Komótosabban gyarapodik a hitelpiac

Lassulás és növekedés, ha tömören kellene jellemezni a lakossági hitelpiac évét, akkor talán ez a két jelző árulkodik leginkább a fejleményekről. A részletek azonban érdekesek, a tapasztalatainkkal összhangban kiderül belőlük, hogy továbbra is van igény az alacsony kamatkörnyezet miatt olcsó hitelekre, legyen szó jelzáloghitelről vagy személyi kölcsönről. A tudatosság is egyre nagyobb teret nyer, amire a fix kamatozású kölcsönöknél látható látványos növekedés a bizonyíték. Mindemellett a vészcsengőt sem kell megnyomni… Lássuk a leglényegesebb eseményeket!

Elsőként a növekedés mértéke alapján a piac slágereit:

a személyi kölcsönöknél az idén is folytatódott a bővülés. Az év első tíz hónapjában csaknem 480 milliárd forintra rúgott az új személyi hitelek összege, ez éves szinten 25 százalékos növekedés.

Bár az ütem 2018-hoz képest lassult – ekkor 46 százalékos volt az éves növekedés –, még így is jelentős. Az erős kereslet a bankok közötti fokozódó versenyben is megnyilvánul, egyre több pénzintézet igyekszik alacsony kamatokkal ügyfeleket szerezni, és az igénylés folyamatát egyszerűbbé, gyorsabbá és kényelmesebbé tenni. A verseny ellenére még mindig jókora különbségek lehetnek az ajánlatok között, mindenképpen megéri szétnézni a piacon, és nem automatikusan a saját bank ajánlatát választani.

A személyi kölcsönöknél kisebb mértékben bővült a lakáshitelek piaca. Az év első tíz hónapjában a bankok 758 milliárd forint értékben kötöttek lakáshitel-szerződéseket, ami éves szinten 5 százalékos emelkedés. Az már most is jól látszik, hogy az idei növekedés lényegesen elmarad a tavalyitól, 2018-ban ugyanis éves összevetésben 31 százalékos volt a bővülés, és 850 milliárd forintot tett ki az új lakáshitelek összege.

A lakáshitelek piacát idén is a használt lakásokra felvett kölcsönök uralják, ha a folyósított összegeket nézzük. Érdekes azonban, hogy a növekedési tempót tekintve már más a helyzet.

Január és október vége között a használt lakások vásárlására felvett hitelek 536 milliárd forintot tettek ki, ez mindössze 0,8 százalékos növekedés éves szinten. Az újonnan épült lakásokra 80 milliárd forint, míg az építkezésekre több mint 88 milliárd forint hitelt adtak a bankok, az előbbieknél 41 százalékos, az utóbbiaknál pedig 29 százalékos volt a többlet, tehát a teljes lakáshitelpiacon bekövetkezett bővülés ezeknek a hiteleknek köszönhető elsősorban.

A hitelfelvevők tudatosságát mutatja, hogy az új lakáshiteleknél teljesen átvették az uralmat a kiszámítható, biztonságos, úgynevezett hosszú kamatperiódusú, azaz több évig vagy akár a futamidő végéig fix összegű törlesztőrészletet biztosító hitelek. Jól mutatja ezt, hogy a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2019 októberében átlagosan kilenc évre rögzítették az új lakáshitelek kamatait, ezzel szemben egy évvel korábban még csak száz hónapnál rövidebb időre fixáltak a hitelfelvevők.

Új szereplőként jelent meg 2019-ben a lakossági hitelpiacon a babaváró hitel, amely korábban soha nem látott, kedvező feltételekkel toppant be. Mivel ezek a kölcsönök szabad felhasználásúak, voltak hitelesek, akik a gyermekvállalást ösztönző, államilag támogatott és nagyon kedvezményes feltételekkel elérhető babavárót választották a lakáshitel helyett. A babaváró hitelek a júliusi indulásuk óta októberig 352 milliárd forintos összeget hoztak össze, a harmadik negyedévben 29 ezer szerződést kötöttek, ezeknek a 87 százaléka a maximális, azaz tízmillió forintos hitelösszegre szólt. A jövőre nézve a babaváró a kedvező feltételei miatt mind a lakáshitelek, mind pedig a személyi hitelek piacáról csábíthat el igénylőket.

A babaváró mellett a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) is a gyermekvállalást ösztönzi, és hozzájárult a lakossági hitelpiac bővüléséhez. Bevezetésétől, azaz 2015 júliusától 2019 októberéig csaknem 120 ezer család vette igénybe a támogatást 363 milliárd forint összegben.

Ez kedvezményes hitel, és nagy segítségére lehet a családoknak, de szigorú feltételekhez kötött, éppen ezért fontos, hogy az igénylők tisztában legyenek a részletekkel, és csak akkor vágjanak bele, ha tartani tudják a vállalásaikat.

A cikk elején említett vészcsengőt pedig azért nem kell megnyomni, mert a háztartások túlzott eladósodásától egyelőre nem kell tartani. Ám középtávon rizikós lehet, ha a lakosság az előrehozott fogyasztás felé tesz lépéseket, azaz az emberek a jövedelmük helyett már hitelből kezdenének el vásárolni. A lakosság azonban a válság miatt óvatosabb és tudatosabb lett, illetve olyan fékek is bekerültek a rendszerbe – mint például a jövedelemarányos törlesztőrészletre vonatkozó korlátozás –, amelyek megakadályozzák, hogy a háztartások erejükön felül eladósodjanak.

Adataink szerint egyre több hiteligénylő törekedik a biztonságra, méri fel a kínálatot, és választja ki a számára leginkább megfelelő konstrukciót.

Mind a lakáshitelek, mind pedig a személyi kölcsönök esetében óriási eltérések lehetnek az egyes ajánlatok között, havonta ez akár több ezer vagy több tízezer forint többletkiadást okozhat, a teljes visszafizetendő összeg esetében pedig milliósra is rúghat a különbség. Ezért érdemes mind az ajánlatokat, mind pedig a feltételeket alaposan áttanulmányozni. Arról nem is beszélve, hogy a tudatosabb hitelfelvevők ösztönözhetik a pénzintézetek közötti versenyt, ez pedig hozzájárulhat egy, a hiteligénylők szempontjából kedvezőbb ajánlatokkal tarkított, egyben fokozatosan fejlődő hitelpiac kialakulásához.