A koronavírus-járvány fokozta a tudatosságot és az óvatos körültekintést azon várható eseményekkel kapcsolatban, amelyeket a klímaváltozás idézhet elő. A szcenárióelemzések, amelyek standard modellekből készített jövőbeli klíma-előrejelzéseket használnak, így egyre relevánsabbá válhatnak, egyfajta új információforrásként a kockázatelemzés támogatása terén.
A szcenárióelemzés és a jobb adatok révén jobban megérthetjük az Egyesült Államok városainak kötvénykibocsátásával kapcsolatos hosszú távú kihívásokat, illetve könnyebbé válhat az amerikai városok lehetséges klímakockázatainak elemzése. A több információ révén a kötvénykibocsátók képesek lehetnek demonstrálni a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásuk, a klímaváltozással szembeni ellenálló képességük fokozására vonatkozó stratégiájuk erősségét, valamint klímakockázat-csökkentő intézkedéseiket, továbbá azt, hogy az ilyen intézkedéseket miként finanszírozhatják. Ezek a törekvések kiemelten fontosak, mivel a klímakockázatok egyre relevánsabbak lehetnek sok kötvénykibocsátó város számára. Úgy véljük, hogy ezen klímakockázatok konzekvens közzététele egy ideje hiányzik a 3,8 ezermilliárd dollár értékű amerikai önkormányzati kötvénypiacról. Az alternatív adatok jobban megvilágíthatják azokat a területeket, ahol a klímakockázatok hangsúlyosabbak lehetnek, illetve bátoríthatják a nagyobb fokú tudatosságot az adatok erőteljesebb és összehasonlíthatóbb módon történő közzétételével kapcsolatban.
Kutatásunk azt tárta fel, hogy sok amerikai város tartós klímakockázatokkal néz szembe, amelyek egyre inkább bekövetkeznek közép- és hosszú távon. Az előrejelzések szerint 2050-re az amerikai megyék 38 százalékát fogja érinteni a vízhiány, ami jelentős potenciális kihívás lesz a vízművek, az állami energetikai cégek és a helyi kormányzatok számára.
A hőhullámokkal járó kockázatok is valószínűleg tovább fognak növekedni szerte az USA-ban, különösen Florida van kitéve a negatív gazdasági következményeknek, köztük annak, hogy csökken a munkavállalók termelékenysége. Az erdőtüzek, amelyeket gyakran a magas nyári hőmérséklet és a kevés csapadék okoz, már most súlyos kockázat, különösen a nyugati és a délkeleti államokban, ahol ezek növelik a közlekedés költségeit, nagy nyomást helyeznek a közművekre, és kárt okoznak a helyi gazdaságoknak.
Végül ki kell emelni azt is, hogy a növekvő tengerszint és a folyók áradásának kockázata Louisianában a legsúlyosabb, arra számítunk, hogy a legnagyobb számban ebben az államban lesznek érintett megyék 2050-re. Az árvízveszélyes megyék településeit növekvő költségek terhelhetik, mert olyan új épületeket, infrastruktúrákat kell kiépíteniük, amelyek ellenállók a klímaváltozással szemben. Ha a magas kockázatú térségek települései nem tudnak pénzügyi stratégiát és klímaváltozáshoz alkalmazkodó, azzal szemben ellenálló stratégiát kidolgozni, akkor továbbra is ki lesznek téve ezeknek az anyagi kockázatoknak, amelyek negatívan hathatnak a hitelképességükre.
Az amerikai települések esetében megszokottnak tekinthetők a hirtelen bekövetkező klímakockázatok, a szélsőséges időjárási események kialakulása. Néhány város esetében azonban a legsúlyosabb klímakockázatok nem egyszeri természeti katasztrófák, hanem tartósan meglévő veszélyek. Továbbá ezen krónikusan jelentkező kockázatok időszaka néha nincs összhangban sok város pénzügyi előrejelző periódusaival. Ehhez még az is párosul, hogy igen nehéz ezen kockázatok potenciális súlyosságának mértékét felbecsülni, és meghatározni azt az időszakot, amikor ezek intenzívebbé válhatnak. Ráadásul a klímaváltozás hatásait potenciálisan csökkentő intézkedések időzítése, költsége, finanszírozása tovább bonyolítja és bizonytalanabbá teszi a helyzetet. Ez megnehezítheti a klímakockázatok potenciális következményeinek feltérképezését és számszerűsítését, valamint azon változtatások meghatározását, amelyeket a városok megvalósíthatnak a klímaváltozással szembeni ellenálló képességük erősítése érdekében.
