Hamish vagy telitalálat – a mélyszerkezetek ráérzése

A Covid–19 első hullámának csendesülése lehetőséget adott egy régen gyakorolt antikváriumi sétára. Ennek során érdekes könyvre bukkantam, Hamish McRae A világ 2020-ban – Versenyben a hatalomért, kultúráért, jólétért című munkájára, amelyet – eredeti megjelenését két évvel követve – az AduPrint Kiadó jelentetett meg 1996-ban, lényegében negyed évszázada. A könyv kíváncsivá tett, mivel írója még nem rendelkezhetett azokkal az információkkal, világpolitikai és gazdasági események tudati leképeződésével, amelyek döntően befolyásolták az elmúlt negyedszázad folyamatait: például 2001. szeptember 11., az afgán és az iraki háborúk, Jugoszlávia szétesése, a 2008. évi világgazdasági válság, a migrációs kihívás vagy éppen a Covid–19-járványhelyzet. Különösen érdekes volt számomra, mit mond az írás Kelet-Közép-Európáról, közelebbről Magyarország jövőbeni – ma már tényekkel is szembesíthető – prognosztizált fejlődéséről, sorsáról egy gyökeresen átalakuló régióban.

A szerző egy évtizeddel a tényleges bekövetkezés előtt teljes bizonyossággal tekintett a kommunizmustól éppen megszabadult Kelet-Közép-Európa euró­pai integrációjára. Az európai térség sokszínűségét erősségnek nevezte:

a nagyszabású tervezés ilyetén hiánya a térség egyik fontos erőssége. Európa azért vált gazdasági óriássá, mert engedte, hogy az egyes országok maguk döntsék el, ki miben tud kiemelkedni.

Fontos következtetése az is, hogy az EU befelé fordulása – és ennek részeként egy politikai egyesülés felépítése – hosszú távon nem előnyös: a kontinens gazdasági erejét kevésbé növeli a világ többi részéhez viszonyítva, és szűkíti a mozgásteret a világ dolgaiba való beleszólást illetően. Feltétlenül megfontolandó, mit tart Európa fejlődését akadályozó tényezőnek: az (ipari) innováció problémáit, a szociális jóléti rendszer – már-már finanszírozhatatlan – kiadásait, valamint a más, gyorsan fejlődő térségek államaitól elmaradó termelékenységet és hatékonyságot. Ezek az állítások ma sem hamisak, sőt telitalálatokról beszélhetünk. Hamish McRae lényegében napjaink kihívásairól értekezett. Hogy hol látta akkor a változtatási lehetőséget?

Az európai ipar akkor lesz a legeredményesebb, ha visszatér a gyökereihez, s a kézműipari fogantatású területeken használja ki a szakképzett munkaerő kiváló képességeit: a divatszakmában, a speciális termékek gyártásában és a csúcstechnológiához kapcsolódó egyedi projektekben.

Ez már elég jó aktuális receptnek tekinthető. És hogy mit mond a szerző Magyarországról? Magabiztosan írta le:

teljesen világos, hogy az olyan országok, mint Magyarország vagy a Cseh Köztársaság, egy emberöltőn belül az európai gazdaság ugyanolyan prosperáló tagjaivá válnak, mint voltak az I. világháború előtt.

Vivat, crescat, floreat! Megállapíthatjuk, időnként a régi írások szórakoztatnak és gondolkodásra serkentenek.