A mélyponton túl

Még csak találgatjuk, hogy mennyire mély visszaesést, milyen sebesülést okoztak a gazdaságnak – és persze a munkaerőpiacon keresztül a társadalomnak – a koronavírus és a járvány ellen hozott korlátozó intézkedések.

Mivel ezek március közepétől léptek életbe, a márciusi adatok sem fognak teljes képet mutatni (a cikk írásakor ezek még nem álltak rendelkezésre), számos ágazatban ugyanakkor havi adatok hiányában még nehezebb az intézkedések hatását pontosan megbecsülni. Ezért először az áprilisi adatok fogják megmutatni a gazdaságot ért károkat. A hamarosan megjelenő első negyedéves GDP-adatok szintén nem tükrözik majd a gazdaság visszaesésének teljes mértékét. Egyrészt, az első két hónap adatai szerint lendületesen indult az év, így magasabb növekedési szintről indult a visszaesés, az előző évi erőteljes növekedés kedvező áthúzódó hatásai szintén némileg korlátozzák a zuhanás ütemét. Másrészt az érintett ágazatok egyik napról másikra történő teljes vagy részleges leállása az első negyedév egyhatodára hat. A hazai visszaesés mértékét azonban érdemben mérsékli, hogy más országokkal ellentétben nálunk enyhébb intézkedések történtek, nem állítottak le minden olyan ágazatot, amely nem a létszükségleteket állítja elő vagy szolgáltatja (például építőipar, egyes ipari alágazatok), illetve nem volt teljes kijárási tilalom. A járvány terjedése ellen hozott korlátozó intézkedések teljes hatása tehát a második negyedévben jelenik majd meg.

Áprilisban azonban már érkeztek biztató jelek is, nagyon alacsony kapacitással újraindult a termelés az autógyárakban, gumigyárakban és egyes beszállítóknál is.

Májustól pedig vidéken bizonyos korlátozások mellett újraindulhat az élet – csakúgy, mint az európai gazdaságok többségében, az új fertőzöttek egyre látványosabb csökkenő számának köszönhetően. Ezért tehát valószínűleg áprilisban elérhettük a mélypontot, és elkezdődött a lassú normalizálódás. Ez azonban igencsak különböző lesz az egyes ágazatok esetében. Lesznek ágazatok, amelyek néhány hónap alatt többé-kevésbé helyreállhatnak, és lesznek olyanok is, amelyek csak hosszú hónapok, netán évek alatt tudnak visszaállni.

Mivel a legtöbb országban az autószalonok is bezártak, az áprilisi európai eladások és megrendelések nulla közelébe estek. A szalonok kinyitása után sem valószínű, hogy tömegek lepik el a kereskedéseket a munkanélküliség növekedése és a jövedelmek csökkenése okán, ám előbb-utóbb, főleg a fogyasztói bizalom erősödésével, megjelenhet az elhalasztott kereslet is, így a következő hónapokban egyre több műszak kezdheti meg a termelést. Hasonlóan alakulhat a kereslet a legtöbb nem létfontosságú üzletben és azok háttériparában is, bár a válság előtti szint elérését a jövedelem- és munkahelyvesztés még sokáig hátráltatni fogja. Az ipar fokozatos helyreállása révén az áru- és személyszállítási ágazatok, a tömegközlekedés teljesítménye is javulhat.

Tovább tarthat a helyreállás a vendéglátásban.

A turizmus sokkal lassúbb visszatérése miatt a külföldi vendégek még sokáig hiányozni fognak, leginkább azon vendéglátóegységek esetében, amelyek döntően a külföldiekre támaszkodtak. A hazai vendégkör ezt nem fogja tudni pótolni. A korlátozások feloldása után nyilván óriási igény lesz a vendéglátói szolgáltatások igénybevételére, ezt azonban ellensúlyozhatják a vendégek járvány miatti, illetve a jövedelemveszteség miatti aggodalmai. A munkanélküliség megugrása és a bércsökkentések pedig a lakosság vásárlóerejét csökkentik jelentős mértékben.

A turizmus helyreállása még lassúbb folyamat lesz.

A területen a korlátozások jóval hosszabb ideig tarthatnak, az utazni vágyók pedig a járvány miatti félelem hatására kevésbé fognak külföldre látogatni. A külföldi vendégkört, mint ahogy a vendéglátásnál, a belföldi vendégkör nem fogja tudni pótolni, még akkor sem, ha inkább itthon nyaralunk. Egyrészt igen sokan lesznek abban a helyzetben, hogy a leállások alatt elfogy a szabadságkeretük, az ipar várható nyári felfutása miatt pedig nem fognak tudni nyaralni menni, hiába terveznek támogatást a belföldi nyaraláshoz. A legtöbb gyár nem fog leállni nyáron, mert a nyári karbantartási műveleteket is előrehozták. Akik pedig elvesztették jövedelmüket, nem fognak tudni nyaralni. A nyár még „megmenthető”, de a teljes kapacitásról valószínűleg le kell mondani. A szórakozóhelyek, mozik, színházak, koncertek, nagyobb rendezvények, fesztiválok, vásárok engedélyezése lesz a legutolsó, így ezek helyreállása még idén is kérdéses, különösen, ha ősszel újabb járványhullámra kell készülni.

Mindenesetre – látva, hogy világszerte megkezdődtek a koronavírus elleni oltóanyag- és terápiásgyógyszer-kutatások, illetve egyes, már meglevő gyógyszerek biztató sikereit – a világ jobban felkészülhet az esetleges második hullámra. A felkészülés az egészségügyben is magasabb szintű lehet, hiszen gyárak tucatjai kezdtek orvosi berendezéseket, lélegeztetőgépeket, védőfelszereléseket, higiéniai és fertőtlenítőszereket gyártani. Felkészülten pedig talán már nem kell olyan drasztikus döntéseket meghozni, mint az elmúlt hónapokban. Más védekezési stratégiákkal, a tesztanyagok és az ígéretes gyógyszerek gyártásának felfuttatásával még – néhány különösen fertőzésterjesztő tevékenység kivételével – a mostanihoz hasonló leállások is talán elkerülhetők lesznek.