Ezen kihívások kezelése érdekében az S&P Global Ratings a testvércégétől, a Trucosttól megszerezhető adatok használatát vizsgálja, hogy képet kaphasson az amerikai települések potenciális kitettségéről a hosszú távú klímakockázatoknak a különböző klímaszcenáriók vizsgálatával. Ezek a szélesebb körű adatok és kutatási elemzések mélyebb kockázatelemzést tehetnek lehetővé, és támogathatják az arról szóló dialógust, hogy az egyes önkormányzatok miként látják a potenciális jövőbeni kockázatokat, és milyen intézkedéseket vehetnek fontolóra a kockázatokra való felkészülés, illetve a kockázatok csökkentése érdekében.
Egy adott települési önkormányzat hitelképessége idővel gyengülhet, ha nem csökkenti a klímakockázatokat más hiteltényezőkkel (mint például pénzügyi tervezéssel) vagy a kormányzati szervekkel való koordinációval. A szcenárióelemzés azonosíthatja az anyagi kockázatokat és lehetőségeket, mielőtt azok megjelennének, szimulálhatja a szervezeti ellenálló képességet, és segíthet annak értékelésében, hogy más tényezők elégségesen képesek-e csökkenteni az önkormányzati kötvénykibocsátók hosszú távú klímakockázatait. Ezzel egy időben a különböző szcenáriók alkalmazása (beleértve a szélsőségesebb szcenáriókkal szembeni stresszteszteket) az önkormányzati kötvénykibocsátók számára esélyt ad arra, hogy demonstrálhassák a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodásra vonatkozó aktuális és tervezett stratégiájuk kiterjedtségét. Az amerikai önkormányzati kötvénykibocsátók széles spektrumának ismeretében a több adat és a megfelelő információk önkormányzatok általi konzekvens közzététele erősítheti a különböző potenciális fizikai kockázatok, azok csökkentése, valamint a hitelképesség közötti kapcsolatok értékelését.
A Task Force on Climate-related Financial Disclosures, a Klímához kapcsolódó pénzügyi közzététel munkacsoportja (A Michael Bloomberg kezdeményezésére létrehozott szervezet önkéntes jelentési mechanizmust dolgoz ki a vállalatok számára, amelynek révén a cégek tájékoztathatják a klímaváltozással kapcsolatos pénzügyi kockázataikról a befektetőket, a hitelezőket és a biztosítókat – a szerk.) az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) ötödik értékelő jelentése (AR5) által felvázolt forgatókönyvek használatát javasolja. Ezek tükrözik a négy lehetséges forgatókönyvet az üvegházhatású gázok jövőbeni kibocsátásának különböző mértékével kapcsolatosan, illetve 2100-ra is megfogalmaznak előrejelzéseket. Mindegyik szcenárió meghatározza az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának szintjét, amivel a globális átlaghőmérséklet változását is bemutatja az 1986–2005 közötti bázisidőszakhoz képest. Ez a klímakockázatok nagyobb mértékű standardizálást teszi lehetővé.
A fejlettebb szintű standardizált jelentések segíthetik az amerikai településeket abban, hogy a hasonló klímakockázatoknak kitett önkormányzatokkal összehasonlítsák magukat, és meghatározzák a hosszú távú kihívásokat. Jelenleg azonban nincsen egyetlen jelentős kezdeményezés ebben a tekintetben az amerikai önkormányzatok kötvénypiacán. Iparági vagy szektorális standardok, legjobb gyakorlatok vagy szabályozói előírások hiányában a kötvénykibocsátók vagy független adatszolgáltatók fejlettebb szintű közzétételei elősegíthetik a lehetséges fizikai kockázatoknak való kitettségek, illetve a kockázatok csökkentését szolgáló aktuális és tervezett intézkedések összehasonlító elemzését.
Copyright: Project Syndicate, 2020
www.project-syndicate.org
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.