Működőképes kkv-szektorra van szükség

A gazdaság gyors újraindítása nemzeti érdek. Ám ennek lehetősége összefügg a gazdasági szerkezet adottságaival, a leállt gyárak újraindulásához szükséges feltételek megteremtődésével.

Az értékláncok szerint szervezett vállalatok működése nehezen fog megindulni, mivel ahhoz arra van szükség, hogy valamennyi beszállító újraindítsa termelését, és időben, megfelelő mennyiségben és minőségben ki tudja szolgálni korábbi partnereit.

Mivel ennek a szektornak nagy az aránya a termelésben és az exportban egyaránt, az ING Bank friss elemzése szerint ez nehezítheti a magyar gazdaság régi szerkezet szerinti újraindítását. A bank a magyar GDP 2020. évi félszázalékos csökkenését vetíti előre. Régiónkban – szerintük – a legkevésbé a lengyel gazdaságot rázza meg a válság. A bank a lengyel gazdaság esetén csak stagnálást jelez előre.

Ennek egyik oka, hogy a V4-en belül Lengyelországban a legalacsonyabb az összeszerelő tevékenység aránya a teljes hozzáadott értékben, és az összeszerelő cégek exportjának aránya a teljes exportban. Ezzel összefüggésben kisebb veszély jelentkezik a helyi beszállítóknál is.

Lengyelország – a legfrissebb adatok szerint – 2,5 milliárd eurót fordít a kkv-szektor megerősítésére részben saját, részben EU-s forrásból. A forrás alacsony kamatú hitelek formájában áll a kkv-k rendelkezésére. Az állam a hitelekért garanciát vállal. Továbbá a lengyel kkv-szektor valamennyi 2020. évi veszteségét leírhatja a 2019-es év adójából. Azon cégek pedig, amelyeknek a forgalma 15 százaléknál jobban csökken, támogatást kapnak az úgynevezett Garantált Munkaadói Támogatási Alapból. Az OECD és az IMF is gyűjti a jó megoldásokat, amelyekkel az államok védik a kisvállalati szektorukat. A legáltalánosabb megoldás az olcsó hitel állami garancia mellett. További lehetőség a rövidített időtartamú foglalkoztatás (Kurzarbeit), ez esetben a bérkiegészítést az állam adja. Ennek változatait alkalmazza például Ausztria és Németország. De jellemző a céges adó, az áfafizetés és egyéb fizetési kötelezettségek elhalasztása is. Kiemelten figyelnek az országok a mikrocégekre és az önfoglalkoztatókra. Ezek esetén a jövedelemkiegészítés a jellemző megoldás. Izrael kimondottan a kisvállalatok megsegítése érdekében hozott lére állami garanciaalapot (State Guarantee Fund for Small Businesses). Nagy-Britanniában pedig egyszeri 3000 fontnyi támogatást kapnak a bajba jutott mikro- és önfoglalkoztató vállalkozások.

Fontos a számlafizetési kötelezettségek idejének csökkentése is, egyes esetekben ez a korábbi harminc nap helyett hét napra rövidül. Megjegyzendő, hogy Magyarországon az elterjedt fizetési határidő a hatvan nap, ami a jelen helyzetben súlyos likviditási problémát okoz a kkv-szektorban.

Több EU-országban is jellemző a büntetések elengedése, az állami ellenőrzések ritkítása és általában a bürokrácia minimalizálása.

Magyarországon is fontos a kkv-szektor az újraindítás sikeréhez.

Egy néhány napja végzett telefonos interjúsorozatban a megkérdezettek többsége a munkavállalók megtartásához szeretne segítséget kapni. Felvetették, hogy ezért most nem a külföldi befektetőknek nyújtott még több támogatással történő új munkahelyteremtés, hanem sokkal inkább a meglévő munkahelyek megőrzése lenne kulcsfontosságú. Ezen munkahelyek kétharmadát pedig a kkv-szektor tartja fenn. Segítené továbbá a szektort a fizetési kötelezettségek későbbre, például 2021 elejére halasztása. A megoldások között jónak tartják az olcsó hitelt, persze igénybe venni ezt is csak akkor tartják célszerűnek, ha a visszafizetés biztonsága valószínűsíthető. A megkérdezettek azt is érzékelik, hogy a jövő más lesz, és arra ma kell felkészülniük. Ehhez lenne jó például az olyan állami támogatás, amely a digitális átalakulásukat segíthetné. Ennek elsősorban nem technikai, hanem tudást bővítő támogatásnak kellene lennie. Ugyanis nem sokat ér a digitális infrastruktúra digitális kompetenciák nélkül. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy több országban is ingyenes online oktatóprogramok állnak rendelkezésre a digitális tanuláshoz a kisvállalkozások számára.

Végül megkérdeztem az interjúalanyokat, hogy mit szólnának ahhoz, ha az állam tulajdonosként beszállna a cégükbe, és így próbálná segíteni a túlélést. A válaszolók szerint ez nem oldaná meg a problémákat.

A vállalkozók ugyanis úgy gondolják, hogy a tulajdonszerzés nem teremtene újabb piacokat, sőt az állami szerepvállalás az innovativitásukat sem javítaná.

Piacot keresni, innoválni, új dolgokkal előjönni a kreatívan gondolkodó vállalkozóknak kell. Az ehhez szükséges üzleti alapú megújulást pedig elsősorban a felsorolt támogatási formák, illetve esetleges állami megrendelések segíthetnék.

Összegezve az elmondottakat: a magyar gazdaság gyors újraindításának és későbbi megújulásának kiemelten fontos szereplői ma a kisvállalkozások. Megmaradásuk egyet jelent a gazdaság immunrendszerének erősítésével. A kkv-szektor túlélésére ezért nálunk is érdemes megfelelő forrásokat szánni. Célszerű lenne olyan programot összeállítani e cégeknek, amely sokszínűségüket is figyelembe véve azonnali segítséget adna szerves, saját erőből történő megerősödésükhöz és jövőbeli – tudáson és digitális értékteremtésen alapuló – fejlődésükhöz.