Soros György megint támadja a szülőhazáját?

Az utóbbi időszakban gyengültek a régiós devizák, a forint pedig egyenesen mélyrepülésbe kezdett, a történelmien magas euróárfolyamok egymásnak adták a kilincset, aminek több oka is van: a koronavírus okozta külpiaci és globális feszültségek, valamint a monetáris politika lazasága is tetten érhető. A jegybankok többsége a korábbi emelések után már elkezdte csökkenteni a kamatokat, míg nálunk szigorodtak a monetáris feltételek, tehát a forintnak a cseh koronához, a lengyel zlotyhoz képest nem kellett volna kilógnia a sorból.

A tartós forintgyengülés tehát magyarázatra szorul.

Egy-egy fizetőeszköz árfolyamát leginkább a használó ország gazdaságának fundamentumai határozzák meg. Ezek pedig Magyarország esetében kedvezők: a költségvetés hiánya nem magas, a GDP arányában mért államadósság ütemesen csökken, a kereskedelmi mérleg is pluszos, a GDP-bővülés pedig 5 százalékhoz volt közel tavaly. Az MNB keddi beavatkozása szerencsére pozitívan hatott, megnyugtatta a piacot, a forint 360 alá erősödött a nemzetközi bankközi devizapiacon, ráadásul a jegybank tegnap is azt hangsúlyozta: ha szükséges, azonnal újabb lépéseket tesz.

Pezsgőt is bonthatnánk, de mindezek ellenére senki ne gondolja, hogy hátradőlhetünk, mert úgy tűnik, a forintot kinézték maguknak a spekulánsok. A fentiek alapján ugyanis nem lehet más következtetést levonni, mint hogy a gyengülésnek nemcsak gazdasági okai voltak, hanem politikai jellegűek is. Piaci információk szerint a magyar deviza ellen naponta milliárdos tételben nyitnak nagy amerikai bankházak forintot gyengítő pozíciókat. Sajnos azt, hogy pontosan ki áll ezen ügyletek mögött, nem lehet tudni, hiszen ezt nem kötelesek közölni. Látszik azonban, hogy a magyar deviza támadása mögött egyértelműen politika van, ugyanis felelőtlen politikusok újra a diktatúra rémével fenyegetik a világot.

A felhatalmazási törvény miatt az ellenzék és a médiája is világvégét kiált, minden nemzetközi kapcsolatukat latba vetve próbálják meg letérdeltetni, a nemzetközi porondon sokadszor, Magyarországot. Akciójukra nem lehet legyinteni. Egy globális cégnél nagyon komoly pozíciót betöltő barátom mesélte, hogy a törvény elfogadását követő napon reggeltől kora délutánig szinte folyamatosan csöngött a telefonja, külföldi anyacége, illetve partnerei kérték számon, mi is folyik Magyarországon. Amikor azonban elmesélte nekik, hogy igazából semmi különös, folyik a védekezés, és a miniszterelnöknek nincs nagyobb jogköre, mint a francia elnöknek, a parlament pedig ülésezni fog, akkor megnyugodtak. Kérdés, hogy valamennyi befektető így gondolkodik-e, vagy a meséknek hisznek – és azt se feledjük, hogy ami nekünk rossz, az másoknak jó lehet. Sajnos azt is látni kell, hogy egy ilyen sérülékeny helyzetben nagyon nagy felelőtlenség az országra zúdítani komoly tőkével rendelkező spekulánsokat, hiszen a helyzet kényes.

Fekete szerda

Itt van mindjárt a pénzügyi guru, Soros György, akinek jól jöhet, ha egy országban gazdasági vagy belpolitikai káosz van, ő ennek a specialistája. A zavaros helyzetben való halászás a lételeme, ami egész életútját végigkísérte, névjegyét a világ számos pontján letette: itt van mindjárt az egyik leghírhedtebb ténykedése, a fekete szerdának nevezett akció, a brit font összeomlásának napja, 1992. szeptember 16. Mivel a fontot túlértékelten léptették be az európai árfolyamrendszerbe, Soros György alapja arra számított, hogy a szigetország gazdasági recessziója közepette fizetőeszköze leértékelődik, ezért igen nagy összegben shortolt a font ellen. Számítása bejött,

a brit fizetőeszköz árfolyama a drámai napon hatalmasat esett, az alapja pedig 1,1 milliárd fontot kaszált.

