Az új évtizedet meghatározó technológia

Az előző (2010-es) évtizedben a világpolitikát a közösségi média határozta meg, az arab tavasz és a választási beavatkozások ezt példázzák. A 2020-as év elején azt kérdezzük: mely technológia határozza majd meg az új évtizedet?

Az új évtized

Már ebben az évben a feltörekvő technológiák közel 80 százaléka rendelkezik majd mesterségesintelligencia- (MI) alapokkal. A mesterséges intelligencia hasznosításának módjait és azok hatásait nehéz számba venni és értékelni. Pont emiatt a külpolitikai és biztonságpolitikai szakembereknek különös figyelmet kell szentelniük az MI alkalmazási lehetőségeinek és azok hatásainak.

Az előző évtized elején az okostelefonok terjedése még csak elkezdődött, a Facebook és a Twitter pedig viszonylag új cégek voltak. A szakértők többsége nem látta előre, hogy ezen eszközök specifikus felhasználása milyen hatással lehet a nemzetközi politikára. Az arab tavasz, a választási beavatkozások és a Cambridge Analytica-botrány esettanulmányai adnak lehetőséget az utólagos értékelésre.

A közösségi média évtizede arra ösztönöz minket, hogy az új évtizedre vonatkozó előrejelzéseket fogalmazzunk meg.

A jövőről gondolkodva számolnunk kell a tervezhető, ismert folyamatokkal, ilyen például az 5G-hálózatok kiépítése és hasznosítása. Ez egy ismert technológia, nagyrészt tervezhető a bevezetése és annak hatásai. 2025 előtt nem várható globális hatása, a teljes körű hatását pedig előreláthatólag csak 2035-re fejti majd ki.

Gondolnunk kell az előre nem látható események, folyamatok megjelenésére. A „fekete hattyúk” váratlan hatása nemcsak a gazdaságon belül jelentkezhet. A társadalom technológia- és tudásvezérelt elemei ki vannak téve hasonló kockázatoknak: egy nemzetközi szintű kibertámadástól egészen egy új, váratlan járványig.

A legtöbb figyelmet azonban az „ismert ismeretlen” elemeknek kell szentelnünk. Ezek az előre látható, de kevéssé megértett tényezők. Ezeknek potenciális hatásait nehéz pontosan előre látni az eddigi tudásunk és tapasztalataink alapján. A mesterséges intelligencia pontosan ilyen tényező. A jövőbeni hatását növeli, hogy az MI beépül majd a többi feltörekvő technológiába.

Magyarország prioritásként kezeli a területet, az ország MI-stratégiája, valamint az MI Koalíciónak és tagjainak a működése példázza ezt. A kutatói és az üzleti szféra szakemberei együtt dolgoznak azon, hogy a mesterségesintelligencia-fejlesztések és alkalmazások terén hazánk az európai élvonalba kerüljön.

Az MI a hétköznapokban és a külpolitikában

Mostanra az MI beépült a hétköznapjainkba. Az okostelefonok és a mobilalkalmazások, a közösségi média szereplői, a hangvezérelt virtuális asszisztensek mind támaszkodnak az MI-re. Terjed az alkalmazása olyan területeken, mint az orvostudomány (főleg a diagnosztika), a művészetalkotás (főleg a zene), a biztonsági technológiák (például az arcfelismerés a repülőtereken és a tömegrendezvényeken). A diplomáciában is várhatók átalakulások az MI révén.

Ebből következik, hogy

a mesterséges intelligencia alkalmazása és elemzése a külpolitikában természetes folyamat, hiszen a társadalmunk más területein is jelen van már.

Az MI a külpolitikában lehet egyszerre téma, eszköz és a jelenlegi társadalmakat alapvetően meghatározó tényező. Eszközként egyelőre korlátozott a szerepe, de annál inkább fontos mint elemzési téma és hatásos tényező.

Kínában például kifejlesztés alatt vannak olyan mesterségesintelligencia-megoldások, amelyek a diplomácia és a külpolitika stratégiai tervezésében hivatottak segíteni az ottani döntéshozókat (nem pedig helyettesíteni őket!), egyes megoldások tesztelése pedig folyamatban van az érintett állami intézményekben. Az ilyen típusú megoldások hatalmas adatmennyiségekre támaszkodnak, a hírszerzési jelentésektől a médiaértesüléseken keresztül egészen a különböző pletykákig/informális híresztelésekig, és ezek alapján rendkívül gyorsan különböző objektív forgatókönyveket/megoldásokat ajánlanak az elemzőknek és a döntéshozóknak. Az alkalmazások szükségszerűségét olyan globális fejlesztési programok is példázzák, mint például az Egy övezet, egy út kezdeményezés, amelyben majdnem hetven ország vesz részt. A geopolitikai szimulációk és előrejelzések MI-alkalmazása segíti ilyen összetett projektek tervezését és a kapcsolódó kockázatelemzést.

