A koronavírus-járvány súlyosan érinti az Európai Unió tagállamait, egyben nagy próbatétel az unió gazdasága számára. Makrogazdasági szemszögből azonban elmondható, hogy az eddigi európai szakpolitikai válaszlépések megfelelők, mivel kellőképpen ösztönzik a fenntartható növekedést, a szolidaritást és a gazdasági stabilitást.
Az európai kormányok elkötelezték magukat amellett, hogy példátlan költségvetési intézkedéseket hoznak a válság kezelésére. Ugyanilyen fontosságú, hogy úgy tűnik, a piacok is megfelelőnek tartják ezeket a lépéseket.
Nemrégiben igen alacsony kamatok és jelentős túljegyzés mellett bocsátottak ki portugál és olasz állampapírokat. Szerte Európában az állampapírhozamok a 2019 végi szinteket közelítik.
Bár a GDP-arányos államadósság mértéke emelkedni fog 2020-ban, ez a rendkívüli, nem gazdasági eredetű sokkra kidolgozott egyszeri fiskális intézkedéseket tükrözi. A pénzügyi szektorból kiindult 2008-as válsággal szemben a koronavírus-járvány elsősorban egészségügyi válságnak tekinthető, még ha messze ható gazdasági következményei vannak is, beleértve a nagyobb munkanélküliséget, az alacsonyabb eszközárakat, a csődök és nem teljesítő hitelek számának növekedését.
Az S&P friss, az idei harmadik negyedévtől 2021-ig terjedő alap-előrejelzése szerint a növekedés folytatódni fog, és üteme ismét meghaladja a reálkamatok emelkedését, amint a járvány miatt bevezetett korlátozásokat feloldják. Azt várjuk, hogy
a gazdasági visszapattanás mértéke több mint 4 százalékos lesz Németországban, és több mint 6 százalékos Franciaországban meg Olaszországban. Ebben a szcenárióban az elsődleges költségvetési mérleg javulni fog, és a GDP-arányos államadósság is csökken a legtöbb európai országban.
Fotó: AFP
Hasonlóan ígéretes az európai kilábalás szempontjából, hogy az európai állampapírok kamata mintegy 400 bázisponttal csökkent a globális pénzügyi válság óta, miközben az egy főre jutó GDP 5 százalékkal nőtt.
Egy másik pozitív jelzés az intézkedések összetétele és sorrendje, ezek egészen mások, mint amelyeket a korábbi válságban alkalmaztak. Ahogy néhány elemző megjegyezte a 2008-as válságról, akkor értékes időt fecséreltek el az elképzelések megvitatására. Az amerikai Federal Reserve az első mennyiségi lazítási programját már 2008-ban elindította, de az Európai Központi Banknak (EKB) hét évbe tellett, mire növelte mérlegét, és elkezdte a saját mennyiségi lazító (QE) programját. Most jóval gyorsabban születtek meg a szükséges intézkedések.
Az EKB 500 milliárd euróval – az eurózóna GDP-jének 4 százalékával – növelte már mérlegét. Bár még sok a teendő, a fiskális és a monetáris expanzió kifutása és mértéke alapján remélni lehet, hogy a járványnak a GDP-re gyakorolt hatása rövid távú lesz.
Néhányan azt állítják, hogy az EU nem eléggé segíti a gondokkal küzdő kormányokat, illetve nem hidalja át kellőképpen a tagállamok közötti szakadékokat. Az EU még nem jutott el arra a szintre, amely a fiskális transzferek alkalmazását tenné lehetővé, és valószínűleg egy közös pénzügyminisztérium sem fog hamarosan létrejönni. De arról sincs szó, hogy az EU a válságban azzal töltené az idejét, hogy az egyes országok államháztartási helyzetét vizsgálgassa, vagy a stabilitási és növekedési paktum betartását kérje számon szőrszálhasogató módon. Éppen ellenkezőleg: gyorsan lazított a költségvetési szabályokon és az állami támogatásokra vonatkozó iránymutatásokon, lehetővé tette a tagállamoknak, hogy biztosítsák a szükséges támogatást gazdaságaiknak és egészségügyi rendszereiknek.
Az uniós pénzügyminiszterek létrehoztak egy olyan biztonságiháló-mechanizmust is, amellyel az uniós költségvetés felhasználhatóvá válik a részleges foglalkoztatásban (Kurzarbeit) nyújtott támogatások finanszírozására, csillapítva a tagállami szinten jelentkező költségvetési sokkot. Az EU emellett azt is fontolgatja, hogy az európai stabilitási mechanizmust használva finanszírozná a tagállamok egészségügyi kiadásait.
Ezek a gyors intézkedések azt mutatják, hogy az unió most jóval előrébb tart a szükséges lépések meghozatalában, mint a korábbi válság idején.
Emellett az Európai Tanácsban a tagállamok állam- és kormányfői megállapodtak abban, hogy létrehoznak egy uniós újjáépítési alapot, ezzel is erősítve a tagállamok gazdasági kilátásait. Az Európai Stratégiai Beruházási Alapot létrehozó Juncker-terv tanulságai hasznosak lesznek a kilábaláshoz szükséges források megalapozásában.
A koronavírus-járvány egyértelműen nyomot hagy az európai gazdaságokon. A nemzeti GDP-k legalább két évig nem érik majd el a 2019 végi szinteket, aminek hatása lehet az egyes országok hitelminősítésére. Ha azonban a tárgyalás alatt álló uniós kilábalási terv elég merész és előretekintő lesz, és megfelelően hozzáigazítják más növekedést erősítő programokhoz (például az európai zöldmegállapodáshoz), akkor segíthet abban, hogy az európai gazdaságok fenntarthatóbbak, versenyképesebbek legyenek, és erősebb kohézió alakuljon ki közöttük.
(A cikkben megfogalmazottak kizárólag a szerző véleményét tükrözik, nem tekinthetők szakpolitikai ajánlásnak, és nem jelzik előre az S&P Global Ratings adósbesorolási döntéseit sem.)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
