A feltörekvő gazdaságoknak zöldebben kell újjáépülniük

Miközben sok országban lezárások lassították a koronavírus terjedését, a gazdaságra gyakorolt hatásuk pusztító volt. Ám azzal, hogy kevesebben ingáztak a munkahelyükre, leálltak a gyárak, és az építkezések is csak korlátozottan folytak, az is nyilvánvalóvá vált, hogy az emberiség milyen pusztító hatással van a környezetre.

Az emberek szerte a világban tanúi lehetnek az őket körülvevő természet újjáéledésének, még ha a koronavírus-járvány tragikus, emberéleteket követelő következményekkel járt is. Sok városlakó végre, évek óta először gyönyörködhet a kék égben, élvezheti a madarak csicsergését, és tiszta levegőt szívhat.

A „természet visszatérése” bizonyítja, hogy határozott intézkedésekkel még az alacsonyabb jövedelmű országokban is át lehet alakítani az emberek életét, akár hetek alatt is. A kormányzatoknak figyelembe kell ezt venniük, amikor a járvány utáni gazdasági újjáépítésre vonatkozó intézkedéseket tervezik, bár ezeknek az azonnali gazdasági károk enyhítését kell célozniuk. A hosszú távú sikerhez azonban azoknak a strukturális problémáknak a kezelésére is szükség van, amelyek már jóval a járvány előtt elégedetlenséget váltottak ki a közvéleményben.

Fél évvel ezelőtt Latin-Amerika és a karibi térség nagyobb városaiban zavargások törtek ki. Sok tényező váltotta ki a régiószerte kialakult tömegtüntetéseket, de a visszatérő témák közé tartoztak a szűkös munkalehetőségek, a rossz minőségű közszolgáltatások és infrastruktúra, valamint a környezetpusztítás miatti elégedetlenség. Az emberek belefáradtak abba, hogy túlzsúfolt buszokon ingáznak hosszú órákon át szmogos városokba. Elegük lett a nem biztonságos vezetékes vízből és a megbízhatatlan áramszolgáltatásból, és aggódtak a jövőbeli kilátásaik miatt is, hiszen gazdaságaikat a gyenge vezetés és természeti katasztrófák sújtották.

A járvány által okozott károk átmenetileg elhomályosították ezeket az aggodalmakat. De ha az emberek élete ezen országokban még mindig olyan lenne, mint 2019-ben volt, jogosan kérdezhetnék, hogy a politikusok vajon miért nem teljesítették a követeléseiket.

A klímaváltozás jelentette fenyegetés sem csökkent. Ha ezt a kockázatot a kormányzatok nem kezelik, akkor elkerülhetetlenül súlyos károk fognak bekövetkezni, veszélyeztetve a gazdasági biztonságot, a politikai stabilitást és bolygónk, valamint az emberek egészségét. Emiatt a jövőnk meghatározásában a járvány után meghozott szakpolitikai döntéseknek fontosabb szerepük lesz, mint magának a vírusnak.

A fejlődő országoknak történelmi lehetőségük van arra, hogy gazdasági modelljüket hozzáigazítsák ezekhez a kihívásokhoz. A zöld gazdasági újjáépítés felkarolásával kellene kezdeniük, amely a fenntartható közlekedési, energetikai, közegészségügyi, logisztikai és kommunikációs infrastruktúrán alapul.

A koronavírus-járvány miatt a kormányok szerte a világban újragondolják a közlekedési rendszereiket, hogy azok igazodjanak a közösségi távolságtartás szabályainak betartásához. Európában néhány város autó­mentes zónákat hoz létre a gyaloglás és a biciklizés elősegítésére. A feltörekvő gazdaságoknak ki kellene használniuk ezt a pillanatot a tömegközlekedési rendszerek következő generációjának (így az elektromos buszok, vasút- és metróvonalak) kiépítésére, amellyel csökkenthetik az emissziót, miközben lehetővé teszik, hogy az emberek nagy számban biztonságosan eljuthassanak az iskolába vagy a munkahelyükre.

Hasonló döntéseket lehet hozni az energetika terén is. Ahelyett, hogy tovább növelnék a fosszilis üzemanyagok szerepét a villamos energia előállításában (ami most különösen vonzó lenne a jelenlegi kőolajárak mellett), a kormányoknak ki kellene használniuk azoknak a technológiai újításoknak az előnyeit, amelyek olcsóbbá tették a megújuló energiát.

A trópusi övezetben vagy a közelében elhelyezkedő országokat aránytalanul nagy mértékben sújtják a klímaváltozáshoz köthető áradások, szárazságok és hurrikánok. Emellett a növekvő átlaghőmérséklet várhatóan még több járvány kitörését fogja előidézni. Itt az ideje annak, hogy megvédjék és helyreállítsák a lápos területeket, újjáépítsék a part menti infrastruktúrákat, és az alacsony költségű lakhatás előteremtésébe, valamint olyan vízügyi rendszerekbe fektessenek be, amelyek képesek ellenállni az időjárás okozta sokkoknak.

Nagy haszonnal járna az is, ha beruházások jönnének létre a – főként a trópusi övezetben található – törékeny ökoszisztémák gazdag biodiverzitásának megvédésére és helyreállítására. Amellett, hogy lényeges szerepet játszanak a szén lekötésében, a trópusi erdők létfontosságúak az ott élő emberek és az ökoturizmus számára is. A természeti élőhelyek helyreállítása egyben sok munkahelyet is teremtene.

Az állami források okos allokálásával és a magánberuházásokhoz nyújtott erőteljes ösztönzőkkel elő lehet teremteni a szükséges pénzt ezekhez a beruházásokhoz. A költségvetési élénkítésre allokált hatalmas összegek nagy részét a fenntartható infrastruktúra kialakítására és a hozzá kapcsolódó kezdeményezések fedezésére kellene átirányítani. A korábban üzemanyagár-támogatásra elköltött több tízmillió dollár most a tiszta közlekedés kiépítését segítheti elő. Az Oxfordi Egyetem friss tanulmánya (Will Covid-19 fiscal recovery packages accelerate or retard progress on climate change?) szerint a zöld újjáépítési projektek több munkahelyet teremtenek, és nagyobb hasznot generálnak az állami kiadások terén a hagyományos költségvetési élénkítő intézkedéseknél.

A feltörekvő gazdaságok külső forrásokat is bevonhatnak az ilyen kezdeményezések finanszírozására.

A befektetők keresik a zöldkötvényeket, ezek az eszközök 255 milliárd dollár értékű magántőkét vonzottak tavaly.

A globális nem kormányzati szervezetektől és a külföldi kormányoktól is több milliárd dollárnyi forrás érhető el a természetes élőhelyek védelmére és helyreállítására. Az is elképzelhető, hogy a költségvetési gondokkal küzdő országok államkötvényeinek tulajdonosai készek lesznek a tartozás egy részét elengedni a trópusi biodiverzitás védelmében.

A járvány arra kényszerít bennünket, hogy egy időre megálljunk, és átgondoljuk, milyen hatással van az emberiség a bolygóra, és elképzeljük, hogy milyen világot szeretnénk. Még mindig van erre időnk. A zöld gazdasági kilábalás megtervezésével a kormányok elősegíthetik, hogy a koronavírus-járvány összességében pozitív örökséget hagyjon a jövő nemzedékeire.

Copyright: Project Syndicate, 2020

www.project-syndicate.org