Lehetséges a kék fellendülés

A koronavírus-járvány okozta válság hatásai szerte a világban, Jamaicától Palauig, Norvégiától Indonéziáig jelentkeztek. Az egyes országok gazdasági kilábalásra vonatkozó erőfeszítéseinek globális fókuszúnak kell lennie, hogy kiaknázhassuk a közös lehetőségeket. Sehol másutt nem egyértelműbb ez, mint az óceánoknál, amelyek által mindannyian össze vagyunk fonódva.

Most ki kell használnunk a bolygó 70 százalékában rejlő lehetőségeket, hogy „kék lökést” adjunk a gazdaságainknak, miközben a kihívásokkal szemben ellenállóbb és fenntarthatóbb világot hozunk létre.

Az óceánok szerepe döntő a földi élet szempontjából. Az összes szén-dioxid-emisszió negyedét szívják fel, és az emisszió révén keletkezett hő több mint 90 százalékát is felfogják. Az úgynevezett óceángazdaság több mint 2,5 ezermilliárd dollárt tesz ki évente, naponta több mint hárommilliárd embernek biztosít élelmet (halat és tenger gyümölcseit), továbbá hárommilliárd embernek nyújt megélhetést. A világkereskedelem mintegy 90 százaléka zajlik az óceánokon, amelyek egyben energiaforrásoknak is tekinthetők, és a betegségek elleni küzdelemben is fontos szerepet töltenek be. Sokaknak a munkahelyet és az otthont is jelentik az óceánok.

Olyan országokat képviselünk, amelyek intenzíven használják az óceánokat alapvető szolgáltatások és ellátások biztosítására, kezdve a norvég fjordok akvakultúrájától Palau turizmusáig és halászatáig.

Bár a kihívások eltérők, összeköt bennünket az, hogy a járvány mindezek jó részét veszélyezteti. A globális turizmus idén kemény kihívásokkal, a következő években pedig nagy bizonytalansággal néz szembe, mert a kilábalás várhatóan hosszú és nehézkes lesz. Palauban például azt prognosztizálják, hogy a turizmusuk az idén 52, jövőre 92 százalékkal esik vissza, ami a GDP 23 százalékos csökkenését okozza. Az élelmiszer-ellátás biztonsága is veszélybe került. Az ellátási láncok szétzilálódtak a szociális távolságtartás és a karanténintézkedések miatt, ami különösen a halászatot és a tenger gyümölcseire épülő szektort sodorta veszélybe.

Miközben a világ felméri a járvány hatásait és a kilábalás lehetséges módjait, a Magas Szintű Testület a Fenntartható Óceángazdaságért (az Ocean Panel, amelynek társelnökei vagyunk) azt hangsúlyozza, hogy a kék természetnek a gondolkodásunk középpontjában kell lennie. Az óceánok alapvető szerepet töltenek be nemcsak az egészségügy és a gyógyszerek, az élelmiszer-ellátás és az energiabiztonság, a klímaváltozás csökkentése, az ahhoz való alkalmazkodás, valamint a tudományos felfedezések terén, hanem abban a tekintetben is, hogy erősítik a mostanihoz hasonló válságokkal szembeni ellenálló képességet (és talán a legfontosabb elemei a járvány utáni világnak).

Annak biztosítására, hogy az óceánok be tudják tölteni szerepüket, a kilábaláshoz vezető útnak tartalmaznia kell a hulladékáramlás felszámolását a körkörös gazdaság fejlődésének felgyorsításával.

Gondoljunk a műanyagszennyezésre, amely károsítja földjeinket, elárasztja óceánjainkat és veszélyezteti a világ legszegényebb embereinek egészségét. Kétmilliárd ember nem fér hozzá a vízkezelési rendszerekhez, s a helyzetet a járvány valószínűleg tovább súlyosbítja. A 2014–2016-os Ebola-járvány idején Nyugat-Afrikában a fertőző hulladék keletkezési rátája becslések szerint napi 240 litert tett ki egy Ebola-fertőzöttre vetítve.

Az óceánok szennyezésének kérdése túlmutat a műanyagok okozta problémán, idetartoznak az olyan környezetszennyező anyagok, mint a rovarirtó szerek, a nehézfémek, a szerves anyagok és az antibiotikumok. Az Ocean Panel megbízásából készült kutatások kimutatják, hogy minden óceáni szennyezés okát kezelnünk kell, ha biztosítani akarjuk bolygónk egészségét és az emberiség jóllétét.

