Miért fontos Kína Európának?

Az utóbbi években látványos geopolitikai átrendeződés indult a világban. Hírekben, elemző cikkekben gyakran találkozunk a deglobalizáció, a vámháború, a kereskedelmi háború kifejezésekkel, majd a pandémia óta újabb címszavak robbantak be a világpolitikába: globális értékláncok rövidülése, beszállítói hálózat diverzifikálása, befelé fordulás, új hidegháború. Ezek a szavak mind arra utaltak, hogy a globális gazdasági tér átalakul, és felerősödött a nagy szereplők közti világgazdasági újrapozicionálás. Az új hidegháború a világ két nagyhatalmi és gazdasági erőterének, Kínának és az USA-nak a gazdasági háborújáról szól. Az Európai Unió harmadik nagy szereplőként kimaradt a nagyhatalmi játszma aktív alakításából, de az új helyzetre reagálnia kell.

Történelmileg erősek az európai politikai-gazdasági kapcsolatok az Amerikai Egyesült Államokkal, így felmerül a kérdés: miért fontos Európának gazdaságilag Kína az

új globális világtérben?

Kína a pandémia során Európa kulcspartnerévé vált. A vírus miatti védekezés először Kínában, majd Euró­pában is a termelői és gazdasági aktivitás idei csökkenésével járt együtt. Ez a globális beszállítói láncok miatt mind az egészségügyi eszközök és termékek, mind az ipari termelés vonatkozásában súlyos ellátásbiztonsági kérdéseket vetett fel. A gazdasági visszaesés ellenére a kiszolgáltatott helyzetben az első fél évben nőtt a legnagyobb európai kikötők forgalma, továbbá 41,7 százalékkal nőtt a vasúton szállított konténerek száma éves összevetésben. Emellett mindkét irányba folytatódtak a tőkebefektetések.

A pandémia felerősítette a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat. Kína gazdasági és technológiai értelemben gyorsulva hagyja le Európát.

A növekedési ráták tekintetében Kína fölényét az utóbbi tíz év átlagában nem kell hangsúlyozni. Az IMF előrejelzése szerint 2024-ben már Kína lesz a világ legnagyobb gazdasága, India a harmadik, ami Ázsia felemelkedését mutatja. Elgondolkodtató, hogy az idén a beérkező nagyfrekvenciás adatok szerint a világon egyedül Kína volt képes a gyors V alakú kilábalásra. Az USA-ban és Euró­pában is elnyúló, fokozatosabb kilábalás látszik.

A V alakú kínai kilábalás jól mutatja a professzionális és hatékony pandémiás válságkezelést, másrészt a kínai gazdaság alkalmazkodóképességét az új technológiáknak köszönhetően.

Kína a mesterséges intelligenciában, az elektromos autók fejlesztésében, az 5G-technológiában, a kiberbiztonságban, a robotikában és a biotechnológiában is nagyon előrehaladott technológiákat fejlesztett. Ezekben az iparágakban már egyértelműen az USA első számú kihívója, és Európa elmaradt tőle. Európa oldaláról tehát bőven sorolhatók kooperációs lehetőségek és érvek a kapcsolat erősítésére.

Európa magasan kiemelkedik a világon a zöldpolitikában és -megoldásokban. Hszi Csin-ping kínai elnök szep­temberben bejelentette, hogy Kína négy évtized alatt karbonsemlegessé válik. A zöldmegoldásokban és a fenntartható fejlődés technológiáiban Európa előrébb jár Kínánál. Az ENSZ környezetvédelmi programja által használt globális zöldgazdasági index legfrissebb, 2018-as rangsorában a legjobb helyezéseket sorra európai országok foglalták el, Kína a 30. helyen állt.

Zöldiparágakban Európa számos országa világvezető, így a fenntarthatósági politikában Kína számíthat az

európai technológiákra és megoldásokra a kooperációban.

Eljött Eurázsia korszaka, amelyben az EU–Kína-viszony kulcsfontosságú és mindkét fél számára profitábilis, hosszú távú kapcsolat lehet. Középtávon az EU pandémiás kilábalási csomagja és a 2021–2027-es költségvetés, míg kínai oldalon a 14. ötéves terv költségvetése (2021–2025) ad lehetőséget a kapcsolatok további mélyítésére. Az USA protekcionistább hangvétele miatt az EU-nak kiegyensúlyozottabb stratégiára van szüksége az új világrendben. A Kínával folytatott európai együttműködés eredményessége meghatározó fontosságú az EU és Magyarország jövőbeni versenyképessége szempontjából is.