A műanyagjárvány

Nem lehet letagadni, hogy az egyszer használatos műanyag életmentő eszköznek bizonyult a koronavírus-járvány elleni küzdelemben, különösen a frontvonalban lévő egészségügyi dolgozók számára. Emellett elősegítette a szociális távolságtartás szabályainak betartását azzal, hogy lehetővé tette az alapvető árucikkek, különösen az élelmiszerek házhoz szállítását.

A kórházak mellett felhalmozódó egészségügyihulladék-hegyek műanyag zacskóiról, a tengerekben lebegő, illetve a strandokat beterítő védőfelszerelésekről készült, nagy nyilvánosságot kapó felvételek azonban ismét rávilágítanak az egyszer használatos műanyagok hátrányaira.

Ha nem vagyunk eléggé elővigyázatosak, akkor a jövőben a járvány miatti rövid távú gondolkodás még nagyobb környezeti és egészségügyi problémákat okozhat.

Természetesen a műanyag hulladékok megsokszorozódása – illetve a világ vizeinek szennyezése – már a koronavírus-járvány előtt is komoly gondot okozott a világ lakosságának.

Emiatt megfelelő lépéseket sürgettek a politikusoktól, cégektől és a nemzetközi szervezetektől. Néhány nemzeti és helyi kormányzat adót és tilalmat vetett ki az egyszer használatos műanyagokra. A nagyobb vállalatok pedig többet invesztáltak a környezetbarát csomagolásba.

Most azonban a koronavírus-járvány azzal fenyeget, hogy megakasztja, sőt visszafordítja az előremutató folyamatokat.

Bár időbe fog telni, hogy pontosan felmérjük, a plusz műanyag hulladék miként keletkezett a járvány során, az előzetes adatok lesújtók. Kínában az ökológiai és környezetvédelmi minisztérium becslése szerint a vuhani kórházak több mint 240 tonna hulladékot termeltek naponta a járvány tetőzésekor, szemben a normál időszakok 40 tonnájával.

Ezekre az adatokra támaszkodva a Frost & Sullivan tanácsadó cég azt jelzi előre, hogy az Egyesült Államokban a koronavírus-járvány miatt csupán két hónap alatt kitermelődhet az egészségügyi hulladékok egész éves mennyisége.

A hulladékmennyiség hasonló növekedését lehet tapasztalni az átlagemberek körében is. Kínában a naponta legyártott arcmaszkok száma februárban elérte a 116 milliót, ami 12-szer több, mint az előző hónapban. Több száz tonna eldobott arcmaszkot gyűjtöttek össze naponta az utcák szemeteskukáiból a járvány tetőpontján. Azt pedig nem lehet megmondani, hogy mennyi arcmaszkot dobtak ki a háztartásokban. A thaiföldi környezetvédelmi intézet szerint a műanyag hulladékok mennyisége napi 1500 tonnáról 6300 tonnára nőtt az élelmiszerek házhoz szállításának növekvő mértéke miatt.

Fokozza a problémát, hogy sok hulladékkezelő szolgáltató a szociális távolságtartásra és az otthon maradásra vonatozó szabályok miatt nem teljes kapacitással működik.

Az Egyesült Királyságban az illegális hulladéklerakás mértéke 300 százalékkal nőtt a járvány során. Néhány országban a műanyag hulladékok újrahasznosítására és újrahasználatára innovatív megoldásokat alkalmazó cégek azt közölték, hogy csökkent a hulladékáramon keresztül érkező műanyagmennyiség, ami azt jelzi, hogy a műanyagok egyre nagyobb mennyiségben kerültek szemétlerakókba vagy a környezetbe.

A koronavírus-járvány során létfontosságú annak biztosítása, hogy az egészségügyi dolgozók rendelkezzenek azokkal az eszközökkel, amelyek a munkájuk biztonságos elvégzéséhez szükségesek. Az is kiemelt fontosságú, hogy megelőzzük az egészségügyi rendszerek túlterheltté válását, és a további fertőzési hullámok megjelenését. Ezen célok elérése közben azonban nem veszíthetjük szem elől a többi – és talán fontosabb – hosszú távú kihívást, amely az emberiséget éri, így a túlzott mennyiségű műanyag hulladék okozta környezetvédelmi és egészségügyi kockázatokat.

Először is a műanyagértéklánc mentén lévő cégeknek, a gyártóktól a kiskereskedőkig, ki kellene terjeszteniük és fel kellene gyorsítaniuk a műanyag hulladékok felszámolására vonatkozó törekvéseiket. Azok a cégek, amelyek a körkörös gazdaság megteremtésével fellépnek ezeknek a kihívásoknak megfelelően, learathatják majd a közbizalom és a profitabilitás gyümölcseit.

A kormányoknak fel kell ismerniük a hulladékkezelő szolgáltatások kulcsfontosságú szerepét a fenntartható jövő érdekében történő átalakulásban, és ennek megfelelően kell allokálniuk a koronavírus-járvány kezelését célzó forrásokat.

Sok fejődő ország küzd a hulladékkezelési infrastruktúra hiányával, szétesésével. Most, hogy a koronavírus-járvány rámutatott az együttműködés szükségességére, eljött az ideje annak, hogy ezen változtassunk.

Ahogy a világgazdaság újraindul, a segélyszervezeteknek, fejlesztési bankoknak és NGO-knak a hatékony hulladékkezelő rendszerek kiépítésébe kellene invesztálniuk. Amellett, hogy megakadályoznák a műanyag hulladékok óceánokba kerülését, az ilyen rendszerek munkahelyeket teremtenének, és hosszú távon erősebb, fenntarthatóbb gazdaságokat hoznának létre.

A koronavírus-járványt gyakran egy hirtelen bekövetkező sokként írják le. Valójában azonban néhányan azt állítják, hogy ez egy ismert kockázat volt, amelyet a politikusok figyelmen kívül hagytak. Az utolsó dolog, amire a világnak szüksége van, hogy más, jól ismert fenyegetést kezeletlenül hagyjunk. A műanyag hulladékok kérdésében a vészharangok már évek óta hangosan szólnak.

www.project-syndicate.org