Gondoljunk az óceánoknak az élelmiszer-ellátásban betöltött szerepére. Ez kulcsfontosságú az élelmiszer-rendszerek középtávú pusztulásának megoldásában, illetve annak a hosszú távú feladatnak a kezelésében, miszerint 2050-re tízmilliárd embert kell majd élelemmel ellátni. Ez különösen igaz olyan államokra, mint Palau, ahol az emberek élelmezése nagyrészt az óceántól függ. Az Ebola-járvány ideje alatt Nyugat-Afrikában a halászati szektor segítette a népesség élelmezését, amikor a mezőgazdasági földterületek a járvány miatt megműveletlenül maradtak. A hal központi szerepet töltött be a szükséges fehérje biztosításában mind a part menti, mind a belső szárazföldi területeken élő közösségek számára. Az Ocean Panel megbízásából készült kutatások kimutatják, hogy jobb menedzsmenttel és innovációval az óceánok több mint hatszor annyi élelmet tudnak biztosítani, mint ma.

Mindeközben a helyi és nemzetközi tengeri élelem (halak, tenger gyümölcsei) ellátási láncában a válságban jelentkező problémák némelyikét már kezelik.

Az ellátási láncok rövidülnek, és ellenállóbbak a kiterjedt hűtőkapacitások a kisebb halászközösségek nagyobb szerepe és a magasabb helyi kereslet következtében.

Minden gazdasági intézkedésünk céljának az ellenálló képesség erősítésének kell lennie. Elvégre is a koronavírus-járvány okozta globális válság nem teszi idejétmúlttá a klímával és az óceánokkal kapcsolatos kihívásokat, éppen ellenkezőleg: sebezhetőbbé tesz bennünket ezekkel szemben. Ellenben nem veszi el azokat a lehetőségeket sem, amelyeket a fenntartható óceángazdaság nyújt. Például Norvégiában a gazdaság kilábalását célzó, a zöldhalászat terén megvalósítandó beruházások (köztük a zéróemissziós energiaforrásokkal – hidrogénnel, akkumulátorokkal – hajtott új hajók beszerzése) csökkentik majd a szennyezést, és munkahelyeket hoznak létre.

Az egészséges és fenntartható óceángazdaság kialakítása melletti érvek igen erősek. Az óceánok kezelésével kapcsolatos kiemelt fontosságú intézkedésekbe való beruházások (a hajózás dekarbonizálása, a mangroveerdők megőrzése, helyreállítása, a tengeri élelmiszerek fenntartható termelése és a megújulóenergia-fejlesztések) globális szintű haszonnal járnak. Ebbe nemcsak a pénzügyi haszon, hanem a többi között a fogyasztók jobb egészségi állapota, a gazdagabb biodiverzitás, a biztosabb munkahelyek is beletartoznak. Az óceánokat nemcsak a megőrzésük végett fontos fenntartani, hanem azért is, mert gazdaságaink, ökoszisztémáink és társadalmaink jövője szempontjából elsődlegesek.

A koronavírus-járvány okozta válság rendkívüli jellege miatt együtt kell dolgoznunk a célként kitűzött fenntartható jövő eléréséért.

Egy éven belül az Ocean Panel kiad egy agendát, amelyben meghatározza azokat a terveket, amelyek vegyítik a hatékony védelem, a fenntartható termelés és az egyenlő módon érvényesülő jólét elvét. Ezáltal fokozhatjuk a gazdasági sokkokkal, egészségügyi válságokkal és az azokból eredő társadalmi problémákkal szembeni ellenálló képességet. Eközben pedig az Ocean Panelben részt vevő többi tagtársunkkal közösen azon dolgozunk, hogy kezeljük a kihívásokat, illetve tapasztalatokat, tudást cseréljünk, és másokat is arra kérjünk, hogy csatlakozzanak hozzánk.

Ha a szükséges lépéseket most megtesszük, hogy megfelelően reagálhassunk a helyzetre, és biztosíthassuk a kék fellendülést, akkor biztosítjuk az óceánok egészségét és bőségét, élénkítjük gazdaságainkat, és ellenállóbb, fenntarthatóbb, nem utolsósorban nagyobb jólétet nyújtó jövőt teremtünk mindenki számára.

www.project-syndicate.org