiszerek és takarmányok ellenőrzése is szigorú. A jelenlegi európai uniós szabályozás szerint, amennyiben egy adott GMO-t tartalmazó terméket az unióban engedélyeztek élelmiszer- vagy takarmánycélú felhasználásra, akkor az áruk szabad áramlása miatt azt forgalomba lehet hozni az Európai Unió teljes területén, így Magyarországon is. Ezeken a termékeken ugyanakkor kötelezően fel kell tüntetni, hogy GMO-t tartalmaznak, vagy abból állnak.

Míg az élelmiszerek esetében a Nébih monitoringvizsgálatai alapján elmondható, hogy GMO-t tartalmazó élelmiszerek nem fordulnak elő a hazai boltokban, a takarmányok, azokon belül is a szójatermékek kapcsán más a helyzet. Szójából mindössze 15-20 százalék körüli az önellátottságunk. Az Európai Unióhoz hasonlóan Magyarország saját termelésből nem tudja kielégíteni a szójára alapozott, magas fehérjetartalmú takarmányok iránti belső igényét, így a takarmányipar számára a szójadara egyértelműen olyan termék, amelyre a magyar állattenyésztésnek szüksége van, a felhasznált teljes mennyiség jelenleg nem helyettesíthető.

Bizonyos állati eredetű termékek kívül esnek a jelölési kötelezettségen (például a GM takarmányt fogyasztó állatok tejét, húsát, tojását nem kell jelölni). Az „inverz” vagy fordított jelölés, azaz a GMO-mentesség címkézése a fentiekre figyelemmel már évekkel ezelőtt fontos kérdésként merült fel, amelynek jogszabályi alapjait 2016-ban megteremtette a tárca. Ezzel lehetővé vált, hogy a GMO-mentes alapanyagokból készült élelmiszerek (a GMO-mentes takarmánnyal etetett állatoktól származó hús, hal, tojás, tej, valamint a GMO-mentes méz és méhészeti termékek, valamint az ezekből álló összetett élelmiszerek) külön erre vonatkozó jelölést kapjanak. Majd bevezettük a GMO-mentes védjegyet is. Ezek biztosítják a fogyasztók megfelelő tájékoztatását és a választás lehetőségét, reményeink szerint nagyban hozzájárulnak továbbá a GMO-mentes élelmiszerlánc kialakításához.

Összességében elmondható, hogy