Az idei évre várt válságok újragondolása

Februárban arra figyelmeztettem, hogy az idén az előre látható válságok súlyos globális zavarokat okozhatnak. Február óta a koronavírus kínai terjedése valóban világjárvánnyá súlyosbodott, ami igazolta azokat (köztük engem), akik már az elején arra figyelmeztettek, hogy a koronavírusnak súlyos következményei lehetnek a világgazdaságra nézve.

A jelentős élénkítő intézkedéseknek köszönhetően a 2020-as krízis nem vált nagy válsággá. A világgazdaság azonban törékeny maradt. Még ha az igen lecsökkent termelési és keresleti szintekről bekövetkezne is egy V alakú kilábalás, a gazdasági aktivitás alacsony szintje miatt feltehetően csak egy vagy két negyedéven át tartana.

Ilyen nagymértékű bizonytalanság, kockázatkerülés, valamint a vállalatok, háztartások részéről történő ilyen szintű adósságleépítés mellett egész országok is egy erőtlen, U alakú kilábalási folyamatba kerülhetnek.

Ha azonban a koronavírus-fertőzések mostani, az Egyesült Államokban és más országokban megfigyelhető megugrását nem kontrollálják, és a járvány második hulláma az ősszel, télen még azelőtt bekövetkezik, hogy a biztonságos és hatásos vakcinát kifejlesztenék, akkor a világgazdaság várhatóan egy W alakú, kettős mélypontú recesszión esik át.

A világgazdaság ilyen mértékű sérülékenysége mellett azt sem lehet kizárni, hogy egy L alakú nagy válság következik be az évtized közepére.

Továbbá, ahogy februárban előre jeleztem, az USA és a négy revizionista hatalom – Kína, Oroszország, Irán és Észak-Korea – közötti rivalizálás erősödött a novemberi amerikai elnökválasztáshoz közeledve.

Egyre nagyobb az aggodalom amiatt, hogy ezek az országok kiberhadviselést alkalmaznak, hogy beavatkozzanak a választásba, és mélyítsék Amerika – republikánusok és demokraták közötti – megosztottságát. Egy szoros választási eredmény szinte biztosan a választási csalásokra vonatkozó vádaskodásokat fogja előhozni mindkét oldalról, ami zavargásokhoz is vezethet.

A koronavírus-járvány súlyosbította a kínai–amerikai hidegháborút. A geopolitikai feszültségek veszélyes módon eszkalálódnak Hongkongban, Tajvanon, valamint a Kelet- és a Dél-kínai-tenger térségében. Még ha Kína és az USA nem is akar katonai konfrontációt, a fokozódó feszültségek elvezethetnek egy olyan katonai incidenshez, amely kontrollálhatatlanná alakul.

Az a februári figyelmeztetésem, hogy a kínai–amerikai hidegháború forróvá válhat, azóta még hangsúlyosabbá vált.

A közel-keleti helyzettel kapcsolatosan februárban azt vártam, hogy Irán fokozza majd a közte és az Egyesült Államok, illetve annak szövetségesei – különösen Izrael és Szaúd-Arábia – közötti feszültségeket.

Mi­után Trump egyre rosszabb eredményeket ér el a közvélemény-kutatási felmérésekben, az irániak egyértel­műen a viszonylagos önmérséklet irányába indultak el, abban a reményben, hogy Joe Biden győzelme esetén az USA visszatér a 2015-ös atommegállapodáshoz, és enyhíti az amerikai szankciókat.

Izrael, mivel érzékelte, hogy stratégiai lehetőségei szűkülnek, állítólag titkos támadásokat indított számos iráni katonai és nukleáris célpont ellen (feltehetően a Trump-adminisztráció hallgatólagos támogatásával). Emiatt egyre több szó esik arról, hogy a Közel-Keleten „váratlan” esemény alakulhat ki az amerikai elnökválasztás előtt.

Februárban amiatt is aggodalmamnak adtam hangot, hogy a Trump-adminisztráció szankciókat vethet be, hogy befagyassza Kína, Oroszország és más rivális országok amerikai állampapírjait, ami miatt ezen országok a geopolitikailag biztonságosabb eszközök, például az arany felé fordulhatnak.

Ez a félelem, kiegészülve azzal a kockázattal, hogy a jelentős monetizált költségvetési deficitek növelik majd az inflációt, azt okozta, hogy megugrott az arany ára, idén 23 százalékkal emelkedett, és több mint 50 százalékkal nőtt 2018 vége óta.

A pénzpiacok miért nem veszik figyelembe ezeket a kockázatokat? Azok után, hogy a járvány kezdetekor 30-40 százalékos volt a visszaesés, sok részvénypiac már behozta a veszteségei nagy részét a masszív fiskális politikai intézkedések és azon remények okán, hogy hamarosan elérhető lesz a koronavírus elleni vakcina.

A piacok V alakú fellendülése azt jelzi, hogy a befektetők V alakú kilábalást várnak a gazdaságban is.

A probléma az, hogy ami igaz volt februárban, az igaz most is: a gazdaságot gyorsan ki tudja siklatni egy újabb – amúgy eredetileg alacsony valószínűséggel bekövetkező – gazdasági, pénzügyi, geopolitikai vagy egészségügyi kockázat, ezek közül sok már fennállt, és néhány esetben erősebbé vált a mostani válság során.

A piacok nem nagyon teljesítenek jól a kis valószínűséggel realizálódó, de kellő figyelmet érdemlő politikai, geopolitikai, környezeti kockázatok felmérésében, mivel azok valószínűségét nehezen lehet megbecsülni. Az elmúlt néhány hónap fejleményei alapján azonban nem szabadna meglepődnünk azon, ha egy vagy több előre látható krízis még az év vége előtt megrázná a világgazdaságot.

Copyright: Project Syndicate, 2020

www.project-syndicate.org