Egy új energiahatékonysági politika

Lehet, hogy a légkondicionálás hűsít minket, de egyben melegíti is a bolygónkat. Az idei volt a második legmelegebb augusztus. A globális felmelegedés és az egyre forróbb nyári hőhullámok, párosulva a fokozódó urbanizációval és a növekvő jövedelmekkel, drámai mértékben megnövelték a légkondicionáló berendezések iránti keresletet.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előrejelzése szerint a használatban lévő légkondicionálók száma globálisan a mai 1,6 milliárdról 2050-re 5,6 milliárdra fog emelkedni.

A következő harminc évben minden másodpercben tíz légkondicionálót adnak majd el.

A légkondicionálók jelentősen hozzájárulnak a klímaváltozást gerjesztő üvegházhatású gázok emisszió­jához, mind közvetlenül a hidrofluorkarbon (HFC) hűtőközegek miatt, amelyeket tartalmaznak, mind közvetetten az általuk fogyasztott energia miatt. Az IEA és az ENSZ Környezetvédelmi programja által készített friss jelentés a legújabb vészcsengő, amely jelzi ezt a problémát. A jelentés szerint „ez korunk egyik legsúlyosabb és leggyakrabban figyelmen kívül hagyott klímavédelmi és gazdasági fejlődési kérdése.

Az ózonréteget lebontó anyagokról szóló montreali jegyzőkönyv 2016-os kigali módosítása azt a célt tűzte ki, hogy a HFC-gyártást és -fogyasztást több mint 80 százalékkal csökkentik 2047-re.

Ha ez megvalósul, akkor ebben az évszázadban 0,4 Celsius-foknyi globális felmelegedést lehet elkerülni.

Miközben azonban a kigali módosítás megteremti az utat a hűtőközegek jelentette kihívások kezelésére, a világnak most a légkondicionálók energiaintenzitásának problémáját kell megoldania.

A jelenleg eladott legtöbb légkondicionáló kétszer-háromszor kevésbé hatékony, mint a legjobb megvásárolható termékek. A fogyasztók a legolcsóbb berendezéseket vásárolják, és alig vagy egyáltalán nincsenek tisztában azzal, hogy az általuk vásárolt termék életciklusának milyen költségvonzatai vannak.

Az IEA számításai szerint a leghatékonyabb légkondicionálók széles körű piaci elterjesztése a hűtéshez felhasznált energiamennyiséget a felére csökkentheti.

Az energiahatékonyság fokozásának egyik módja az lehet, ha szakpolitikai beavatkozásokon keresztül történik, különösen, ha azok figyelembe veszik az energiateljesítményi minimum standardjait (MEPS). A MEPS jelenleg épphogy meghaladja a legrosszabbul teljesítő légkondicionáló berendezések szintjét, hogy kiszorítsa ezeket a termékeket a piacról, és valamekkora védelmet nyújtson a fogyasztóknak.

Mivel a piac növekedése továbbra is gyorsul, a politikai döntéshozóknak a MEPS meghatározását inkább a kereskedelmi forgalomban elérhető legjobb termékekhez kellene kötniük, vagyis a MEPS-nek éppenhogy csak alatta kellene lennie a technológia által elérhető plafonszintnek.

Ez a jelentős változtatás nemcsak védené a fogyasztókat, hanem számottevően csökkentené is a légkondicionálók működtetésének életciklusköltségét. Ugyanakkor továbbra is elégséges teret biztosítana a termékek közötti versenynek, ami a hatékonyabb berendezések árát lejjebb vinné.

A maximális hatékonyság ily módon való megcélzása felére-harmadára csökkentené az életcik­lusköltséget a fogyasztók számára, és nem lenne szükség több mint 1300 gigawattnyi villamosenergia-termelési kapacitásra globális szinten.

Emellett a következő négy évtizedben 157–345 gigatonna szén-dioxid-emisszió is elkerülhető lenne.

Az olyan intézkedések bevezetése, amelyek a legjobb elérhető légkondicionáló termékeken alapulnak – és nem a leginkább vásárolt termékeken –, csökkentené mind az emissziót, mind az állami kiadásokat az energiatermelés terén, valamint pénzt takarítanának meg a fogyasztók, miközben mindegyik intézkedés továbbra is arra ösztönözné a piacot, hogy jobban teljesítő termékeket fejlesszen ki.

További előnye ennek, hogy egy ilyen szakpolitikai váltás felkészítené a piacot a már fejlesztés alatt álló, még nagyobb hatékonyságú termékekre. 2018-ban egy nemzetközi koalíció elindította a Global Cooling Prize-t azoknak a lakóingatlanokban alkalmazott légkondicionálóknak a díjazására, amelyek jóval kevesebb energiát használnak, és olyan hűtőközeget tartalmaznak, amelynek alig van hatása az éghajlatra.

Nyolc csapat fejlesztett ki olyan technológiákat, amelyeknek potenciálisan ötször kisebb hatásuk van az éghajlatra, mint a piacon most elérhető légkondicionálóknak.

Az ősszel tesztelések folynak, az egymillió dolláros díjat márciusban adják át az innovatív hűtési megoldásnak.

Egy ilyen hűtési technológia globális elterjesztése ezermilliárd dollár megtakarítást eredményezhet a működtetési költség terén a fogyasztóknak a következő harminc évben, és 0,5 Celsius-foknyi felmelegedést lehetne elkerülni az évszázad végére. Ki kell emelni, hogy ez csak a háztartási szektorra vonatkozik.

Egyetlen változtatás az energiahatékonysági megközelítésünkben azt eredményezheti, hogy világszerte több ember élvezheti a légkondicionálók előnyét, emellett a fogyasztók anyagilag jobban járnának, és laposodna a hűtéssel kapcsolatos energiaigény és emisszió görbéje is. Ha környezetbarát légkondicionálókat akarunk, akkor a technológiai csúcsszint irányába kell lépéseket tennünk.