Hibernálás után főszezon?

Az elmúlt években folyamatosan bővülő turizmusnak súlyos károkat okozott a koronavírus-járvány. Ám a kényszerű leállás után, májusban itthon ismét kinyithattak a szálláshelyek és az éttermek, büfék, a turisztikai főszezon beköszöntével – a megváltozott szabályokhoz és igényekhez alkalmazkodva – megkezdődhetett az ágazat újjáépülése.

A szektor egésze túlmutat a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás körén, az ide tartozó személyszállítási, személygépjármű-kölcsönzési, utazásszervezési tevékenységekkel, kulturális szolgáltatásokkal, sport- és szabadidős tevékenységekkel együtt igen széles területet fed le.

A hazai gazdaságon belül – a tovagyűrűző hatásokat is figyelembe véve – a teljes kibocsátás mintegy tizedét, a foglalkoztatásnak pedig ennél is nagyobb részét – mintegy 13 százalékát – generálják a turisztikai tevékenységek.

A turizmusban érintett ágazatok a termelésbe begyűrűző kapcsolataik révén további kibocsátást generálnak a gazdaságban, így a turizmus megroppanása önmagában is igen széles kört érint hátrányosan.

A járvány a hazai nemzetgazdasági ágakat eltérő módon sújtotta. Munkaerőpiaci szempontból a legsúlyosabb hatást a turizmus gerincét adó szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szenvedte el: február és április között 60 százalékára esett vissza az iparág vállalkozásainál alkalmazásban állók száma.

A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött éjszakák mennyisége májusban az előző év májusához képest 92,7 százalékkal csökkent. Uniós összehasonlításban sem a hazai gazdaság függése a turizmustól, sem a külföldi vendégek turizmusban betöltött szerepe nem mondható erősnek, hazánk a középmezőnybe tartozik e tekintetben.

Számos uniós tagállamban a hazainál lényegesen hangsúlyosabb az idegenforgalom szerepe, a látogatók elmaradása sokkal nagyobb károkat okoz a vírushelyzet miatti korlátozások idején. Az ágazatban foglalkoztatottak aránya 20 százalék feletti például Görögországban, Horvátországban, Portugáliában és Cipruson, ezekben az országokban a szegmens hozzájárulása a GDP-hez megközelíti vagy meghaladja a 20 százalékot.

A járvány korlátokat szab a személyek szabad mozgásának, ez a fizikai akadályok esetleges feloldását követően mentálisan is visszatartó tényező lehet, az emberek nem feltétlenül akarnak a közeljövőben külföldre utazni. Ez különösen ott okozhat gondot, ahol az idegenforgalom nagymértékben támaszkodik a külföldi látogatókra.

A külföldiektől való függés Ciprus (94 százalék), Horvátország (92 százalék) és Görögország (83 százalék) esetében a legerősebb.

Magyarország idegenforgalmában az elmúlt években a vendégéjszakák mintegy felét külföldiek töltötték el, a szállásdíjbevételekből pedig még ennél is nagyobb, mintegy 63 százalék volt a részesedésük 2019-ben. A külföldiek a vendégéjszakák hattizedét Budapesten töltötték – ezenkívül a Balaton és a fürdőikről ismert települések voltak a legnépszerűbbek –, a szálláshelyek közül pedig a szállodákat részesítették előnyben.

A vendégéjszakák másik felét a belföldi vendégek igényelték, tehát fontos a belföldi turizmus szerepe is, ez biztos alapját képezheti az idei nyári-őszi turisztikai szezonnak.

A szakpolitikai intézkedések szintén hozzájárulnak a turizmus újjáépítéséhez. A belföldi turizmus élénkítése érdekében indított kampány és a SZÉP-kártya keretösszegének megnövelése várhatóan képes lesz mérsékelni az ágazatot érő veszteségeket. Fontos a külföldi látogatók visszatérése is:

a Magyar Turisztikai Ügynökség által indított nemzetközi kampány az autóval is elérhető távolságra levő külföldi (például német, cseh, osztrák) turistákat célozza meg. 2019-ben a külföldiek által hazánkban eltöltött vendégéjszakák csaknem kétötödét adták a kampányban megcélzott országok.

Könnyítés lehet, hogy átmenetileg nem kell megfizetni a turizmusfejlesztési hozzájárulást, az idegenforgalmi adót, a vendéglátóhelyek közterület-használati díját, és kibővült a turisztikai fejlesztéseket támogató Kisfaludy-program kerete.

Az utóbbi hetekben a vírus terjedése számos országban, közöttük több környező országban is felgyorsult. Ez újabb beutazási korlátozásokhoz vezetett, amelyek július 15-től érvényesek, és nyilván gátat szabnak a turisztikai célú beutazásoknak.

Szerencsére a legtöbb külföldi turistát adó országok egyelőre zöld besorolást kaptak, így nem vonatkozik rájuk a korlátozás.

Bár a külföldi vendégek egy részének elmaradása tetemes bevételkiesést okoz, mégis, sok európai országhoz képest alapvetően kedvező helyzetben vagyunk amiatt, hogy a hazai idegenforgalomban fontos szerepe van a belföldi turizmusnak.

A szakpolitika és a lakosság összefogása kiemelt jelentőségű ebből a szempontból: a belföldi turisztikai célpontok választásával a hazai turizmus, ezáltal a magyar gazdaság teljesítményének növekedését is támogatjuk.