Az európai szakértők reálisabbnak vélik azt a lehetőséget, hogy a megfelelő részletes előírásokra és jogi szabályozásra támaszkodó konzuli tevékenységek ellátását MI-alkalmazások biztosíthatják a közeljövőben. Az összetettebb feladatok esetén (nemzetközi tárgyalások, nyilvános diplomácia és egyebek) az érdemi előrelépés még várat magára.

A nagyhatalmi vetélkedés

Egyértelmű azonban, hogy az MI a gazdasági területen túl is óriási jelentőségű. Ennek fényében a hazai biztonságpolitikai és külpolitikai szakértők is vizsgálják a terület fejlődését, az egyes országok vonatkozó fejlesztési programjait és a területen mutatkozó nagyhatalmi vetélkedés következményeit.

Kettős felhasználású technológiaként (dual-use technology) a mesterséges intelligencia egyaránt képes békés és háborús célokat szolgálni, a kiberbiztonság területén már most is jelentős szerepe van. Előreláthatólag fontos lesz a globális gazdasági és katonai egyensúly átalakulásában. Az államok egyre inkább stratégiai erőforrásként tekintenek az MI-re, és ennek fényében fogalmazzák meg a nemzeti stratégiákat, befolyásolni igyekeznek a kapcsolódó fejlesztéseket és az új megoldások elterjedését.

Ezt a megközelítést szemlélteti, hogy az Egyesült Államok 2020. január 6-án korlátozásokat léptetett életbe az MI-megoldások külföldre való exportjára vonatkozóan, különösen a stratégiai vetélytársakhoz, így például Kínába és Oroszországba irányuló exportra. Hasonló korlátozások régóta működnek az amerikai fegyverkereskedelemben.

Az MI terén a nagyhatalmi vetélkedést több szinten is tetten érhetjük. Az országok MI stratégiai programjai betekintést adnak a vetélkedésbe, például a szabályozási törekvéseik, az export korlátozása vagy a saját elfogadott normák nemzetközi népszerűsítése. Vagy az országok vezetőinek megnyilatkozásai, az egyes országokhoz kötődő vállalatok vetélkedése. A legerőteljesebb vetélkedés az Egyesült Államok és Kína között bontakozik ki, a szakértők többsége jelenleg Kína előnyéről értekezik. A kínai vállalatok MI-sikerei rendszeresen bekerülnek a hírekbe, különösen a kínai keresőóriás Baidu kapcsán.

A mesterségesintelligencia-fejlesztések nemzetközi téren három fő kihívással járnak.

Az első a gazdasági kihívás. Az MI előreláthatólag olyan jelentős hatást gyakorolhat a gazdaságra, hogy gyökeresen átalakíthatja az országok közötti gazdasági egyensúlyt és viszonyokat, és így nemzetbiztonsági kérdéssé emelkedik. Ebben az összefüggésben fontos továbbá az MI által generált munkaerőpiaci átrendeződés. Ennek kapcsán az országok arra törekednek, hogy a gazdasági befolyásukat megőrizzék és növeljék.

A második a védelmi kihívás. Az MI-fejlesztések legalább olyan jelentős átalakítást okozhatnak a védelmi szektorban, a hadászatban és a fegyvergyártásban, amilyet a nukleáris fegyverkezés okozott. Gondoljunk csak az autonóm fegyverrendszerek hadrendbe állítására. Ezen a téren időbeli és minőségi elsőségre törekszenek a nemzetközi szereplők.

A harmadik a társadalmi kihívás. Az MI fejlesztések új szintre emelik a biztonság és a szabadság közötti feszültséget, döntően befolyásolhatják a politikai kampányokat és az országok választási rendszereit, napirendre tűzik az állam és az állampolgár közötti viszony újrafogalmazását. Fontos párhuzam lehet az internet szabadságáról szóló vita. Ebben az összefüggésben kerül napirendre az MI nemzetközi szabályozása és a szövetséges államok közös fellépése ezen a téren.

A nemzetközi rendszer kisebb szereplői a nagyhatalmi vetélkedés fényében arra törekszenek, hogy gazdasági téren függetlenek maradjanak a globális technológiai vállalatoktól, és politikai téren ne kerüljenek függésbe a többi országtól. Ezen törekvés sikerét támogatja az, amikor külpolitikai és biztonságpolitikai szempontból is vizsgáljuk az új évtized legfontosabb technológiáját, a mesterséges intelligenciát. Az MI külpolitikai és biztonságpolitikai szerepe kétségtelen.