Egy másik ügylete is emlékezetes maradt: 1988-ban 95 ezer Société Générale-részvényt vásárolt. A francia legfelső bíróság 2005-ös döntése szerint törvényellenesen, a testület 2,2 millió eurós büntetést rótt ki. A vád szerint ugyanis úgy vette meg és adta el a papírokat, hogy a tranzakciók előtt tudta, a francia kormány értékesíteni akarja a társaságot. Lehet, hogy ráérzett erre, vagy inkább a beépített emberei – akik a világ szinte minden fontos helyén bent ül­­nek – súgtak neki? A válasz sejthető. A vádakat amúgy tagadta. Hab a tortán, hogy ügyvédei szerint a 17 éves (!) eljárás során a bíróság nem tette lehetővé a milliárdosnak a méltányos tárgyalást. Négy bíróságot is megjárt az ügy, mindenhol elveszítette a pert, két év börtönre ítélték, de a cella üres maradt.

Líragyilkos

Olaszországban is megismerhették a nevét 92-ben, hiszen

spekulációja hatására a líra 30 százalékot veszített értékéből,

miközben az Olasz Nemzeti Bank 48 milliárd dollárnyi összeget költött a líra megvédésére, mindhiába. Bettino Craxi akkori miniszterelnök megsaccolni sem tudta, Soros mekkora összeget kaszált az akcióval. Rómában és Nápolyban is nyomozást indítottak a „líragyilkos” ellen, ám érthetetlen – vagy érthető – okokból leállították a nyomozást.

Úgy tűnik, Olaszországban kísérthet a múlt: idén március elején az újranyitott olasz tőzsde hatalmas zuhanásba kezdett. Matteo Salvini, a Liga párt vezetője, korábbi belügyminiszter Twitter-oldalán figyelmeztetett a Soros György-féle üzletemberek tevékenységére, egyben arra szólított fel, hogy tiltsák be a shortolást.

A guru a cégei révén 1997-ben „áthajózott” Ázsiába, és a maláj ringgit és thai bát gyengülésére játszva shortolt, és kaszált, ezzel kirobbantva a térség gazdasági válságát. Soros később ezt cáfolta, védekezését arra építette fel, hogy a short pozíciókat hat hónaptól egy évig terjedő időre nyitották, tehát hosszú időintervallumban, és hogy a krízis alatt, illetve a megelőző hónapokban nem adtak el ringgitet, sőt, annak gyengülése idején még vásároltak is belőle. Annyira hittek neki, hogy azóta több államban betiltották a shortolást!

Célkeresztben az OTP

Magyarországon az OTP került a célkeresztjébe:

a Soros Fund Management LLC 2008. október 9-én 390 ezer darab OTP-részvényt kért kölcsön a londoni székhelyű befektetési szolgáltató értékpapír-kölcsönzési részlegétől, majd hirtelen piacra öntötte őket a zárás előtt – az OTP 22 százalékot esett a nap végén.

Soros azt bizonygatta, nem ő adott megbízást az ügyletre, és sajnálja a történteket. A pénzügyi felügyelet szerint az ügyleten mintegy 675 ezer dollárt nyert a cége. Végül a hatóság közel félmilliárdos bírságot rótt ki a Soros Fund Management LLC-re piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó előírások megsértése miatt.

Bizonyítani persze nem mindig lehet Soros ármánykodásait, piaci pletykák szerint számtalan esetben nagy bankházak mögé bújva lépi meg ördögi sakktábláján a lépéseket, de eddigi életútja alapján semmi nem zárható ki. Ténykedését számos kritika érte és éri a világban. Soros országlását számtalan állam érzékelte, érezte, elszenvedte. Victor Ponta korábbi román miniszterelnök közösségi oldalán azt írta néhány éve: a Soros György által támogatott romániai és kelet-európai alapítványok és bizonyos személyek nemzetellenesek és károsak. Csehországban 2016-ban Milos Zeman akkori államfő pedig úgy fogalmazott: Soros működése több kárt okoz, mint amennyi hasznot hajt. Rámutatott: „Nézzék meg, hogy mi lett Ukrajnával a Majdan után, és ilyen Majdanok voltak előkészítve, illetve szerveződnek most számos országban, talán a Cseh Köztársaság esetében is.” Ha már Ukrajna szóba került, a hírek szerint Soros most északkeleti szomszédunk termőföldjeire vetné ki a csápját. Nekünk azonban most az a legfontosabb, hogy mi lesz a forinttal, és csak bízhatunk abban, hogy nem dolgozik az óriási vagyonnal rendelkező magyar születésű spekuláns a szülőhazája ellen.