Tíz év – tíz érv

Tíz év távlatából visszatekintve, vajon az unalomig szajkózott 2008-as válság felgyorsította a turizmus elektronikus platformokra való áttevődését, és hamarabb jött, aminek jönnie kellett, vagy a Booking.com, az Instagram, a TripAdvisor, az Airbnb, az Uber, a Wizz Air és a Szallas.hu – hogy egy picit haza is beszéljünk – és társaik megjelenése volt a mentőöv a gazdasági vihar kitörését követően?

1.

Az elmúlt tíz évben láttunk csodákat – a szállodaipar és a turizmus teljes megújulását követhettük végig, a marketing és az értékesítés, az élményalapú turizmus, a rövidülő utazási döntéshozatal, majd pedig a szolgáltatás megvásárlása mind-mind áttevődött a telefonon és tableten megjelenített és megjeleníthető képi és videóvilágra, és a szolgáltatóknak körülbelül ötpercnyi időre vonatkozó információt kell összesűrítve, kép vagy hang formájában átadni a potenciális turistának.

2.

A digitalizáció magával hozta az azonnali vásárlási lehetőség megteremtését – ezzel a turizmus egyenjogú termékké vált egy online élelmiszer- vagy ruhabevásárlással. A verseny pillanatok alatt dől el, az összehasonlítás két kattintáson múlik, és a távolság két destináció és a kiindulópont között szinte marginális lett.

3.

Az elmúlt tíz év egyértelműen az életstílus, a közösségi élmény teljes átalakulását hozta – az életstílus megjelenik az alacsonyabb kategóriájú szolgáltatásokban (szálláshely, vendéglátás), és szépen végigvonul a luxuséletstílusig – kinyitva az utazást mindenki előtt. Emellett a turisták számára egyre fontosabb, hogy egy kicsit helyinek érezzék magukat.

4.

A közösségi szálláshelyek megjelenése és erősödése a fapados légitársaságokkal együtt lehetővé tette, hogy egyre nagyobb tömegek induljanak el. A közösségi szálláshelyek megítélése nem minde­nütt egyforma, a szállodák nem elnyomni akarják az Airbnb-t, hanem egyenlőbb versenyhelyzetet szeretnének, különösen ami a minőségi szabályozásokat illeti.

5.

A turisztikai infra- és szuprastruktúra fejlesztése továbbra is közösségi – állami, önkormányzati – feladat. Változatlanul szükség van olyan szubvencionáló programokra, amelyek előrevetítik és generálják a szolgáltatóipar befektetéseit (szállodák, éttermek és még sorolhatnánk). Ezenkívül kell az a fajta taktikai és stratégiai gondolkodás is, amely kijelöli a főbb mérföldköveket, célokat, és hozzárendeli ezekhez a végrehajtás költségeit és horizontját is.

6.

Látható, hogy a tudatos program szerint haladó és építkező destinációk – a tíz évvel ezelőtti cikkben Nyíregyháza, Hajdúszoboszló és Szeged került említésre – sikeres fejlesztéseket tudnak felmutatni. Nyíregyházán Sóstó-Sóstógyógyfürdő önálló attrakcióvá nőtte ki magát, az állatkert szép hírnévre tett szert, és a közelmúltban megnyílt két hotel – az unikális Pangea és a fürdővel összekötött Hunguest Hotel Sóstó – segítségével akár a nemzetközi szintre lépés sem elérhetetlen. Szegeden a Napfényfürdő és a hozzá kapcsolódó hotel stimulálja a turizmust – ennek látható nyomai vannak a helyi vendégéjszakák volumenének növekedésében, míg Hajdúszoboszlón a közel kétmilliós évi fürdőbelépőszám önmagáért beszél, folyamatos fejlesztéseket igényel és indukál egyben. Azaz a kínálat generálja a keresletet.

7.

Ezek a sikertörténetek felnyitották az ország többi részén található, potenciális turisztikai termékké fejleszthető destinációk irányítóinak a szemét, és ha a fejlesztési programok megvalósulnak, jókora minőségi fellendülés várható a turizmusban – szolgáltatói oldalról. Keresleti oldalról ugyanis a fizetőképes és a minőséget megfizetni hajlandó, de cserébe elvárásokkal érkező vendégkör megvan.

8.

A közösségi összefogások nyomában – nemcsak elszórtan – megjelentek olyan minőségi termékláncok, mint a Balaton térsége, és innen kiragadva például a Káli-medence gasztronómiára és borra alapozott élményígérete, de van arra is példa, hogy egy adott mikrodestináció is kockáról kockára rakja össze magát, és minden egyes fejlesztési eleme tematizáltan jelenik meg. Erre példa Pannonhalma, ahol a bor, a gasztronómia, a gyógynövények és a kozmetikumok révén az ezeréves apátság elindult a minőségi turizmus felé.

9.

Budapest, hazánk legfőbb attrakciója, eredményeit tekintve Európa-szerte is kimagasló mutatókat ér el, a revpart (az egy kiadható szobára jutó árbevételt) nézve tíz év alatt 78 százalékot nőtt a piac, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér pedig a Malév csődjét túlélve hat év alatt csaknem megduplázta a forgalmát. Persze az út még nem ér itt véget, a közeljövő feladata az, hogy a város kitörhessen a középmezőnyből – ehhez a szakmának már nem is kell sokat várnia, hiszen húsz év hiányát bepótolva nemsokára lesz többezres konferenciaközpontunk. Az üzleti események, konferenciák pedig nemzetközileg is bizonyítottan képesek arra, hogy nagy fizetőerővel rendelkező tömegeket mozgassanak meg.

10.

A pozitív gondolatok mellett kiemelt fontosságú, hogy a tömegturizmus, az overtourism jelenségét hogyan sikerül megoldani. A turizmus már bizonyította, hogy válságálló, és egy lassulás, „beszakadás” után gyors visszapattanásra képes. Most pedig önmaga túlnövekedése, relatív eltömegesedése (mást jelent a tömeg Budapest vagy Barcelona esetében, és másképp éli meg a tömeget Noszvaj és az Őrség) ellen kell megoldással jelentkeznie – minden érintett közös munkájának eredményeként.