Digitális jegybankpénz a horizonton

Kiemelt szakmai érdeklődés övezi a digitális jegybankpénzről szóló híreket és bejelentéseket. ­Augusztusban Lael Brainard, a Fed döntéshozója nyilatkozott arról, hogy az amerikai jegybank a Massachusetts Institute of Technology (MIT) Egyetemmel közös kutatásban vizsgálja a digitális jegybankpénz bevezetésének lehetőségét és hatásait.

A digitális jegybankpénz olyan elektronikus számlapénzrendszer, amelyben a kereskedelmi bankok mellett a magánszemélyek a jegybanknál is vezethetnek számlát.

A digitalizációban előrehaladott gazdaságok jegybankjai (például: az Európai Központi Bank, a kínai vagy a svéd jegybank) már évek óta vizsgálják a digitális jegybankpénz alkalmazhatóságát. Néhány jegybank már teszteli a fejlesztéseket.

A pénzügyi infrastruktúrát és a pénzügyi rendszert napjainkban a jegybankok és a kereskedelmi bankok irányítják. A jegybankok rendelkeznek a készpénzteremtés monopóliumával, emellett a partnerkörük számláin digitális pénzt hozhatnak létre (például az eszközvásárlások során).

A jegybankok mellett a kereskedelmi bankok hitelezésen keresztül számlapénzt teremtenek. A folyamatban a jegybankok a saját eszköztáruk alakításával, valamint a makroprudenciális eszközeikkel koordinálják a pénzügyi rendszert és üzemeltetik a pénzügyi infrastruktúrát.

Az utóbbi években új kihívók jelentek meg, azzal a céllal, hogy szerepet vállaljanak a pénzrendszer alakításában. Fintech cégek, peer-to-peer hitelezők, kriptovalutákat létrehozó cégek nagy számban kezdték meg a tevékenységüket.

A kriptovaluták – közülük a legismertebb a bitcoin – céljuktól eltérően egyelőre messze vannak attól, hogy a pénzfunkciókat betöltsék, a szabályozási kérdéseken túlmenően rendkívül volatilis árfolyamuk következtében.

A Facebook Libra projektje hozhatta volna a legnagyobb változást a pénzügyekben, mivel a Facebook-felhasználók száma, a szabad pénzügyi tartalékok, az árfolyam-volatilitás kivédése (stablecoin) mind a forradalmi innovációt erősítették. Azonban a projekt során felmerülő kérdések és szabályozási akadályok miatt a legnagyobb és a pénzforgalomban leginkább jártas szereplők fokozatosan kihátráltak belőle.

A Libra rámutatott, hogy a bigtech cégek forradalmi ütemben válhatnának a pénzügyi rendszer irányítóivá, ami esetükben súlyos demokráciadeficitet és biztonsági kérdéseket vetne fel, ezért ma már a szabályozók sokkal nagyobb figyelme övezi a kezdeményezéseiket.

A digitális jegybankpénz bevezetéséhez a jegybankoknak fontos motivációra van szükségük. Az Európai Központi Bank hivatalos álláspontja az európai polgárok készpénz iránti jelentős keresletét hangsúlyozza. Ugyanakkor megjegyzi, hogy az EKB-nak a fizetési preferenciák gyors változása esetén készen kell állnia a lépésre.

A jegybanki célokkal összefüggő kihívások sokkal nagyobbak lettek az utóbbi években (például a zéró alsó korlát a kamatokban), ami önmagában felvetheti egy forradalmi megoldás alkalmazását. Mivel az átállás még a készpénz melletti alkalmazás formájában is erősen átalakíthatja a pénzügyi rendszert, a jegybankok ehhez az eszközhöz kizárólag alapos előkészítés után és csak szükség esetén nyúlnak majd.

A fejlesztésekben élenjáró jegybankok vélhetően akkor lépnek, ha valamilyen külső sokk vagy privát szereplő veszélyezteti a monetáris politika működőképességét vagy célrendszerét.

A digitális jegybankpénz bevezetése kapcsán számos elméleti és gyakorlati kihívás áll a központi bankok előtt. Költséghatékony módon kell olyan technológiát felhasználó pénzügyi infrastruktúrát létrehozniuk és működtetniük, amely mindenki számára hozzáférhető, biztonságos, egy pénzügyi válság esetén is jól vizsgázik.

Fontos vizsgálni, hogy a jegybankok alapfunkciói, az árstabilitás elérése és a pénzügyi stabilitás fenntartása, hatékonyan teljesülnének-e a bevezetést követően. A kihívások és a kérdések nem egyszerűek, de az elméleti kutatások mellett minden jegybanknak vizsgálnia kell a digitális jegybankpénz technikai megvalósítását, mert a fizetési szokások gyors változására és a pénzügyi rendszer kihívásaira kész válaszokkal kell rendelkezniük.